Ha az NVB határozatát nem támadták volna meg, akkor az NVI a szervezőknek kiadta volna a hitelesített aláírásgyűjtőív-mintapéldányt, és ezzel megkezdődhetett volna az aláírások gyűjtése.
Az NVI azt nem közölte, hogy ki támadta meg a döntést.
Ismert, az NVB november 13-ai ülésén hitelesítette a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét, ezt követően 15 nap állt rendelkezésre (hétfő 16 óráig) a határozattal szembeni jogorvoslatra.
A kérdést Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély nyújtotta be október 20-án, fél perccel megelőzve Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese által jegyzett kérdés benyújtását. Simonné kérdése úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?”
A Kúriának 90 napja van dönteni arról, lehet-e a kérdésben népszavazást tartani. Ha a Kúria úgy dönt, helybenhagyja az NVB hitelesítő határozatát, akkor a szervezőknek négy hónapjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.
Ha azonban a Kúria megváltoztatja az NVB hitelesítő döntését, akkor újra megnyílik a lehetőség a témában népszavazási kérdés benyújtására.
Azt is megírtuk, hogy részmunkaidős dolgozók megélhetését veszélyezteti elsősorban a vasárnapi zárva tartás. A szakértők úgy látják, uniós jogba ütközhet, ha a kormány aszerint akarja megszabni a kötelezően alkalmazandó munkatársak számát, hogy hány négyzetméter egy üzlet.
Ugyanakkor az internetes piac nem profitált a boltzárból, a vevők vasárnap továbbra sem vásárolnak többet a világhálón – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös netes kiskereskedelmi indexéhez kapcsolódó kutatássorozat idei negyedik felméréséből.
