Majális 2016: magukat is megunták a szocialisták

Hitehagyott MSZP-s vállvonogatás a Városligetben – a baloldal újjászületése érdeklődés híján elmarad.

Mielőtt a ligeti nagyszínpadhoz járultunk volna, még tettünk egy kört oda, ahová a DK ifjúgárdistái a piknikjüket meghirdették, de a Közlekedési Múzeum környékén egy lélek sem volt. Nem is csoda, a párt sztárjai ezúttal megosztották energiáikat: Vágó István a Facebook szerint Gárdonyban féltette a demokráciát, Gyurcsány Ferenc pedig a szakszervezetiek táján beszélt arról röviden, hogy milyen drága most már rendezvényt tartani a Ligetben – megjegyeznénk, a területnél sokkal-sokkal drágább a színpadtechnika és a sátrak, egyéb infrastruktúra biztosítása... No mindegy, lássuk, hányan voltak a napozóréten pontban 10 órakor:

A majális színpad előtt úgy 15 ember üldögélhetett ilyentájt, nekik mondták be először, hogy menjenek el a szűrőprogramokra, vagy hogy az édesanyák haladjanak az „Anyák napi kézműves foglalkozások gyerekeknek” furfangos címet kapott elfoglaltság irányába. Míg el nem Kezdték a „mesét” Kökény Mihályék a fórumsátorban, átnéztük a gasztrokínálatot: a fagyikartell 180-ért vesztegette a gombócot, gírosz 800 forinttól, lángos már 500-tól kapható volt, viceházmester: 450. A Societas (ifi szocik) elhagyatott sátra felől közelítettük meg a „Párbeszéd Nagy Fehér Létesítményét”, előbbinél találkoztunk a nap egyetlen poénjával, a „Matolcsypoly” társasjátékkal, aminek közepén „a jegybank farkasa” volt látható, cilinderben.

Ezenkívül azonban elmondható volt, dobjon fel bár akármilyen magas labdát a kormány, az ellenzék képtelen azt normális szakmai érvekkel vagy csak közérthető és közkedvelt szellemességgel lecsapni, és hát lehet, hogy közpénzlenyúlás témában Zuschlag után az ifi szocik helyében egy kicsit szerényebb volnék...

10.30-kor, amikor Kökény „ágyszámleépítő” Mihály és Havas Szófia MSZP-s egészségügyi szakpolitikusok verbális jacuzzizásának kezdődnie kellett volna, még csak 5 (!) rajongó volt a fórumsátorban, ami csak nagyon nehezen emelkedett 20 fölé az egyórás panelbeszélgetés során, még a szomszédos „zöld sátor” is népszerűbb volt, ahol egy totószelvény kitöltéséért mindenki hazavihetett egy-egy cserepes virágot. (Az egész majális érdektelenségére jellemző, hogy még az ingyen virág sem fogyott el ezen az anyák napi munkaünnepen...) Kökény aztán belekezdett, tudatos forintgyengítéssel vádolta a jegybankot – szemérmesen hallgatva a szoci kormányzás alatti és a jelenlegi infláció közti, nagyon durva különbségről –, amivel 260 milliárd forintot a szemünk láttára szivattyúznak ki a haveroknak. Kritizálta Orbán Viktort, amiért „csak” 5 százalékkal emel a háziorvosi kasszán, és „csak” 10 százalékkal a gyógyszeren. Az embernek azért ilyenkor politikai szimpátiájától függően eszébe juthat a Brian élete című film vonatkozó jelenete: mit adtak nekünk a rómaiak?

Felszólalása végén „leszonjázta” Havas Szófiát, aki egy minimális grimasz kíséretében hagyta kijavítatlanul a névrontást, és arra figyelmeztette kicsiny hallgatóságát, hogy az orbáni alkotmánynak hála most már nem jár automatikusan semmilyen szolgáltatás a befizetett járulékért. Hogy a nyugdíjjárulékra vagy az egészségügyire gondolt, vagy valami másra, nem derült ki.

Közben átugrottunk 11 órakor Thürmer Gyulához, aki „újrasütötte a lángost” a ligeti munkáspárti színpadnál, több száz hallgató előtt. Szidta a szocikat, és újra a külföldet, aminél reggel óta sem lettünk alávalóbbak...

