A migránsok már tavaly is özönlöttek Nyugat- és Észak-Európa felé a háború és szegénység sújtotta afrikai, közel-keleti és ázsiai országokból. De amíg korábban csak Görögország és Olaszország szólalt fel aktívan az áradat megállítása érdekében, addig idén már csaknem minden uniós tagállam így tett, hiszen saját bőrükön tapasztalták meg, ahogy több százezren tartanak ellenőrizetlenül az új „Kánaánnak” hitt célországok irányába.
2014 utolsó napján a hazai bevándorlási hivatal vezetője közölte, hogy az éves összesítés szerint több mint 40 ezren adtak be menedékkérelmet nálunk. A hatóságok tavaly 36 ezer illegális bevándorlót kaptak el a déli határ közelében. Végh Zsuzsa főigazgató idén januárban azt nyilatkozta, hogy míg 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban már 18 900-at, tavaly pedig 42 777-en folyamodtak kérvényért. Ezzel az 1000 főre vetített menedékkérők száma Svédország után Magyarországon volt a legmagasabb. Már akkor hangoztatta a magyar kormány későbbi „hitvallását”, hogy ezek az emberek gazdasági bevándorlók, viszont jelezte, nem állnak meg nálunk, mennek tovább nyugat felé, szóval tranzitország vagyunk. A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele akkor még Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír volt. Végh kiemelte: az ország 2012-ben 1,1 milliárd forintot, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot költött menekültekre.
Hazánkra az unió déli kapujaként úgy tekintettek az érkezők, hogy ha átlépik a határt, már biztonságban vannak, hiszen az EU menekültként gondjukat viseli majd. Februárban már mintegy 1000, Szerbia irányából érkező illegális határsértőt fogtak el naponta a rendőrök. Egy-egy vonatszerelvénnyel több százan próbáltak továbbindulni Ausztria, Németország felé a Keleti pályaudvarról, így egyre gyakrabban alakultak ki tömegjelenetek a peronoknál. A taxisok is belehúztak, több száz, olykor több ezer euróért vállaltak rövid fuvarokat, de az is előfordult, hogy miután elrakták a pénzt, az első adandó alkalommal kitették az út szélére utasaikat. A szerb rendőrökről egyre-másra derült ki, hogy kenőpénzért szállítják a koszovóiakat észak felé, csak minél hamarabb szabaduljon tőlük országuk. Időről időre lebuktak embercsempészek, sőt egész csempészhálózatok is, melyek Szerbiában, Magyarországon, Ausztriában hosszabb ideje élő közel-keletiekből álltak.
Az Európába áramló migránsok számának emelkedésével annak veszélye is nőtt, hogy soraikba férkőzve az Iszlám Állam és más terrorszervezetek tagjai is bejutnak a kontinensre. A görög védelmi miniszter márciusban azzal fenyegetett, hogy ha a görög mentőcsomagról tárgyaló trojka továbbra is reformokat követel a hitelért cserébe, akkor Athén EU-okmányokkal látja el a migránsokat és megnyitja az utat a „gazdasági menekültek millióinak hulláma” és a dzsihadisták előtt. Egy líbiai kormánytanácsadó hetekkel később arról beszélt, hogy a migránsokat szállító hajókon már biztosan Európába jutottak az IÁ harcosai, a hatóságok ugyanis nem tudják őket kiszűrni. Az észak-afrikai állam illetékese szerint a menekülteket szállító járművek tulajdonosai bevételük felét a terrorszervezettől kapják.
Az áprilisi EU-csúcson az uniós vezetők csupán abban állapodtak meg, hogy több pénzt juttatnak az embercsempészek hajóinak elfogására, a vízen érkező, bajba jutott menekültek kimentésére. Az összejövetelt azért sürgették, mert pár nappal korábban az olasz partoknál 800 emberrel a fedélzetén süllyedt el egy csempészhajó. Angela Merkel a csúcson arról beszélt, hogy a tagországok önkéntes alapon fogadhatnának be migránsokat. Orbán Viktor már itt hangsúlyozta, hogy a tagállami szintű megoldási tervezeteket támogatja, mert az EU-s menekültpolitika nem képes kezelni a helyzetet. Ezenfelül nemzeti konzultációt hirdetett a menekültügyben.
