A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján azt írják: a megvalósítás egyik kiemelt célja, hogy az államháztartás legjelentősebb kiadási tételeként megjelenő személyi juttatásokról és közterhekről, illetve a létszámról megbízható információk álljanak rendelkezésre a tervezéshez, gazdálkodáshoz és beszámoláshoz.
A rendszer év közbeni bevezetése – és ennek kommunikálása – a 2015-ös évben folyamatosan megtörtént. Az KIRA indulásának tervezett időpontja 2015. január elseje volt, ám ez módosult a jogszabályban is előírt 2015. szeptember, illetve 2015. november 1-jei időpontokra – közölte az MNO-val a Magyar Államkincstár.
„A rendszerhez szükséges informatikai eszközök közbeszerzése hónapokat csúszott, ezért az érdemi terhelési tesztekre csak néhány héttel a tervezett bevezetés előtt kerülhetett sor. A 2014 decemberében futtatott terheléses tesztek olyan új rendszerproblémákra hívták fel a figyelmet, amelyek korábban nem voltak tapasztalhatóak, és megnyugtató orvoslásuk 2015. január 1-jéig nem volt biztosítható” – tudatták.
A rendszer állapotának felmérését követően a hátralévő feladatokra és kockázatokra vonatkozóan új ütemterv készült a biztonságos bevezetésre vonatkozóan, ennek részeként lépcsőzetes bevezetést javasolt a kincstár. Első körben, szeptember 1-jétől a rendszer egy megye és néhány kiválasztott központi szerv részvételével indult élesben, és hozzájuk csatlakozott 2015. november 1-jével a jelenlegi teljes központosított számfejtési kör – közölték. A szakaszos bevezetés következtében a rendszer indulásával járó kockázat kezelhető, a szűkebb felhasználói kör által jelzett hibák egyszerűbben kiküszöbölhetőek a teljes funkcionalitással bíró, letesztelt program esetén a biztonságos bevezetéshez – tették hozzá.
Az új illetmény-számfejtési rendszer bevezetésével kapcsolatban azonban egyik olvasónk azt írta: 2014 novemberében szinte azonos hibákkal folyt a tesztüzemelés, mint amelyeket az idei éles üzemelés során feltártak. Az alkalmazottak körében kiosztott migrációs hibalisták több mint 50 százalékos eltérést mutatnak, míg eredményes esetben a régi, KIR 3 szoftverben és a KIRA rendszerben az adatoknak egyezniük kellene. Szavai szerint a típushibák leginkább az eltérő munkarendben dolgozó munkavállalók pótlékaiban és kiegészítéseiben mutatkoztak meg.
„Tekintettel arra, hogy a foglalkoztató szervek (például minisztériumok, kórházak) és a MÁK ugyanazt a szoftvert használják, felvetődik az a kérdés is, hogy vajon elégséges szerverkapacitással fog-e üzemelni a rendszer” – hangsúlyozta, hozzátéve: a külső és a belső együttes leterhelés egyelőre rendszerösszeomlást okoz.
Olvasónk szerint a munkáltató november 7-re, 21-re és 28-ra túlmunkát rendelt el a Budapest és Pest megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodáin az alkalmazottak körében, és informálisan azt is közölték, hogy az alkalmazottak az idei évben már nem mehetnek szabadságra. Azonban – mint mondta – így is előfordulnak napi 10, bizonyos esetekben 12 órás munkavégzések, amit esetleg nem ellentételeznek.
„Mivel január–február hónapokban kerülnek számfejtésre a kompenzációs családi kedvezmények, az átsorolások nagy része, valamint a munkáltatók által kitöltött személyijövedelemadó-bevallások feldolgozása, az esetlegesen beragadó szabadságok kivétele nem biztosított ezen időszakban” – tette hozzá.
Az ügyben egy másik forrásunk közölte: a tesztüzemelés során a napi munkaidő minimum 9-10 óra volt, és többször túlmunkát rendeltek el hétvégére. „Volt, amit kifizettek, de ezt így nem lehet egyértelműsíteni” – tette hozzá.
