Riasztóan emelkedik az országban a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma: míg januárban 238 olyan praxis volt, ahol legalább hat hónapja nincs állandó orvos, addig ez a szám júliusban már 276-ra nőtt – tudta meg lapunk. Nem érte el tehát célját a kormány a praxisonkénti akár tízmillió forintos letelepedési, valamint a praxisvásárlási támogatással, amelynek sem tavaly, sem idén nem sikerült felhasználni a keretösszegét. Egyre többen hagyják el betegeiket, és a beharangozott tízmilliárd forintos támogatás sem nyújt elegendő motivációt.
Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek: évek óta megoldatlan a hazai háziorvosi ellátás, amire folyamatosan igyekeznek felhívni a döntéshozók figyelmét, hiszen a kormányzatnak kellene tennie azért, hogy javuljon a helyzet. Igyekezetük ellenére azonban úgy tűnik, eddig nem hozott átütő eredményt a szakma figyelmeztetése. Az elnök úgy véli, a finanszírozást kellene emelni, legalább a jelenlegi duplájára, mert enélkül nem választják a háziorvosi pályát a fiatalok, akik a magasabb bérért inkább kórházba mennek dolgozni. Kifogásolta azt is, hogy míg a kórházak szakorvosait nem kötelezik pluszmunkára ahhoz, hogy megkapják az ígért béremelést, addig a háziorvosok esetében felvetődött, hogy csak akkor kaphatják meg a támogatás teljes összegét, ha vállalnak különböző adminisztratív feladatokat, például az új törzskartonok kitöltését is. Ez szerinte elfogadhatatlan.
A kormány összesen tízmilliárd forintos állami támogatással segítené a háziorvosokat, idén és jövőre kaphatnák meg az érintettek. Ez havonta 130 ezer forintos pluszt jelent. Ezt az összeget például az asszisztensek bérének emelésére költhetik. Selmeczi Kamill szerint korántsem elég, és – mint mondta – több bizonytalanság is akad körülötte.
– Magyarországon 6750 működő háziorvosi praxis van, ebből közel 300 a tartósan betöltetlen, de nemcsak ez a probléma, hanem az is, hogy az itt dolgozó orvosok kétharmada már nyugdíjas korú, vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa kérdéses. Erre kellene megoldást találni, ami az volna, ha a jövedelmet magasabb szintre emelnék, mint amennyit egy orvos a kórházban tud megkeresni. Amikor kezdtem a pályám, ez még így volt. Ellenkező esetben nem lesz elég motivált fiatal, hiszen ők is számolgatnak – fejtette ki az elnök. Beszélt arról is, hogy a tartósan betöltetlen praxisok számának csökkentését célzó letelepedési és praxisvásárlási támogatás éves szinten 30, esetleg 40 betöltött praxist jelent, miközben 250 praxisváltásra lenne szükség az elöregedés következményeinek visszaszorításához.
Az Országos Alapellátási Intézet legfrissebb, júliusi adatai szerint például már a Bács-Kiskun megyei Madaras, a Békés megyei Vésztő, Hunya és Orosháza, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Erdőhorváti és a Fejér megyei Mór praxisai is felkerültek a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok listájára. De van olyan település is, ahol már legalább tíz éve nincs állandó háziorvos, sőt Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye több településén már 2004 óta betöltetlen a praxis. Nehéz helyzetben vannak például Györgytarló, Putnok, Tiszabő és Mezőhék lakosai, akik 12 éve várnak állandó háziorvosra.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalója szerint a helyettesített, állandó orvossal nem bíró helyek száma a 2014-et megelőző hat év folyamán 90 százalékkal emelkedett. A Nyugat-Dunántúlon az emelkedés három és félszeres, Közép-Magyarországon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön közel kétszeres. A KSH szerint 2014-ben 322 praxisban dolgoztak háziorvosok helyettesként, ebből 253 esetben olyan körzet feladatait látták el, amelyben egyáltalán nem volt állandó orvos.
Az állandó ellátást nyújtó háziorvosok számának folyamatos csökkenése azért is riasztó, mert ahogy azt a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete néhány hónapja közleményben jelezte: Magyarországon több mint háromszázezer embernek kétszer akkora esélye van a korai, 65 év alatti elhalálozásra, mint az országos átlag. Ennek oka pedig a nem megfelelő alapellátás, az, hogy nincs a közelben háziorvos. A probléma 2025-re – részben az orvostársadalom öregedése miatt – már több mint négymillió állampolgárt fenyegethet.
