Több fontos kérdésben döntöttek a képviselők

Hat előterjesztést fogadhatnak el a honatyák, köztük a bűnügyi nyilvántartási rendszer módosítását.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A bűncselekmények áldozatainak pszichológiai, érzelmi segítését is előírja az az európai uniós irányelv, amelynek átvételéről kedden egyhangúlag, 161 igen szavazattal döntött a parlament.

A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló, Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezte törvénymódosítás szerint a büntetőeljárás során nagyobb tájékoztatást kell nyújtani a sértetteknek. Ezt segíti, hogy akár e-mailben is tájékoztatható lesz az ügyfél.

A jövőben 24 órás telefonos segélyvonal biztosítja, hogy az áldozatok azonnal segítséget kaphassanak. Bővül azon családtagok köre, akik gyakorolhatják a sértetti jogokat, a jövőben ezt már a testvér is elláthatja. Ha azonban több lehetséges hozzátartozó is van, akkor ki kell jelölniük maguk közül azt, aki elvégzi ezt.

Zárt tárgyalást akár a sértett is kezdeményezhet a saját védelme érdekében, a különleges bánásmódot igénylő sértett pedig azt is kérheti, hogy kihallgatásakor az elkövető ne legyen jelen a tárgyalóteremben.

Nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén kezdeményezhető, hogy a sértettet egy vele azonos nemű ember hallgassa ki. Ha szükséges, ingyenesen kell jelnyelvi tolmácsot biztosítani az eljárás során azoknak, akik ezt kérik vagy akiknek szükséges.

A törvénymódosítás önkéntesek bevonására is lehetőséget ad az áldozatsegítésben.

A törvény november 1-jén lép hatályba.

Hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás azzal, hogy a jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem az ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítása nyomán nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni. A változtatásokat egyhangúlag, 161 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát. Mivel eddig az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban. A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége.

Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külső körülmények miatt változhatnak.

Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát.

Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjnyomata.

A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.

A parlament az állami szaklevéltárak sorába emelte a Veritas Történetkutató Intézet levéltárát. A Ház 107 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadta el az emberi erőforrások miniszterének erre vonatkozó törvényjavaslatát. A Veritas intézet levéltárának illetékessége a kárpótlási hatóságként kijelölt igazságügyért felelős miniszter és az általa irányított központi hivatal kárpótlási hatósági feladatkörével összefüggésben keletkezett iratokra terjed ki. A változtatás a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Jóváhagyta a parlament – egyhangúlag, 161 igen szavazattal – annak az egyezménynek a kihirdetését, amely a Magyarország és Liechtenstein közötti kettős adóztatás elkerüléséről szól.

Az Országgyűlés több ponton is átírta a temetkezésről szóló törvényt a vallási közösségek temetőinek védelme érdekében. A képviselők 157 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Lázár János és L. Simon László egyéni előterjesztését.

Az elfogadott változtatások egyike kimondja, hogy a vallási közösségek tulajdonában lévő temetők beépítési előírásainak meghatározása csak a vallási előírások figyelembevételével történhet. A területek védelme érdekében pontosították továbbá a lezárt, hosszabb ideje nem használt, de vallási szempontból őrzendő temetőkre vonatkozó szabályokat is.