Újra perel a felszámoló

Kiderült, hogy a brókercég tulajdonosi köre, bizonyos alkalmazottai és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélkör kimentette a pénzét a bedőlés előtt.

Horváth Csaba–Nagy Áron
2015. 10. 07. 8:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A PSFN tegnap tudatta, hogy lezárta a Quaestor-cégcsoport kereskedési forgalmának ellenőrzését, s ennek eredményeként fordul a bírósághoz.

Mint írták, a vizsgálat megállapította, hogy egyes tulajdonosok és alkalmazottak, valamint a hozzájuk köthető ügyfélkör oly módon menekítette ki a pénzét a brókercégből, hogy Quaestor-kötvényeit közvetlenül az engedély felfüggesztése előtt eladta. A felszámoló e kétes ügyleteket támadja a perben. Közölték azt is, hogy ezek kivételével nem voltak a Quaestor-kötvényeket érintő kirívó ügyletkötések, illetve ezekből származó kifizetések.

Utóbbi azért érdekes, mert a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. részére 3,8 milliárd forintot fizetett ki a Quaestor a bedőlés napján. Ugyanakkor a tárcától megtudtuk, sem ellenük, sem a kereskedőház ellen nem indított pert a felszámoló. Ez már akkor is gyanús volt, amikor a PSFN mások mellett egy 77 éves asszonyt perelt be, aki a csőd előtt indította el a kifizetésről szóló tranzakcióját, és a bedőlés napján kapta meg a pénzét. A minisztériumot akkor sem perelte a PSFN, viszont a cég jelezte, senkivel nem kivételeznek, hanem a jogszabályok alapján járnak el. Az akkori perektől egyébként elállt a felszámoló.

A tegnapi közlemény szerint most azokat az ügyleteket támadja, amelyek esetében az ügylet Quaestor-kötvény visszavásárlására irányult, és közvetlenül a Quaestor tevékenységi engedélyének felfüggesztése előtt jött létre. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a nem Quaestor-kötvénnyel – állampapír, tőzsdére bevezetett részvények – érintett ügyletek esetében nem álltak fenn azok a szigorú jogszabályi feltételek, amelyek alapján az igényérvényesítés lehetséges. Ezekben az esetekben hitelezői érdekek nem sérültek, maradéktalan kiadásukra figyelemmel hitelezői igény nem keletkezik a felszámolási eljárásban – írták. Utóbbi utal arra, hogy mások mellett miért nem indul eljárás a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, ugyanis a felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. állampapírt tartott a Quaestorban. Azt továbbra sem tudni, mi alapján intézkedett a tárca a bedőlés előtt közvetlenül a pénz kivételéről.

A PSFN közölte azt is, hogy több tízezer károsult érdekében érvényesíti igényét a Quaestor-kötvények visszavásárlását érintő visszakövetelési perekben. A felszámoló szerint kellő bizonyíték áll rendelkezésére a megalapozott keresetindításhoz. Ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. Az ügyben a nyomozás március 11-én indult el, de a Quaestor-vezért és két társát csak március végén vették őrizetbe.

Eközben kiderült, hogy a London Bróker egykori tulajdonosa, Reichardt Ignác ellen elkövetett 15 évvel ezelőtti leszámolás újraindított nyomozásában is meghallgathatják a múlt héten őrizetbe vett Buda-Cash-alapítót, Pintér Zoltánt. A PestiSrácok.hu szerint a brókergyilkosságot vizsgáló nyomozók fontos információkat remélnek a csalással gyanúsított férfitól, aki a Buda-Cash Brókerházban tulajdonostársa volt a Reichardttal üzleti-elszámolási vitába keveredett Kovács Tibornak. A cikkben megemlítik továbbá, hogy a nyomozás régi aktájában egy, a 2000-es években MSZP-közeliként aposztrofált milliárdos vállalkozó neve is szerepel, mint akinek érdekében állhatott a bróker eltüntetése.

Mint ismeretes, lapunk elsőként számolt be arról, hogy március 27-én újból nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozóiroda Reichardt Ignácnak, a London Bróker Értékpapír Rt. egykori tulajdonosának meggyilkolása ügyében. Az időzítésnek információink szerint egyértelműen köze van a Buda-Cash és a Quaestor bedőléséhez. Reichardot 2000. január 14-én Budafokon gyilkolták meg a terepjárójában, feltehetően azért, mert ki akart tálalni azokról a milliárdos pénzügyi visszaélésekről, amelyekhez brókerházát is felhasználták. Más vélekedések szerint az olajmaffiához fűződő kapcsolatai miatt lőtték agyon. Az eset után viszonylag gyorsan leállították a nyomozást, a gyilkos pedig azóta sem került elő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.