Nyilvánosságra hozta éves beszámolóit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), miután hétfőn megírtuk: a szervezet évek óta megsérti az információszabadságról szóló törvényt azzal, hogy bizonyos, törvény által előírt adatokat nem tesz közzé honlapján. Ezek közé tartoznak például a foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, az ötmillió forint feletti szerződések és az éves beszámolók közzétételei is. Utóbbiak közül váltak megismerhetővé a 2013., a 2014. és a 2015. évre vonatkozó jelentések. Igaz, a 2013-ról szóló jelentés a dokumentum alapján csak 2015 szeptemberében készült el, ám a Klik sajtóosztálya kérdésünkre elmondta: ez az időpont a honlapra feltöltött konkrét dokumentum kinyomtatásának időpontját jelenti, a jelentés valójában 2014-ben készült. Azt nem közölték, hogy pontosan melyik hónap melyik napján született a beszámoló. Arra sem kaptunk választ, hogy a 2014-ről szóló pénzügyi jelentés mikor készült, ugyanis ez a dátum sem derül ki a közzétett jelentésből. Az időpontok a Klik költségvetésének parlamenti jóváhagyása szempontjából bírnak jelentőséggel, hiszen az Országgyűlésnek minden év végén el kell fogadnia az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. Tehát ha a Klik beszámolói nem készültek volna el határidőre, az felvetné a kérdést, a parlament mi alapján bólintott rá, hogy a szervezet jól költötte el a rábízott több száz milliárd forintot.
A most nyilvánosságra hozott beszámolók annak fényében különösen érdekesek, hogy a Klik gazdálkodása a szervezet 2013-as felállása óta a figyelem középpontjában van, miután az elmúlt években folyamatosan alulfinanszírozottsággal küzdött. Emiatt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly nyári tanulmányában arra hívta fel a figyelmet: miután az iskolák fenntartása a helyi önkormányzatok kezéből a 2012-ben alapított Klikhez került, a szervezet vált felelőssé a szabad és méltányos oktatáshoz való jog, illetve több más alapvető jog érvényre juttatásáért. A TASZ szerint emiatt a Kliknek kötelessége, hogy az alapvető jogok által meghatározott színvonalon és módon biztosítsa a közoktatási feladatok anyagi feltételeit. Utóbbi egyben azt is jelenti, hogy ha a szervezet erőforrás-szükségleteit alultervezi, azzal veszélybe sodorja alapvető állampolgári jogok érvényesülésének biztosítását a közoktatásban.
