Magyarországon a második legnépszerűbb az Európai Unió a Pew Research Center által vizsgált tíz tagország közül: míg 61 százalék pozitívan nyilatkozott a közösségről, addig csak 37 százalék utasította el. A jelek szerint a lengyelek pedig egyenesen rajonganak a nemzetek felettiségért: csaknem háromnegyedük (72 százalék) támogatja, és 22 százalékuk utasítja el azt. A felmérést 10 meghatározó uniós országban végezték el, a lengyeleken és magyarokon kívül az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország került be a vizsgáltak körébe.
A fent sorolt országok közül a magyarok és a lengyelek párhuzamba állíthatók például az alapján, hogy mind a Lengyelországot vezető Jog és Igazságosság Pártja (PiS), mind a Fidesz jókora támogatottságot tud maga mögött. A hazai alakulat ugyebár kétharmados parlamenti többségre tett szert – igaz, azóta ezt elbukta –, a PiS pedig egyedül szerzett abszolút többséget, vagyis nem kellett koalíciós vitákba bonyolódnia. Ennél érdekesebb hasonlóság, hogy mindkét vezetésnek rengeteg vitája van Brüsszellel, szinte folyamatos és sokszor igen hangos az ütésváltás. Éppen a lengyeleket szokás az „új magyarokként” emlegetni az unióban, amin az ilyen módon megnyilatkozók általában azt értik, hogy ők az új fekete bárány. A magyar kormány pedig például még plakáthadjáratot is indított az unió ellenében, így azt gondolhatnánk, hogy ha propagandát építenek a választók feltételezett EU-ellenességére, azt megalapozottan, a polgárok attitűdjét ismerve teszik. Ehhez képest finoman szólva is meglepő a friss felmérés eredménye.
###HIRDETES###
De már csak azért is váratlan a kutatás kimenetele, mivel a megelőző hasonlók jóval népszerűtlenebbnek mutatták az Európai Uniót. Igaz, az utóbbi időben – a migrációs válság kapcsán – a visegrádi államok a korábbinál fontosabbá váltak az uniós döntéshozatalban, de önmagában ezzel egy ekkora változás még nem magyarázható – mondta el megkeresésünkre Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Úgy tűnik ráadásul, hogy a hatévnyi „magyaros” konfrontáció után egyre inkább Lengyelországra terelődik a figyelem, ami még meghökkentőbbé teszi a náluk kimutatott hurráoptimizmust. A kvótarendszerrel kapcsolatos ügyeket leszámítva nyugvóponton vannak a kedélyek a hazai kabinet és az Európai Unió intézményei között – mutatott rá Gálik.
A két közép-európai országon kívül még Olaszországban, Svédországban, Hollandiában és Németországban nyilatkoztak inkább pozitívan az Európai Unióról. Megmérték azt is, hogy a fiatalok vagy az idősek hisznek-e inkább a közösségben. Ebből a szempontból az olaszok ütnek el a többiektől, egyedül náluk voltak ugyanis többen a Brüsszel-párti idősebbek, mint a fiatalok. Egyébként éppen Magyarország volt a legkiegyenlítettebb ebben az összevetésben: a 18–34 évesek 63, a 35 és 49 közöttiek 61, az ötven felettiek 60 százaléka örül az államok szövetségének. Franciaországban vált el legjobban a fiatalok attitűdje az idősekétől: míg az ifjabb felnőttek 56, addig az 50 év felettieknek mindössze 31 százaléka dicsérte az uniót.
A Pew felmérése alapján a legnagyobb európai országokban rövid növekedés után kezdett ismét zuhanni Brüsszel megítélése, ami mindenképpen magyarázható a menekültválsággal. Ugyanez történik, mint a gazdasági krízis után: sokan az Európai Uniót hibáztatják, miközben megerősödnek a szélsőjobboldali, euroszkeptikus politikai alakulatok, mint például a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, az Alternatíva Németországnak vagy a Jobbik. Az európai szuverén adósságválság hatásainak stabilizálását követően a szélsőséges politikai formációk sokat veszítettek népszerűségükből, a migrációs nyomás lecsengése után várhatóan hasonló tendenciák érvényesülnek majd.
A számok alátámasztani látszanak ezt az érvelést. A megkérdezettek elsöprő többsége gondolja úgy – országtól gyakorlatilag függetlenül –, hogy Brüsszel félrekezeli a migrációs válságot. Leginkább persze a földközi-tengeri káoszban érintett görögök (94 százaléknyian!) elégedetlenek, de a svédek (88 százalék) és az olaszok (77 százalék) sem maradnak el sokkal. Magyarország a maga szintén magas, 72 százalékos mutatójával az ötödik, a legmegengedőbbek pedig a hollandok, de még náluk is több mint kétszer annyian vannak, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok (63–31 százalék).
A megkérdezettek többsége helyteleníti azt is, ahogy Brüsszel a gazdasági ügyeket intézi, természetesen Görögországgal az élen, ahol 92 százaléknyian kívánják pokolba ezeket a döntéseket. Mindössze – talán kevéssé meglepő módon – Németországban, valamint Lengyelországban gondolják többen pozitívnak az uniós gazdaságpolitikát. Magyarország közvetlenül utánuk következik, nálunk „csak” 10 százalékkal többen elégedetlenek, mint ahányan jónak tartják a helyzetet (48–38 százalék).
A görögök közül mondták legtöbben (68 százalék) azt is, hogy vissza kellene szerezni bizonyos jogköröket Brüsszeltől a nemzeti kormányok számára, és mindössze Lengyelországban voltak többen azok (épphogy, 39 százalék a 38 ellenében), akik szerint jó a mostani hatalommegosztás. Magyarországon negyven százaléknyian szereznének vissza jogköröket, emellett 35 százalék mondta azt, hogy elégedett a jelenlegi helyzettel. Hozzá kell tenni ugyanakkor: a megkérdezett magyarok 17 százaléka még további jogosultságokat adna át Brüsszelnek.
A felmérés eredménye rámutat egyébként arra is, hogy a válaszadók elsöprő többsége szerint kárt okozna, ha az Egyesült Királyság kilépne az Európai Unióból.
###HIRDETES2###
