Nem engedünk vissza több menekültet

Magyarország felfüggesztette annak az uniós rendeletnek az alkalmazását, melyre hivatkozva nyugatról visszaküldhették volna hozzánk a hazánkon át oda érkezett migránsokat.

A Die Presse osztrák lap szerint erről kedden kora délután tájékoztatta az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete, az értesülést pedig az Indexnek Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi is megerősítette. Kovács elmondta azt is, hogy Magyarország csak átmenetileg mondja fel az egyezményt. Az MTI-vel a Belügyminisztérium azt közölte, hogy a lépésnek technikai okai vannak.

A felfüggesztés lényege, hogy ezután nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik hazánkon keresztül jutottak el az Európai Unió többi államába.

A felfüggesztett rendelet értelmében amelyik menekült Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be nálunk, de azonnal továbbutazik más uniós országokba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására.

A Die Presse arról ír, hogy Magyarország döntése láncreakciót indíthat el az Európai Unióban a közelgő uniós csúcstalálkozó előtt.

A Belügyminisztérium közleménye szerint a felfüggesztésről az illetékes a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait.

Hozzátették, hogy az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar rendőrség június 22-ig az ország schengeni külső határain 60 620 ember – ezen belül a magyar–szerb határszakaszon 60 089 embert – fogott el tiltott határátlépés miatt.

„Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette” – tették hozzá azzal együtt, hogy a helyzet gyors cselekvést kíván, Magyarországnak lépnie kell még az Európai Unió döntései előtt.

Magyarország az uniós szolidaritás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe – tették hozzá.

Mint írták: az ország mindenben eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeinek, regisztrálta a dublini eljárás kérelmezőit és levette ujjlenyomataikat.

Magyarország vált az Eurodac rendszer (a tagállamok területén illegálisan tartózkodó vagy oda illegálisan belépő személyek ujjlenyomatainak összehasonlítását végző rendszer) alkalmazójaként azonosíthatóvá, mint olyan ország, ahol az illegális migráns elsőként lépte át jogellenesen a határt. Mindeközben elég egy pillantást vetni bármely földrajzi atlaszra ahhoz, hogy belássuk: Szíriából, Afganisztánból legkevesebb négy állam határát kellett – szintén jogellenesen – átlépnie a Magyarországon kérelmet előterjesztőnek ahhoz, hogy egyáltalán előterjeszthesse kérelmét a magyar bevándorlási hatóságnál – írták.

„Megteltünk” – így kommentálta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna kedd esti hírműsorában azt, hogy technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: már hetek óta beszélnek arról, hogy a magyar ellátórendszer megtelt, naponta 600-800 ember érkezik a zöldhatáron át illegálisan Magyarországra, ami óriási terhet ró azokra, akik a bevándorlók regisztrációját végzik.

„Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország erején felül veszi ki a részét abból a küzdelemből, ami itt zajlik, míg – méltatlan módon – csak a mediterrán országokat sújtó dolgokról beszélünk” – tette hozzá.

Mint mondta: az ország nem tudná kezelni, ha a délről érkező migrációs nyomás mellett elkezdenének visszaáramlani azok a menekültek, akiknek az ügyét más országokban kedvezőtlenül bírálták el.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak van-e joga felmondani az úgynevezett dublini rendeletet (az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére), azt válaszolta, hogy nem nagyon van más választása, hiszen a magyar ellátórendszer nincs felkészülve a menekültáradatra.

Hozzátette, hogy ezzel láthatóan az unió sem tud mit kezdeni; „egy rendszerszintű hibával állunk szemben, ezt mi folyamatosan mondjuk, várjuk azokat az intézkedéseket és válaszokat, amelyek európai szinten és a tagállamok szintjén is tudnak segíteni a kialakult helyzet kezelésében” – mondta Kovács Zoltán.

Az Európai Bizottság közölte kedden, hogy azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, miért függesztette fel a menekültek más uniós tagállamokból való visszafogadását.

Miután Magyarország technikai okokkal magyarázta lépését más államoknak, az Európai Unió tudni akarja, hogy milyen lépések történtek a probléma megoldására – jelentette a Reuters hírügynökség egy uniós szóvivőre hivatkozva.

