Módosította az Országgyűlés kedden a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadták el a képviselők.
A tárcavezető indoklása szerint a törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy ha egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között.
A villamosenergia-törvény ezért új részekkel egészül ki, amelyek az átvevő egyetemes szolgáltató kijelöléséről szólnak. Ennek alapján ha egy társaság kérelmezte az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyének visszavonását, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az összes egyetemes szolgáltatót felhívja, hogy tegyen ajánlatot az átveendő felhasználók ellátására. Az átvevőt a MEKH választja ki.
A jogszabály rendezi az átadás-átvétel folyamatát – például a mérőóra-leolvasásokat, illetve a kikapcsolás-visszakapcsolás kérdését –, és előírja a felhasználók megfelelő tájékoztatását is.
A törvény szerint ha a villamosenergia-felhasználók ellátása az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély megszűnése miatt kerül veszélybe, akkor szintén a most beiktatott szabályok alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a MEKH az engedély megszűnése előtt 18 hónappal intéz nyilvános felhívást a szolgáltatókhoz.
L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár a javaslat parlamenti vitájában egyebek mellett arról beszélt, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. terjeszkedése miatt foglalkozni kell a kivonuló egyetemes szolgáltatók ügyével, a gázellátási törvényben is hasonló szabályozást vezettek be. Az állam nem feltétlenül számít arra, hogy egyedül lássa el a lakossági áramfogyasztókat, de az engedély visszaadásának egyes társaságok részéről világos jelei vannak – mondta.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A bűncselekmények áldozatainak pszichológiai, érzelmi segítését is előírja az az európai uniós irányelv, amelynek átvételéről kedden egyhangúlag, 161 igen szavazattal döntött a parlament.
A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló, Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezte törvénymódosítás szerint a büntetőeljárás során nagyobb tájékoztatást kell nyújtani a sértetteknek. Ezt segíti, hogy akár e-mailben is tájékoztatható lesz az ügyfél.
A jövőben 24 órás telefonos segélyvonal biztosítja, hogy az áldozatok azonnal segítséget kaphassanak. Bővül azon családtagok köre, akik gyakorolhatják a sértetti jogokat, a jövőben ezt már a testvér is elláthatja. Ha azonban több lehetséges hozzátartozó is van, akkor ki kell jelölniük maguk közül azt, aki elvégzi ezt.
Zárt tárgyalást akár a sértett is kezdeményezhet a saját védelme érdekében, a különleges bánásmódot igénylő sértett pedig azt is kérheti, hogy kihallgatásakor az elkövető ne legyen jelen a tárgyalóteremben.
Nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén kezdeményezhető, hogy a sértettet egy vele azonos nemű ember hallgassa ki. Ha szükséges, ingyenesen kell jelnyelvi tolmácsot biztosítani az eljárás során azoknak, akik ezt kérik vagy akiknek szükséges.
A törvénymódosítás önkéntesek bevonására is lehetőséget ad az áldozatsegítésben.
A törvény november 1-jén lép hatályba.
Hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás azzal, hogy a jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem az ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítása nyomán nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni. A változtatásokat egyhangúlag, 161 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát. Mivel eddig az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban. A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége.
Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külső körülmények miatt változhatnak.
Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát.
Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjnyomata.
A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.
A parlament az állami szaklevéltárak sorába emelte a Veritas Történetkutató Intézet levéltárát. A Ház 107 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadta el az emberi erőforrások miniszterének erre vonatkozó törvényjavaslatát. A Veritas intézet levéltárának illetékessége a kárpótlási hatóságként kijelölt igazságügyért felelős miniszter és az általa irányított központi hivatal kárpótlási hatósági feladatkörével összefüggésben keletkezett iratokra terjed ki. A változtatás a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Jóváhagyta a parlament – egyhangúlag, 161 igen szavazattal – annak az egyezménynek a kihirdetését, amely a Magyarország és Liechtenstein közötti kettős adóztatás elkerüléséről szól.
Az Országgyűlés több ponton is átírta a temetkezésről szóló törvényt a vallási közösségek temetőinek védelme érdekében. A képviselők 157 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Lázár János és L. Simon László egyéni előterjesztését.
Az elfogadott változtatások egyike kimondja, hogy a vallási közösségek tulajdonában lévő temetők beépítési előírásainak meghatározása csak a vallási előírások figyelembevételével történhet. A területek védelme érdekében pontosították továbbá a lezárt, hosszabb ideje nem használt, de vallási szempontból őrzendő temetőkre vonatkozó szabályokat is.
