Ma én sem fogadnék arra, hogy az eredetileg tervezett 2019. szeptember végi határidőre elkészül-e a 3-as metró felújítása – közölte lapunk kérdésére Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. Mint mondta, a 2016 végére ütemezett kezdéshez képest 4-6 hónap lehet a késés a metrópótló buszok beszerzésének ügye, az állam által kért szolgáltatásvásárlás miatt.
– Nem értem, hogy a buszpótlás ügyében miért állt elő megkésett kívánságokkal a kormány, amikor már régóta tudható, hogy nekünk a nemzeti érdekek teljes tiszteletben tartásával, de már idén ősztől kellenek a járművek. A magyar buszgyártás segítése nem az önkormányzat feladata (erről programot hirdetett a kormány – a szerk.), ettől függetlenül mi szívesen vennénk magyar gyártmányt, ha lenne. Ha egyszer azonban már van egy nyertes tender, olcsóbb buszvásárlási lehetőséggel, nekünk pedig mégis egy jóval drágább és időben bizonytalanabb megrendelést kell választanunk, akkor a kettő közti költségkülönbség teljes megtérítésére a kabinetnek kell garanciát adnia. Ennek pontosan 2016. július 5-ig kell megjelennie a Magyar Közlönyben, s akkor a főváros minden tekintetben, jogi és pénzügyi szempontból is védett lesz – mondta a főpolgármester.
Kijelentette: nem ők akarták a buszkiszervezést, de azon gondolkodnak, hogy a 3-as metró felújításának három szakaszából elsőként csak az északin kezdik meg a munkát. Ott a számítások szerint a szükséges 150-nél kevesebb pótlóbusz is elég.
– Ha a BKV saját állományából, még ha régebbi buszokkal is, de kiállítja a szükséges járműveket, még az sem lehetetlen, hogy a beruházás nem késik semmit. A lényeg mégiscsak az, hogy elkészüljön – tette hozzá Tarlós István. Arra kérte tehát az ellenzéki politikusokat, hogy a 3-as metró biztonságáról – politikai haszonszerzésből – ne tegyenek felelőtlen nyilatkozatokat, ne rémisztgessék az embereket.
Megjegyezte, a síncserék a komplett felújítástól függetlenül jelenleg is zajlanak. A BKV-nak állandó felülvizsgálatokat kell végeznie a teljes vonalon. Ha csak egyetlenegyszer is életveszélyt jeleznek, és azonnali javítással nem küszöbölhető ki a hiba, abban a pillanatban leállítják a metrót. Budapest vezetője szerint a BKV vezetésének elemi kötelessége így cselekedni.
– Az sem igaz, hogy a metrófelújítás azon múlna – folytatta –, hogy Brüsszelben mikor döntenek a támogatásokról. A hatályos kormányhatározat alapján ki lehet írni a kivitelezői pályázatot, állami garanciával, a fedezet igazolásával a szerződést is meg lehet kötni, s a nemzeti fejlesztési miniszternek ez év végéig kell a dokumentumokat benyújtania az Európai Bizottsághoz. A szerelvények felújításánál is mellékvágányra futott a vita arról, hogy a kocsik felújítottak-e vagy újak. Szükség esetén a kocsiszekrényt, az alvázat is ki lehet, sőt ki kell cserélni. A teljesen szabályos eljárásból pedig senkit nem zártak ki. Korábban azzal támadtak, miért nem veszünk új szerelvényeket. Talán azt várták, hogy ócska, ronda, szocreál típusú járművek érkeznek. Ehhez képest szépeket és biztonságosakat hoztak vissza az oroszok, most ez a baj. A szerelvényekre 30 év lesz a garancia, évtizedekre megoldjuk a 3-as vonalon a közlekedést, amivel az egyik legnagyobb kritikusunk, a Metróért Egyesület is egyetért – hangsúlyozta a főpolgármester.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) volt vezérigazgatója, a Közlekedési Múzeum jelenlegi igazgatója folyamatosan „a hetvenes évek” visszahozásával támadja a médiumokban Tarlós Istvánt, aki minderre így reagált:
– Vitézy furcsa jelenség. Nincs közlekedési, sem közlekedésépítői végzettsége. Előző munkahelyéről, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból csendben egy múzeumba helyezték. Nem a MÁV-nál, nem a Volánnál kapott szerepet, de az okokról hallgat. Alig érthető, miért házal hetente újságoknál, hiszen nem kompetens budapesti ügyekben. Az egyébként barátai által támadott, közbelépésünk nyomán mégis határidőre elkészülő elektronikus jegyrendszer éppen Vitézy Dávid „édesgyermeke” volt. Ő tett meg mindent azért, hogy a beruházást saját hatáskörében intézhesse, mégis most attól tarthat, hogy őt magát elfelejtik – mondta Tarlós István, aki a korábban szintén az egykori BKK-vezér idején folyamatosan tervezett, dugódíjként is emlegetett behajtási díjról kifejtette: bevezetéséhez Brüsszel továbbra is ragaszkodik. Úgy vélekedett: ha a szükséges törvénymódosításról nem dönt a parlament, azzal az állam gyakorlatilag nem veszi figyelembe az ebből származó bevételeket a tömegközlekedés finanszírozásánál. Tarlós szerint ebből az következik, hogy az államnak ehhez több pénzt kell biztosítania a költségvetésben. Ha pedig az Európai Unió megunja az időhúzást, akkor a 4-es metróhoz nyújtott támogatás – tízmilliárdos fizetési kötelezettséggel járó – részbeni visszavétele mellett dönthet.
