Megszerettük Brüsszelt?

Meglepően népszerű az Európai Unió, de mindenhol torkig vannak azzal, ahogy a menekültválságot kezelik.

A két közép-európai országon kívül még Olaszországban, Svédországban, Hollandiában és Németországban nyilatkoztak inkább pozitívan az Európai Unióról. Megmérték azt is, hogy a fiatalok vagy az idősek hisznek-e inkább a közösségben. Ebből a szempontból az olaszok ütnek el a többiektől, egyedül náluk voltak ugyanis többen a Brüsszel-párti idősebbek, mint a fiatalok. Egyébként éppen Magyarország volt a legkiegyenlítettebb ebben az összevetésben: a 18–34 évesek 63, a 35 és 49 közöttiek 61, az ötven felettiek 60 százaléka örül az államok szövetségének. Franciaországban vált el legjobban a fiatalok attitűdje az idősekétől: míg az ifjabb felnőttek 56, addig az 50 év felettieknek mindössze 31 százaléka dicsérte az uniót.

A Pew felmérése alapján a legnagyobb európai országokban rövid növekedés után kezdett ismét zuhanni Brüsszel megítélése, ami mindenképpen magyarázható a menekültválsággal. Ugyanez történik, mint a gazdasági krízis után: sokan az Európai Uniót hibáztatják, miközben megerősödnek a szélsőjobboldali, euroszkeptikus politikai alakulatok, mint például a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, az Alternatíva Németországnak vagy a Jobbik. Az európai szuverén adósságválság hatásainak stabilizálását követően a szélsőséges politikai formációk sokat veszítettek népszerűségükből, a migrációs nyomás lecsengése után várhatóan hasonló tendenciák érvényesülnek majd.

A számok alátámasztani látszanak ezt az érvelést. A megkérdezettek elsöprő többsége gondolja úgy – országtól gyakorlatilag függetlenül –, hogy Brüsszel félrekezeli a migrációs válságot. Leginkább persze a földközi-tengeri káoszban érintett görögök (94 százaléknyian!) elégedetlenek, de a svédek (88 százalék) és az olaszok (77 százalék) sem maradnak el sokkal. Magyarország a maga szintén magas, 72 százalékos mutatójával az ötödik, a legmegengedőbbek pedig a hollandok, de még náluk is több mint kétszer annyian vannak, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok (63–31 százalék).

A megkérdezettek többsége helyteleníti azt is, ahogy Brüsszel a gazdasági ügyeket intézi, természetesen Görögországgal az élen, ahol 92 százaléknyian kívánják pokolba ezeket a döntéseket. Mindössze – talán kevéssé meglepő módon – Németországban, valamint Lengyelországban gondolják többen pozitívnak az uniós gazdaságpolitikát. Magyarország közvetlenül utánuk következik, nálunk „csak” 10 százalékkal többen elégedetlenek, mint ahányan jónak tartják a helyzetet (48–38 százalék).

A görögök közül mondták legtöbben (68 százalék) azt is, hogy vissza kellene szerezni bizonyos jogköröket Brüsszeltől a nemzeti kormányok számára, és mindössze Lengyelországban voltak többen azok (épphogy, 39 százalék a 38 ellenében), akik szerint jó a mostani hatalommegosztás. Magyarországon negyven százaléknyian szereznének vissza jogköröket, emellett 35 százalék mondta azt, hogy elégedett a jelenlegi helyzettel. Hozzá kell tenni ugyanakkor: a megkérdezett magyarok 17 százaléka még további jogosultságokat adna át Brüsszelnek.

A felmérés eredménye rámutat egyébként arra is, hogy a válaszadók elsöprő többsége szerint kárt okozna, ha az Egyesült Királyság kilépne az Európai Unióból.

###HIRDETES2###