Az év elejéhez képest májusra változott a magyarországi menekültek összetétele: a döntő többség Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból érkezett. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető június elején javaslatot tett arra, hogy a kormány építsen valamilyen fizikai határzárat Szerbia felé. Emellett a kabinet plakátkampányba kezdett: a hirdetőkön magyar nyelven üzentek a bevándorlóknak arról, hogy „nem vehetik el a magyarok munkáját”, vagy hogy „tisztelniük kell a magyarokat”.
Calais-nál, az Angliába átvezető Csalagútnál eközben egyre inkább elszabadultak az indulatok. A város melletti menekülttáborból kilógó férfiak botokkal felszerelkezve sétálgattak az átkelésre váró kamionok között, olykor fenyegették a sofőröket, folyamatosan megpróbáltak bejutni a rakterekbe. Ez komoly feszültséghez, később tragédiához vezetett: többen megfulladtak a zárt térben. Más úgy veszítette életét, hogy gyalog indult el az alagútban, és elütötték. Volt olyan kamionos, akit Angliában embercsempészésért vettek őrizetbe, miközben ő még a francia oldalon szólt, hogy bemásztak a pótkocsiba emberek, de az ellenőrzés során nem vették észre az elbújtakat. Eleinte csak néhány százan, július végére volt, hogy több ezren próbáltak a rendőrsorfalon át bejutni a Csalagútba. Olykor teljes volt a káosz a környéken, könnygázzal kellett oszlatni.
Június 17-én a magyar kormány döntött: 175 kilométer hosszú, 4 méter magas határkerítés építését határozták el. A munkát rabokra és közfoglalkoztatottakra bízták. A kerítés méretei később módosultak.
2015 első félévének végére a migránsok száma elérte a 2014-es éves adatot. Június végén a kormány újabb megosztó döntést hozott: egyoldalúan felfüggesztette a Dublin III. rendelet alkalmazását, melyre hivatkozva nyugatról visszaküldhették volna hozzánk a hazánkon át oda érkezett migránsokat. Szijjártó Péter és Lázár János később ezt cáfolta. Mint mondták, nem felfüggesztették a rendelkezést, hanem kérték az uniós országokat, hogy ideiglenesen ne küldjenek vissza hozzánk illegális határátlépőket. A szlovákok megdicsérték Orbán Viktort a kerítés miatt, a szerb miniszterelnök és Angela Merkel, illetve több uniós vezető viszont élesen bírálta miatta.
Mivel a hazai befogadótáborok megteltek, újak építését határozta el a kormány Sormáson és Martonfán. Végül csak utóbbi bizonyult alkalmasnak a célra. A vidéki pályaudvarok mellett a Keletiben is egyre feszültebbé vált a helyzet. A Baross téri aluljáróban és a pályaudvar előtt előbb rongyokon, ruhákon, később sátrakban rendezkedtek be azok, akik nem tudtak továbbutazni Németország felé. A migránsok zöme ugyanis oda akart eljutni. A főváros augusztus elején kijelentette: tranzitzónákat alakítanak ki a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar környékén, hogy a várakozók ott meg tudják húzni magukat, és ne ott mosdjanak, végezzék a dolgukat, ahol épp eszükbe jut.
