Nem mehetnek szabadságra a MÁK dolgozói?

Az új illetmény-számfejtési rendszer működésével kapcsolatos problémákat a dolgozók szenvedik el.

„Tekintettel arra, hogy a foglalkoztató szervek (például minisztériumok, kórházak) és a MÁK ugyanazt a szoftvert használják, felvetődik az a kérdés is, hogy vajon elégséges szerverkapacitással fog-e üzemelni a rendszer” – hangsúlyozta, hozzátéve: a külső és a belső együttes leterhelés egyelőre rendszerösszeomlást okoz.

Olvasónk szerint a munkáltató november 7-re, 21-re és 28-ra túlmunkát rendelt el a Budapest és Pest megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodáin az alkalmazottak körében, és informálisan azt is közölték, hogy az alkalmazottak az idei évben már nem mehetnek szabadságra. Azonban – mint mondta – így is előfordulnak napi 10, bizonyos esetekben 12 órás munkavégzések, amit esetleg nem ellentételeznek.

„Mivel január–február hónapokban kerülnek számfejtésre a kompenzációs családi kedvezmények, az átsorolások nagy része, valamint a munkáltatók által kitöltött személyijövedelemadó-bevallások feldolgozása, az esetlegesen beragadó szabadságok kivétele nem biztosított ezen időszakban” – tette hozzá.

Az ügyben egy másik forrásunk közölte: a tesztüzemelés során a napi munkaidő minimum 9-10 óra volt, és többször túlmunkát rendeltek el hétvégére. „Volt, amit kifizettek, de ezt így nem lehet egyértelműsíteni” – tette hozzá.

Mint mondta, a tesztüzemen kívül a hiányzó munkatársak anyagát is vinni kellett, ha pedig valaki szabadságot tudott kivenni – erre sok esetben nem volt lehetőség, de előfordult, hogy közölték: most kell elmenni – később egész biztosan túlórázott, míg utol nem érte magát. A helyettesítésért azonban fizettek.

Forrásunk a rendszer működésével kapcsolatos problémákat is megerősítette. Szavai szerint a tesztelések során – ha az intézmények nem voltak kapcsolatban a rendszerrel – végig lehetett vinni egy-egy folyamatot, ám ha az intézmények is csatlakoztak, teljes volt a káosz: lefagyott a rendszer, nem lehetett visszalépni, és nem volt az intézményeknél állomány, amivel dolgozni kellett volna.

„Az ötvenszázalékos hibalista szerintük egy országos adatbázisnál nagyon jó eredmény volt” – hangsúlyozta. Az idei teszteléssel kapcsolatban elmondta: eleinte biztos, hogy nem volt túlórázás, ám több alkalmazott is távozott, akiknek a helyére senkit sem vettek fel.

A MÁK kérdésünkre válaszolva ugyanakkor azt közölte: a rendkívüli munkavégzés elrendelése, jóváhagyása, valamint ellenértékének meghatározása során a kincstár a különböző jogszabályokban és belső szabályozókban írtaknak megfelelően jár el. A Magyar Államkincstárnál a szabadságolások a tervezettek szerint, a dolgozók kérése alapján megtörténhetnek – tették hozzá.

Cikkünk megjelenése után a MÁK közölte: a fenti állításokat visszautasítja, és „a Kincstárnál a szabadságolások a 2011. évi CXCIX. a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 103-107§ alapján megtörténnek”.

2015. november 1-jén a Kincstárnál elindult az új országos kiterjesztésű Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIRA), amelynek bevezetése az elfogadott ütemterv szerint halad – fűzték hozzá.

Nem kizárt, hogy 2017-ig nem kerülnek át az önkormányzatok számlái a bankoktól a Magyar Államkincstárhoz, mivel utóbbinak az informatikai rendszere erre még nem készült fel – írja a Világgazdaság.

A kormány még vizsgálja, hogyan lehetne a lehető legbiztonságosabban kezelni az önkormányzatok pénzeszközeit – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdaság azon érdeklődésére, mikor terjesztik a parlament elé azt a törvényjavaslatot, amely kötelezné az önkormányzatokat, hogy a MÁK-nál vezessék folyószámláikat. A tárca válasza megerősíteni látszik a Világgazdaság azon értesülését, miszerint január 1-jén aligha kerülnek át az önkormányzatok számlái a bankoktól a kincstárhoz – olvasható a cikkben.

„A kincstár a pénzforgalmi szolgáltatásait és rendszereit a jogszabályváltozások okán és az ügyféligényekre is tekintettel folyamatosan fejleszti, a jelenlegi pénzforgalmi szolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében folyamatban van az új Kincstári Számlavezető Rendszer fejlesztése” – válaszolta a MÁK a Világgazdaságnak. Ennek során megújulhat, átalakulhat a kincstár illetmény-számfejtési rendszere, ahhoz a központi költségvetési intézmények mellett az alkotmányos fejezeteknek, jelesül az Alkotmánybíróságnak, a bíróságoknak, az Országgyűlés Hivatalának, a köztársasági elnök hivatalának is csatlakozniuk kell – írják, hozzátéve: figyelmeztető, hogy értesüléseik szerint még a napokban is voltak fennakadások az illetmények számfejtésében, és ennek akár személyi következményei is lehetnek. Több tízezer milliárd forint, a teljes magyar pénzforgalomnak nagyjából az egynegyede bonyolódik a MÁK-on keresztül – teszik hozzá.