– Október másodikán Magyarországon a betelepítési kvótáról tartanak népszavazást. Míg a kormány minden csatornán gőzerővel kampányol, az Európai Unió eddig nem állt ki igaza mellett. Számíthatunk Brüsszel oldaláról ellenkampányra?
– Úgy tudom, hogy a kormányzati álláspont szerint a népszavazás arra irányul, hogy az európai uniós döntéshozatali folyamatban a magyar Országgyűlés szerepe megerősödjön-e, vagy se. Ha azonban a választók ekként döntenek is, a népszavazásnak nem lesz visszamenőleges hatálya, vagyis nem érinti a korábbi menekültügyi döntéseket. Az októberi népszavazás tehát nem az uniós mechanizmusra vonatkozik, hanem elsősorban belpolitikai jelentősége lesz. Nem gondolom tehát, hogy az ehhez kapcsolódó politikai kommunikációt, például a plakátkampányt a bizottságnak kommentálnia kellene.
– A kérdés maga úgy hangzik: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? Vagyis nemcsak a kampányban, de a népszavazáson megválaszolandó konkrét kérdésben is megnevezik az Európai Uniót. Pusztán belpolitikai vitának minősíteni a népszavazást szerintem nem állja meg a helyét.
– Magából a kérdésből mindössze az következik, hogy ha érvényes és eredményes népszavazásra kerül sor, akkor az Országgyűlés szerepe megnőhet bizonyos, a menekültügyeket érintő uniós döntések meghozatalában.
– Vagyis egészen biztosan nem látunk majd olyan plakátokat, amelyeken az áll: Üzenjük Budapestnek, hogy ők is megértsék
– Mint már említettem, a népszavazásra feltett kérdés és a népszavazáshoz kapcsolódó politikai kommunikáció két különböző dolog. A bizottságnak nem feladata, hogy a kampányban használt politikai kommunikációt kommentálja.
– Amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és a nem szavazatok kerülnek többségbe, a referendumnak lesz bármilyen jogkövetkezménye, hozhat fordulatot az uniós menekültpolitikában?
– Nem vagyok jogász, de én a magyar kormány által kifejtett álláspontot úgy értelmezem, hogy amennyiben a nem szavazatok kerülnek többségbe, az európai uniós döntéseket előkészítő folyamatban a magyar Országgyűlés szerepe erősödne meg. Például ha az Európai Tanács előtt felvetődne a kvóták kérdése, a döntés előtt ki kellene kérni az Országgyűlés véleményét, ami vélhetően egy határozat formájában történne meg, amit a parlament vitatna meg. Miután ez megtörtént, a magyar kormánynak az Európai Tanács előtt ezt az álláspontot kellene képviselnie. Ezért vélem úgy, hogy a népszavazás nem érinti az Európai Unió döntési mechanizmusát. Arra vonatkozik, hogy a magyar álláspontot hogyan alakítsák ki.
– A nemzeti parlamenti döntés közbeiktatása nem lassíthatja le az uniós döntéshozatali folyamatot?
– Semmiképpen sem. Minden tagországnak biztosítania kell, hogy álláspontja megszülessen, mire a döntésre sor kerül. Több tagországban létezik ilyen gyakorlat, bizonyára Magyarország is megbirkózik a feladattal.
– A kormányzati kommunikációban Brüsszel szinte ellenségképként jelenik meg. Van alapja ennek az üzenetnek?
– Mit is jelent valójában az, hogy Brüsszel? Hajlamosak vagyunk Brüsszelről úgy beszélni, mintha valami elvont, tőlünk távol lévő politikai intézmény lenne. Pedig az Európai Uniónak Magyarország teljes jogú és megbecsült tagja, s a legmagasabb szintű uniós döntéshozók egyike maga Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Tanács szenior tagjaként a legtöbb stratégiai döntésben részt vesz, valamennyi szakmai tanácsülésen pedig jelen van a magyar kormány képviselője. A döntések jelentős része ráadásul egyetértésben, konszenzusban születik. Ezért el kell választani egymástól az októberi népszavazás jogkövetkezményét és az azt kísérő politikai kommunikációt. Egy kampány mindig egyszerűsít, aminek következménye, hogy az emberek hajlamosak lesznek egy oldalról tekinteni egy problémára, miközben arra nem jut elegendő energia, hogy bemutassuk, az Európai Unió – Magyarország támogatásával – mennyit tesz a bevándorlási helyzet megoldására. Fejlesztési segélyekkel és más intézkedésekkel (például partnerségi megállapodásokkal bizonyos afrikai és közel-keleti országokkal) próbáljuk elősegíteni, hogy a válság sújtotta országokból ne kelljen az embereknek elmenekülniük. Közösen döntöttük el, hogy megerősítjük az európai határvédelmi ügynökséget. Több javaslatot kidolgoztunk, amelyek egyszerűsítik a menedékkérelmek elbírálását és azok kiszűrését, akik erre a státusra nem jogosultak. A menekültstátusra nem jogosultak hatékonyabb visszafordítására is születtek már javaslatok. „Brüsszel” megítélése ezért valóban kényes pont. Az Európai Unió ugyanis nem Brüsszel vagy valamilyen elvont európai intézmény. Az Európai Unió mi vagyunk, mindannyian. Önök is, én is uniós polgárok vagyunk, uniós útlevelünk van. A magyar kormánytagok és minden megválasztott európai képviselő egyben európai döntéshozó is. Ez közös felelősség, hiszen az unió közös érték. Ezeket az értékeket pedig közösen kell megvédeni, és a döntéseket az embereknek közösen kell megmagyarázni.
