Újra perel a felszámoló

Kiderült, hogy a brókercég tulajdonosi köre, bizonyos alkalmazottai és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélkör kimentette a pénzét a bedőlés előtt.

A PSFN tegnap tudatta, hogy lezárta a Quaestor-cégcsoport kereskedési forgalmának ellenőrzését, s ennek eredményeként fordul a bírósághoz.

Mint írták, a vizsgálat megállapította, hogy egyes tulajdonosok és alkalmazottak, valamint a hozzájuk köthető ügyfélkör oly módon menekítette ki a pénzét a brókercégből, hogy Quaestor-kötvényeit közvetlenül az engedély felfüggesztése előtt eladta. A felszámoló e kétes ügyleteket támadja a perben. Közölték azt is, hogy ezek kivételével nem voltak a Quaestor-kötvényeket érintő kirívó ügyletkötések, illetve ezekből származó kifizetések.

Utóbbi azért érdekes, mert a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. részére 3,8 milliárd forintot fizetett ki a Quaestor a bedőlés napján. Ugyanakkor a tárcától megtudtuk, sem ellenük, sem a kereskedőház ellen nem indított pert a felszámoló. Ez már akkor is gyanús volt, amikor a PSFN mások mellett egy 77 éves asszonyt perelt be, aki a csőd előtt indította el a kifizetésről szóló tranzakcióját, és a bedőlés napján kapta meg a pénzét. A minisztériumot akkor sem perelte a PSFN, viszont a cég jelezte, senkivel nem kivételeznek, hanem a jogszabályok alapján járnak el. Az akkori perektől egyébként elállt a felszámoló.

A tegnapi közlemény szerint most azokat az ügyleteket támadja, amelyek esetében az ügylet Quaestor-kötvény visszavásárlására irányult, és közvetlenül a Quaestor tevékenységi engedélyének felfüggesztése előtt jött létre. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a nem Quaestor-kötvénnyel – állampapír, tőzsdére bevezetett részvények – érintett ügyletek esetében nem álltak fenn azok a szigorú jogszabályi feltételek, amelyek alapján az igényérvényesítés lehetséges. Ezekben az esetekben hitelezői érdekek nem sérültek, maradéktalan kiadásukra figyelemmel hitelezői igény nem keletkezik a felszámolási eljárásban – írták. Utóbbi utal arra, hogy mások mellett miért nem indul eljárás a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, ugyanis a felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. állampapírt tartott a Quaestorban. Azt továbbra sem tudni, mi alapján intézkedett a tárca a bedőlés előtt közvetlenül a pénz kivételéről.

A PSFN közölte azt is, hogy több tízezer károsult érdekében érvényesíti igényét a Quaestor-kötvények visszavásárlását érintő visszakövetelési perekben. A felszámoló szerint kellő bizonyíték áll rendelkezésére a megalapozott keresetindításhoz. Ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. Az ügyben a nyomozás március 11-én indult el, de a Quaestor-vezért és két társát csak március végén vették őrizetbe.

Eközben kiderült, hogy a London Bróker egykori tulajdonosa, Reichardt Ignác ellen elkövetett 15 évvel ezelőtti leszámolás újraindított nyomozásában is meghallgathatják a múlt héten őrizetbe vett Buda-Cash-alapítót, Pintér Zoltánt. A PestiSrácok.hu szerint a brókergyilkosságot vizsgáló nyomozók fontos információkat remélnek a csalással gyanúsított férfitól, aki a Buda-Cash Brókerházban tulajdonostársa volt a Reichardttal üzleti-elszámolási vitába keveredett Kovács Tibornak. A cikkben megemlítik továbbá, hogy a nyomozás régi aktájában egy, a 2000-es években MSZP-közeliként aposztrofált milliárdos vállalkozó neve is szerepel, mint akinek érdekében állhatott a bróker eltüntetése.

Mint ismeretes, lapunk elsőként számolt be arról, hogy március 27-én újból nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozóiroda Reichardt Ignácnak, a London Bróker Értékpapír Rt. egykori tulajdonosának meggyilkolása ügyében. Az időzítésnek információink szerint egyértelműen köze van a Buda-Cash és a Quaestor bedőléséhez. Reichardot 2000. január 14-én Budafokon gyilkolták meg a terepjárójában, feltehetően azért, mert ki akart tálalni azokról a milliárdos pénzügyi visszaélésekről, amelyekhez brókerházát is felhasználták. Más vélekedések szerint az olajmaffiához fűződő kapcsolatai miatt lőtték agyon. Az eset után viszonylag gyorsan leállították a nyomozást, a gyilkos pedig azóta sem került elő.