Ez rossz értelmezés – felelte Palkovics László oktatásért felelős államtitkár lapunknak arra a kérdésére, nem érez-e ellentmondást abban, hogy miközben a kormányzat arra törekszik, hogy egyre többen menjenek természettudományos képzésre a felsőoktatásban, a szakképzésben épp lecsökkentik az ilyen órák számát. Az államtitkár a Magyar Nemzetnek leszögezte: a gyerekeknek megmarad a szakmájukhoz szükséges óraszáma, például a gépészeknél a fizika és a kémia továbbra is hangsúlyos lesz, „viszont ezen a szakon földrajzórából kevesebb lesz”. Azt ugyanakkor elismerte, arra még ki kell dolgozniuk a koncepciót, mi legyen azokkal a gyerekekkel, akik menet közben rájönnek, hogy gépész helyett inkább vegyésznek tanulnának. Hozzátette: hasonló helyzet a gimnáziumban is előfordul, hiszen ha valaki matematika-fizika fakultációt választ, de időközben úgy dönt, hogy inkább orvosi pályára menne, akkor külön kell felkészülnie biológiából.
A kérdésre, hogy már szeptembertől bevezethetőnek látja-e az új szakképzési rendszert, igennel felelt. Szerinte nem szabad lebecsülni a tanárokat azzal, hogy azt gondoljuk, ne tudnának alkalmazkodni a változásokhoz. „Kreatív, intellektuálisan kihívó feladat felkészülni egy integrált tudományos tantárgy oktatására” – tette hozzá annak kapcsán, hogy a szakközépiskolában a tervek szerint ősztől egyetlen összevont természettudományos tárgyat oktatnának a kémia, fizika és a biológia helyett.
Az őszre tervezett új szakképzési rendszert kritizálta többek közt a Nemzeti Pedagóguskar, a Pedagógusok Szakszervezete és a Magyar Tudományos Akadémia is a közismereti órák számának jelentős csökkentése miatt. Utóbbi szervezet tegnapi konferenciáján maga Palkovics László is előadást tartott a természettudományok fontosságáról. Arról beszélt, a gazdasági-ipari szerkezet több felsőfokú végzettségű embert igényel. Jelentős arányban műszaki, természettudományos vagy informatikai szakembereket keresnek. Bár 2012 óta folyamatosan nő a vállalati innovációs és kutatási ráfordítás, ennek gátat szabhat a szakemberhiány. Ehhez kapcsolódik az is, hogy hiába nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, a műszaki informatika területén nem sikerült előrelépni.