Mint mondta, a tesztüzemen kívül a hiányzó munkatársak anyagát is vinni kellett, ha pedig valaki szabadságot tudott kivenni – erre sok esetben nem volt lehetőség, de előfordult, hogy közölték: most kell elmenni – később egész biztosan túlórázott, míg utol nem érte magát. A helyettesítésért azonban fizettek.
Forrásunk a rendszer működésével kapcsolatos problémákat is megerősítette. Szavai szerint a tesztelések során – ha az intézmények nem voltak kapcsolatban a rendszerrel – végig lehetett vinni egy-egy folyamatot, ám ha az intézmények is csatlakoztak, teljes volt a káosz: lefagyott a rendszer, nem lehetett visszalépni, és nem volt az intézményeknél állomány, amivel dolgozni kellett volna.
„Az ötvenszázalékos hibalista szerintük egy országos adatbázisnál nagyon jó eredmény volt” – hangsúlyozta. Az idei teszteléssel kapcsolatban elmondta: eleinte biztos, hogy nem volt túlórázás, ám több alkalmazott is távozott, akiknek a helyére senkit sem vettek fel.
A MÁK kérdésünkre válaszolva ugyanakkor azt közölte: a rendkívüli munkavégzés elrendelése, jóváhagyása, valamint ellenértékének meghatározása során a kincstár a különböző jogszabályokban és belső szabályozókban írtaknak megfelelően jár el. A Magyar Államkincstárnál a szabadságolások a tervezettek szerint, a dolgozók kérése alapján megtörténhetnek – tették hozzá.
Cikkünk megjelenése után a MÁK közölte: a fenti állításokat visszautasítja, és „a Kincstárnál a szabadságolások a 2011. évi CXCIX. a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 103-107§ alapján megtörténnek”.
2015. november 1-jén a Kincstárnál elindult az új országos kiterjesztésű Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIRA), amelynek bevezetése az elfogadott ütemterv szerint halad – fűzték hozzá.
Nem kizárt, hogy 2017-ig nem kerülnek át az önkormányzatok számlái a bankoktól a Magyar Államkincstárhoz, mivel utóbbinak az informatikai rendszere erre még nem készült fel – írja a Világgazdaság.
A kormány még vizsgálja, hogyan lehetne a lehető legbiztonságosabban kezelni az önkormányzatok pénzeszközeit – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdaság azon érdeklődésére, mikor terjesztik a parlament elé azt a törvényjavaslatot, amely kötelezné az önkormányzatokat, hogy a MÁK-nál vezessék folyószámláikat. A tárca válasza megerősíteni látszik a Világgazdaság azon értesülését, miszerint január 1-jén aligha kerülnek át az önkormányzatok számlái a bankoktól a kincstárhoz – olvasható a cikkben.
„A kincstár a pénzforgalmi szolgáltatásait és rendszereit a jogszabályváltozások okán és az ügyféligényekre is tekintettel folyamatosan fejleszti, a jelenlegi pénzforgalmi szolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében folyamatban van az új Kincstári Számlavezető Rendszer fejlesztése” – válaszolta a MÁK a Világgazdaságnak. Ennek során megújulhat, átalakulhat a kincstár illetmény-számfejtési rendszere, ahhoz a központi költségvetési intézmények mellett az alkotmányos fejezeteknek, jelesül az Alkotmánybíróságnak, a bíróságoknak, az Országgyűlés Hivatalának, a köztársasági elnök hivatalának is csatlakozniuk kell – írják, hozzátéve: figyelmeztető, hogy értesüléseik szerint még a napokban is voltak fennakadások az illetmények számfejtésében, és ennek akár személyi következményei is lehetnek. Több tízezer milliárd forint, a teljes magyar pénzforgalomnak nagyjából az egynegyede bonyolódik a MÁK-on keresztül – teszik hozzá.