Tarlós István a nagy vitát kiváltó Római-parti gáttal kapcsolatban így nyilatkozott:
– A gondviselés segítségével 2013 óta nem volt nagyobb árvíz, de legkésőbb 2018 elejére elkészülhet a csillaghegyi öblözet. Elmentünk a falig: legalább 25 éve meg kellett volna építeni a védművet, amiért én hosszú évek óta harcolok. Demszky Gábor volt főpolgármester, a Fővárosi Közgyűlés többször is, a BME, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és annak tudományos tanácsa, valamint a III. kerület egyhangúlag a parti védmű mellett tette le a voksát. A nyomvonaltervek elkészültek, még lesz egy enyhe módosítás, hogy az úgynevezett limánybeli, kevésbé látványos fák közül is több százat megmenthessünk. Továbbá veszünk egy faátültető gépet, hogy az önmagukat környezetvédőknek nevezőknek még több engedményt tegyünk.
– Sokan tájékozatlanságból azt ismételgetik, hogy minél közelebb legyen „a kerítéshez” a nyomvonal – folytatta. – Alig van azonban kerítés a telekkönyv szerinti helyén, ezt két évtizeden át nem sikerült rendezni. A kerítések egy részen mélyen belenyúlnak a közterületbe, de van példa a fordítottjára is. Tehát nincs „a kerítés”, ami egy elméleti vonal, amelyet csak többéves kisajátítási folyamattal lehetne meghúzni, de erre nincs idő. A támogatói döntés megszületett, a támogatási szerződést aláírtuk, a pénzügyi források megvannak. Tízmilliárd forintnyi részben uniós, részben vissza nem térítendő állami támogatásból, összesen 14-20 milliárdból készülhet el a megerősített védmű, amely a korábbi nagy árvizek miatt erősebb és nagyobb lesz, a megemelt árvízszintre méretezve, továbbá az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak torkolatának védelmét is ki kell majd építeni. A parton ki kell váltani egy 1600 milliméter átmérőjű vízfőnyomócsövet, ami önmagában 2 milliárd forinttal növeli a költségeket. Meg kell védeni az Aranyhegyi-árkot és a Barát-patakot is, és a módosított mértékadó árvízszint miatt sokkal masszívabb szerkezetre van szükség. A lehetőségekhez képest minél több tájépítészeti és rekreációs megoldást alkalmazunk részben a környezetvédők kérésére, részben a Római-part hagyományainak, természeti értékeinek megőrzésére. – A nyáron elkészülnek a látványtervek, amelyeket a helyszínen több ponton is kihelyezünk. Ingatlan-értéknövekményből származó helyi adót vetünk ki a „hullámtér” ingatlantulajdonosaira. A teher alól felmentést kap az a csaknem 40 családi ház, amely korábban, a húszas–negyvenes években, az akkori szabályok szerint lakóháznak épült – ismertette a főpolgármester.
A fővárosi és a kerületi hatáskör folyamatos kormányzati szűkítésével kapcsolatban a főpolgármester kiemelte: kétségtelen, hogy az önkormányzati autonómia csökken. Szerinte ez azonban nem budapesti probléma, hiszen a kórházakat és az iskolákat az egész országban állami gondozásba vették.
– A kerületek és a főváros „egy cipőben járnak” – mondta Tarlós. – Bizonyos fővárosi beruházásokra, amelyeknek a fővárosnál lenne a helyük, az állam nem adja oda a pénzt. Inkább saját maga lebonyolítja, és eldicsekszik vele, és bár tény, hogy ami megépül, az a városban marad, ez nekem sem tetszik. Azt sem hallgathatom el viszont, hogy a fejlesztések ügyében van együttműködés az állam és a főváros között. Jó néhány fővárosi programot támogatnak, vannak közös beruházások is, és ha igazságosak akarunk lenni: ebben az elmúlt 5-6 évben sokkal több minden történt, mint előtte 15-20 évig – húzta alá.
A személyét is érintő kormánypárti támadásokról feltett kérdésünkre Tarlós István kifejtette: – Sokan vannak, akik most befolyásos, hatalmas fideszesnek mutatják magukat, de még az iskolapadban ültek, mikor már Fidesz-támogatott polgármester voltam. Szövetségese vagyok ennek a pártnak, de nem tagja. Alapvető kérdésekben van nézetazonosság köztünk, de nem mindenben értünk egyet. Én problémákat akarok megoldani, amelyek zömének előállításához nem sok közöm van. Nem öröm, ha ezt belülről akadályozzák.
– Vannak dolgok, amikről nem érdemes beszélni, mert csak gyűlölködéshez, bosszúhoz, újabb kavaráshoz vezetne egyesek részéről. Orbán Viktorral általában szót értek, de nem mindenki örül annak, hogy a főpolgármester viszonylag szuverén. A 26 év és a választási győzelmek alapján is több tiszteletet várnék a Fidesztől – fűzte hozzá Tarlós István.