11.30-ig kellett volna tartania Kökényék panelbeszélgetésének, de a közönség kérdései egyszerűen elfogytak. Őket követte valamivel nagyobb érdeklődés mellett (80 fő) Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP-elnök és Hiller István volt oktatási miniszter panelbeszélgetése az oktatás helyzetéről. Az ifjú Lendvai Ildikónak számító politikus amiatt ostorozta a Fidesz-kormányt, hogy felszalámizza a középosztályt, és évente 20 ezer gyereket nem enged továbbtanulni a felsőoktatásban. Védelmezte a természettudományos tárgyak oktatását, amire a közönség ugyanúgy bólogatott, mint amikor Hiller István ennek az ellenkezőjéről beszélve azt mondta: csökkenteni kell a gyerekek fejébe öntött tudást.

Az MSZP vízióját is megismerhettük, Kunhalmi szerint európai önkormányzatiságon alapuló polgári demokratikus iskolarendszer kell, de ennek részleteit nem bontotta ki. Hiller annyit még hozzátett, hogy ne hatalom-, hanem gyerekközpontú legyen az oktatás, különben kiesünk az élvonalból, mint a miniszterelnök futballcsapata (ezt a hasonlatot nagyon megtapsolták).

Fél egykor ugyanitt Budapest jövőjéről kellett volna beszélnie Horváth Csaba 2010 előtti főpolgármester-helyettesnek, Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármesternek és Pál Tibor ferencvárosi önkormányzati képviselőnek, de inkább Tarlós István szidalmazásával töltöttek egy szűk órát. Horváth mintha összebeszélt volna Havas Szófiával, a meteorológusokat okolta amiatt, hogy ilyen kevesen vannak a Ligetben. Molnár aztán keményen felült ostorral a kezében a Tarlós-húzta szekérre, szerszámát pedig gyakran csattogtatta a főpolgármester hátán. Szerinte a városatya olyan, mint egy rossz közös képviselő, noha korábban, kerületi polgármesterként biztató volt a tevékenykedése.

Amint lelkesen ütlegelték a fogat húzóját, a közönség soraiban meghúzódó DK-lufis nénik feltették a maguk kérdéseit, de a beszélők, látva a néhány megjelent újságírót, jó képet vágva és egyetértőleg válaszolgattak a gyurcsányi rajongók kérdéseire is. Így derült ki például, hogy Horváth Csaba szerint 2018-ban lesznek az önkormányzati választások; segítünk neki, nem kell azt annyira elkapkodni, 2019-ben válthatja le leghamarabb Tarlós Istvánt. Amúgy Molnár Gyula kijelentésére sem szakadt le a sátortető, amikor azt mondta, a 2010 előtti fővárosi vezetés Teréz anya volt a mostani garnitúrához képest.

A kérdések végeztével a szomszédos Ligetvédő táborban benyomták a „Bulibárót”, amire szép lassan mindenki átfáradt a nagyszínpadhoz, ahol Kunhalmi Ágnes ideológiai 15 perce jött Tóbiás József meglepően rövid szónoklata előtt. Kunhalmi olyanokat mondott második megnyilatkozási alkalmával, hogy 2018-ban elszámoltatás és börtön jön, „el fogjuk tüntetni őket”, üzent a kormánynak. Ehhez egyik lépcső lesz szerinte a boltzárcsata megnyerése, a másik az időközi választások behúzása, de nem kell sokat várni, és jön a csodafegyver is, a lopásgátló népszavazás. Tóbiás zárta a ligeti politikai programot, színpadra lépésekor egy sörfojtott hang kiáltotta a vakvilágba: „Hajrá, Molnár Gyula!”. Tóbiás szerint ha valamikor, most van szükség igazi baloldalra. Összesítése szerint két év alatt 2000 milliárdot szivattyúz ki a kormány olimpiára, stadionokra, múzeumi negyedre, a Liget szétrombolására, Orbán Viktor vári panorámás irodájára és az MNB ködös céljaira, holott ebből a pénzből az egészségügy és az oktatás átgondoltan rendbe tehető volna. „A hatalom fél a tömegtől, a hatalom fél a néptől”, mondta, de hogy kiket kell érteni ez alatt a nép alatt, az idei majálison nem derült ki. Legközelebb 2018-ban derülhet ki, hogy miképp vélekednek erről azok, akik most nem jöttek el .

Összességében lélektelen beszédekből és saját magukat is unó politikusokból állt össze az idei ligeti felhozatal, és mint rutinos látogatók, el kell mondanunk, világosan kirajzolódó tendenciát rögzíthetünk. A szpíkerek a végén azért megköszönték a „kilátogató sok ezer embernek”. Korrektek voltak, hogy nem mondtak tízezreket.