Ugyanebből a tanulmányból tudjuk, melyek az ország tűzszerészeti szempontból szennyezett területei. Ezek főleg ott találhatók, ahol a világháborúban nagy csaták zajlottak. A hortobágyi mellett még két, fokozottan szennyezett terület van az országban. Csapody Tamás 2000-es, az aknákról szóló nemzetközi országjelentése szerint a Somogy megyei Nagybajom és Böhönye között fekvő, 3000– 5000 hektár erdőrész tartozik a hadászati szempontból elaknásított körzet kategóriájába. Katonai forrásaink szerint a 2. Waffen SS-hadosztály működtetett itt aknagyárat, ahol foglyokkal például harci gázzal töltött üvegaknákat is gyártattak. A területen ismeretlen mennyiségű akna maradt, aminek a mentesítéséhez még nem mertek hozzáfogni. Nagybajom központjától 3 kilométerre északra 11 ezer hektár volt eredetileg aknásítva a Margit-vonal részeként, ennek egy részét felszedték.
A másik kritikus terület a horvát–magyar zöldhatár. 1991-ben, Jugoszlávia szétesésekor a Drávaszöget (horvát Baranya) a szerbek elfoglalták, és a magyar határt elaknásították. A horvátok, visszafoglalva a területet, felszedték az aknákat, legalábbis ezt állítják, ám a szakemberek ma is óvatosságra intenek, hiszen nem tudható, mennyi akna került magyar területre, mennyit sodortak át például az árvizek. Tavaly, a migránsok elhárítására szolgáló kerítés építése során éppen ezért dolgoztak fokozott figyelemmel és tűzszerészek jelenlétében.
Az mindenesetre sokat elmond a létszámról és a feladatokról, hogy egy tűzszerész azt mondta: a jelenlegi tempó és kapacitás mellett még legalább száz évig van munkájuk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!