„Minthogy a dublini rendelet nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, a bizottság azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, hogy milyen természetű és kiterjedésű technikai akadályról van szó és milyen intézkedések történtek ennek kezelésére” – jelentette ki a bizottság egyik szóvivője.

A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő szerint Magyarország uniós jogot sérthet a lépéssel, mert a 2013 óta hatályos uniós egyezmény nem ad lehetőséget a felfüggesztésre. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint „elvileg a rendeletből nem lehet felfüggesztéssel kilépni, illetve felfüggeszteni magát a rendeletet.”

Gálik később az M1-nek azt is elmondta, hogy egy európai uniós rendeletet csak abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a rendelkezés erre lehetőséget ad, a dublini egyezmény ezt nem teszi lehetővé. Az úgynevezett Dublin III. rendelet pontosan felsorolja, hogy miként reagálhat egy állam a szóban forgó helyzetre: jelezheti például a problémát, majd pedig kidolgozhat egy válságkezelési cselekvési tervet.

Magának a rendelet végrehajtásának, illetve az ezekből fakadó kötelezettségek felfüggesztésével nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a lépés az unió bíróságának, vagy pedig az európai emberi jogi bíróságnak az ellenlépéseit is kiválthatja – mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben akár a menekültek is perelhetik az adott tagállamot.

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja reakciójában azt írta, a kormány leszerepelt emberségből és folyamatosan árt a magyar nemzeti érdeknek azzal, hogy elszigeteli Magyarországot nyugati szövetségeseiktől. Magyarországra nézve káros, hogy a kormány „ilyen képet fest rólunk nemzetközi szinten, aláássa kapcsolatainkat nyugati partnereinkkel, szembefordítja az országot az európai közösséggel” – közölték.

A Demokratikus Koalíció szerint pedig a kormány a lépésével kiírta Magyarországot Európából. Az ellenzéki párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a kabinet szánt szándékkal sértett meg egy fontos nemzetközi egyezményt belpolitikai céljai érdekében. Azt írták, Magyarország a legalapvetőbb felelősséget sem vállalja az itt regisztrált menekültekért.

Tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra, idén az első négy hónapban összesen 522 visszavétel történt. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke korábban arról beszélt, hogy a német, svájci és francia hatóságok tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba. Mint mondta, elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra a menekültügyi helyzettel, annak kezelésével kapcsolatban.

Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer menekült érkezett Magyarországra; utóbbiak közül szerinte 800-nál kevesebben lehetnek azok, akiknek jogos lehet a menedékkérelmük, a többiek gazdasági menekültek.

Elmondta, a Magyarországra érkező menekültek átlagos tartózkodási ideje három nap, de már 160-200 ezren lehetnek olyanok, akiket Magyarországnak vissza kellene fogadnia az uniós szabály értelmében.

Közben Robert Fico szlovák kormányfő arról beszélt a pozsonyi törvényhozás előtt, hogy amennyiben az Európai Bizottság (EB) elfogadja a menekültek kvótarendszer alapján történő újraelosztását bevezető jogszabályjavaslatot, a szlovák kormány fontolóra veszi egy menekültkérdésről szóló népszavazás kiírását, hogy így próbálja meg elkerülni a kabinet számára elfogadhatatlan brüsszeli döntés következményeit.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára kedden arról beszélt, hogy a migrációs válság kezelésének kérdése uralta az Európai Unió közösségi ügyekért felelős minisztereinek, államtitkárainak keddi luxembourgi tanácskozását, amely az állam-, illetve kormányfők e heti csúcstalálkozóját volt hivatott előkészíteni. Hozzátette: a tagállamok jelentős számban ellenzik, hogy kötelező kvóták alapján kelljen menekülteket befogadniuk.

Az MNO a témával kapcsolatban elküldte kérdéseit Kovács Zoltán kormányszóvivőnek, és kerestük a bécsi nagykövetséget is. Amint választ kapunk, bővítjük cikkünket.