Augusztusra a bevándorlási hivatal összesített adatai alapján száztízezerre nőtt a menedékkérők száma, ami a 2014-es szám majd háromszorosa volt. A NATO-szögesdrót mintájára létesített ideiglenes határzáron egyébként probléma nélkül másztak át a migránsok. Németország ekkor már 750 ezer menedékkérővel kalkulált év végéig. Lassan a balkáni országoknak is elfogyott a türelme: a macedón–görög határon a macedón rendőrök először nem akarták átengedni a menekülteket, később a feldühödött tömeggel szemben könnygázt is be kellett vetniük. Utóbb már ez sem segített, a migránsok áttörtek a határon és észak felé indultak. Röszkénél augusztus végétől a Szerbia felől bejövő vasúti sínt „átvették” az illegális határátlépők: vonatok helyett immár csak ők használták a vonalat. Itt léptek be legtöbben az ország területére.
Röszkénél augusztus elején használtak először könnygázt a migránsokkal szemben, ez később rendszeresen előfordult a Keleti pályaudvarnál és a nyugati határnál is. Hatalmas felháborodást váltott ki, amikor egy, az ausztriai A4-es autópályán sorsára hagyott, magyar rendszámú teherautóban 71 migráns holttestére bukkantak rá a rendőrök. Az embercsempészek ellen innentől próbáltak még keményebb eszközökkel fellépni, hasztalan.
Augusztus utolsó napjaira elkészült a műszaki határzár, a Keletinél feltorlódott emberek viszont tüntetni kezdtek, hogy hadd mehessenek tovább Németországba. Ezt azért nem tehették meg, mert a Belügyminisztérium szerint csak úti okmány és érvényes vízum birtokában szállhattak volna vonatra. A rendőrség így nem engedte be őket a pályaudvarra. Ez az állapot hetekig így maradt: időnként lezárták a pályaudvart, egyetlen vonat sem indult, ami a bel- és külföldi járatok utasait egyre frusztráltabbá tette. Ausztria eközben szigorította határellenőrzését, ami több tíz kilométeres dugóhoz vezetett az M1-esen.
Szeptember 4-én migránsok egy csoportja gyalog indult el a Keletiből Ausztria felé Budapesten átvágva, majd az M1-es leállósávjában sétálva. Innentől kezdve a kormány változtatott: különbuszokkal és különvonatokkal kezdték az osztrák határra szállítani a röszkei gyűjtőponton összeterelt migránsokat. Ausztria erre reagálva hasonlóan cselekedett, csak ők a német határig vitték ugyanígy a hozzájuk érkezőket. A helyzet káoszt okozott a salzburgi és más osztrák pályaudvarokon. Angela Merkel szigorodott: szeptember elején úgy fogalmazott, a védelemre nem szoruló embereknek, tehát azoknak, akik nem háborús övezetből jöttek, távozniuk kell. Néhány napig mindenki a két migránst felrúgó (utóbb még az is felmerült, hogy egyik esetben nem rúgott) N1 TV-s riporter, László Petra ügyével foglalkozott. Először a magyar sajtó pörgette az ügyet, később a külföldi médiumok is. Ügyében nyomozás indult, később portálunknak küldött levélben kért elnézést.
Németország déli határain átmenetileg ismét határellenőrzést vezetett be, erre válaszul Ausztria katonákat vezényelt a magyar–osztrák szakaszra. A dominó eldőlt: fél Európa visszavezette ideiglenesen a határellenőrzést napokon belül. Ekkorra már napi 8-10 ezer ember kelt át Magyarországon.
Szeptember 14-én hétfőn Röszkénél lezárta a magyar kormány a határt, az érkezők innentől nem tudtak szabadon átkelni a zöldhatáron. Szigorítások is életbe léptek az illegális bevándorlással kapcsolatban. Másnaptól bíróság elé állították és visszatoloncolták országukba a tiltott határátlépőket. Szeptember 16-án a bevándorlók egy csoportja áttörte a kerítést az egyik röszkei határátkelőnél, a rendőrök könnygázzal válaszoltak. Egyik hangadójukról utóbb kiderült, hogy számos útlevele volt, jómódban élt Cipruson és iszlám fundamentalista szervezet tagja volt.
A migránsok hamar rájöttek, hogy ha Nyugat-Európába akarnak jutni, az a szerb–magyar határszakaszon nem fog menni, kerülni kell. Orbán Viktor ezért bejelentette, hogy a horvát szakaszra is épül határzár. Déli szomszédunk erre válogatott szidalmakkal válaszolt, komoly diplomáciai adok-kapok alakult ki. A korábban Röszkénél, Horgosnál tapasztalt, káoszjelenetek ezután a horvát–szerb és a horvát–szlovén határon ismétlődtek meg. Az Európai Parlament időközben megszavazta, hogy az eredeti 40 ezer főn felül még 120 ezer migránst kell szétosztania a kvótarendszer alapján a tagállamoknak.
A német kancellár szeptember végén már azt hangoztatta, hogy a Közel-Keleten kellene megállítani az elvándorlást úgy, hogy hatalmas összegekkel támogatná az EU a Szíria szomszédainál felhúzott menekülttáborokat. A horvát határra épített kerítés szeptember végére készült el.
Januártól október elejéig 300 159 migránssal szemben intézkedtek a magyar rendőrök, míg Németország duplázta néhány hónappal ezelőtti becslését, és másfél millió bevándorlót várt. Bajorország miniszterelnöke az áradat miatt eldöntötte, bepanaszolja az alkotmánybíróságon a német szövetségi kormányt, ha Berlin nem tesz valamit a menedékkérők számának csökkentéséért. A Bundestag végül rábólintott egy 20 éve nem látott menekültügyi reformra, melynek lényege az eljárások felgyorsítása, és hogy minél több embert minél hamarabb ki lehessen utasítani, aki nem háborús menekült. A svédek ekkorra 86 ezer befogadott migránsnál tartottak, ami szintén rekord. Emiatt ők is bevezették ideiglenesen a határellenőrzést.
Október 17-én a horvát szakaszon is lezárták a zöldhatárt. Innentől a hazánkba belépő illegális bevándorlók száma radikálisan lecsökkent. A szlovén–osztrák határnál megismétlődtek a röszkei események: könnygáz és katonák várták az ideges migránsokat. A szlovének is kerítést építettek – a horvát határra.
Októberig az Mfor.hu összesítése szerint 8 milliárdos többletkiadást jelentett a migránsok szállítása, ellátása Magyarországnak, a kormány 30 milliárdról beszélt.
Angela Merkel év vége felé már szélsőségesen más álláspontot képviselt a migránsok ügyében, és német lapértesülések szerint az uniós csúcson azt mondta: ha nem sikerül megállapodni a közös migrációs intézkedésekről, akkor Németország lezárja határait. A fő célpontnak számító Németországba egyébként decemberig több mint 1 millió menedékkérő lépett be. A balkáni országok november közepe óta már csak azokat a menedékkérőket engedik át határaikon, akik háborús övezetből, főleg Szíriából, Afganisztánból vagy Irakból érkeztek. Emiatt újra feszültség alakult ki a görög–macedón határon, sokan összevarrták a szájukat tiltakozásképp, mások a rendőrökkel csaptak össze.
A tél közeledtével egyre kevesebben keltek útra a Közel-Keletről, így a migránskérdés a korábbiakhoz képest némiképp elcsendesült Európa-szerte az utóbbi hetekben. Sokan leginkább azon háborogtak, hogy miképp tudott a párizsi merénylők egyik (vagy több) tagja visszaszivárogni a kontinensre Szíriából a többi bevándorló közé vegyülve. A török–EU-csúcson a felek abban állapodtak meg, hogy az unió 3 milliárd euróval segíti a Törökországban tartózkodó menekültek ellátását, valamint kész újabb fejezetet megnyitni a török EU-csatlakozási tárgyalásokon. A kelet-európai tagállamok kvótaellenesek továbbra is, a Nyugat kitart az arányos elosztás mellett, így a jelek szerint az unión belül létrejöhet egy mini-Schengen, ha nem sikerül megegyezni.