– Ebben az értelmezésben a kormány kampánya egészen skizofrén helyzetet teremt. Hiszen ha Brüsszel mi mindannyian vagyunk, akkor a plakátkampány arra buzdít minket, hogy a jobb megértés érdekében saját magunknak üzenjünk
– Ahogy az első kérdésnél jeleztem, szeretném elkerülni, hogy ezt a kampánykommunikációt nekem kelljen értelmezni.
– Megértem, hogy a kampány az Európai Unió számára kínos helyzetet teremt, ugyanakkor nem lehet elmenni a jelenség mellett, különösen amikor Brüsszel és az európai polgárok között egyre mélyül a szakadék. Nem gondolja, hogy struccpolitika egy tagállam nyílt támadását annyival letudni, hogy belpolitikai ügyeket a bizottság nem kommentál?
– Ez kihívás az Európai Unió számára. Az unió egy közösség, és mint minden közösség, ez is a tagokra, azok elkötelezettségére épül. A népszavazást és az azt övező kampányt mégsem tartom végzetes kimenetelűnek. Egyrészt azért nem, mert ez az unió működésének csak egy egészen kis szegmensét érinti, másrészt pedig mert úgy gondolom: ha túl vagyunk a népszavazáson, minden visszatér a régi kerékvágásba.
– Az egyik szlogen így szól: Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni. Ez tényleg így van?
– Ön az elmúlt időszakban az egyik legkedvesebb vendégünk volt, és a jövőben is szívesen látjuk. A viccet félretéve: nem szeretném a kormány kampányát kommentálni, és különösen nem mennék bele mondatértelmezési kérdésekbe. Korábban született egy döntés, amire a köznyelvben kötelező kvótaként szokás hivatkozni. Ez a döntés Magyarországra is hárít kötelezettségeket, amit a kormány megtámadott az Európai Bíróságon. Ennek megalapozottságáról a bíróság valamikor dönteni fog. Készült továbbá egy javaslat, amely szolidaritást várna el a tagországoktól, ha egy másik tagországban bizonyos szintet meghaladna a menedékkérők száma. A menedékkérőket illetően egyébként mind kötelező, mind önként vállalható kötelezettségek megjelennek.
– A korábban elfogadott, kötelező kvótáról szóló döntés pontosan milyen kötelezettségekkel jár Magyarországra nézve?
– A tanács két határozata két éven belül százhatvanezer ember ideiglenes áthelyezését írja elő, Olaszországból és Görögországból. A döntések értelmében Magyarországnak kevesebb mint kétezer menedékkérő ügyében kellene eljárnia. A legfrissebb, júliusi adatok szerint eddig Magyarországra egyetlen menedékkérőt sem telepítettek át.
– Leginkább arról hallani, hogy a török–EU-s menekültügyi megállapodás jól működik, ennek köszönhető a migrációs nyomás csökkenése, holott a határkerítésnek is nagy szerepe van. Mennyire nyert polgárjogot a kerítés az uniós döntéshozatali körökben?
– Többféle menekültügyi intézkedésről van szó, a török–EU-s megállapodás csak az egyik eleme ezeknek. A határőrizet is nagyon fontos szerepet játszik. Ebben a tekintetben Magyarország arra törekszik, hogy eleget tegyen uniós kötelezettségének.
– Norvégia éppen a múlt héten jelentett be kerítésépítést, az osztrák kancellár épp e fizikai akadállyal kapcsolatos véleményváltoztatása miatt kényszerült lemondásra. A határkerítés erőteljes politikai tényezővé, de játékszerré is vált, nem gondolja?
– Nem gondolom, hogy az unió politikai játékszerként tekintene a kerítésre, a schengeni határőrizeti kötelezettség teljesítésének egyik eszközére. Magyarország ezt az eszközt hatékonyan és eredményesen alkalmazza.
– A megállapodás értelmében Törökország által lehívható hatmilliárd euróba befizet Magyarország?
– Magyarország költségvetési és döntéshozatali szinten is hozzájárul a menekültválság enyhítéséért tett intézkedésekhez. Tudomásom van róla, hogy a magyar kormány vizsgálja, milyen egyéb módokon tud hozzájárulni a válság enyhítéséhez, legyen ez akár a szíriai oktatás segítése.
– Sejtjük, hogy a Mengyi Roland nevéhez köthető, uniós pályázati pénzek lehívásával kapcsolatos korrupciós botrányt nem kommentálja, de azt meg lehet tudni, hogy az ügyben kapott-e már telefont Brüsszelből?
– Valóban nem kommentálunk egyedi ügyeket. Való igaz, hogy uniós és kormányzati érdek is, hogy ezeket a támogatásokat hatékonyan és teljes mértékben felhasználják. Ez ellen hat minden ügy vagy korrupciós kockázat, amivel találkozunk, ezért mind az uniós intézmények, mind a kormányzat zéró toleranciát hirdetett a korrupció vonatkozásában. Mindenkinek az érdeke, hogy minél kevesebb ügy legyen.
– Azért is lehet ez az ügy még érdekes a későbbiekben, mert a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) tavalyi jelentése szerint Románia, Bulgária és Magyarország az uniós korrupció éllovasai.
– Ez a jelentés az alapok kezelésével kapcsolatos esetek vizsgálatát tartalmazza. Gondolom, jobb lenne, ha lejjebb lennénk a listán. Jobb lenne, ha egyetlen ügy sem lenne.
– Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében egy európai hadsereg felállításáról beszélt. Van ennek ma relevanciája?
– Ilyen napirendi pont az Európai Bizottság asztalán nincsen, de a gondolat Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy márciusi nyilatkozatában, illetve egy augusztusi beszédében is megjelent. Nem lennék meglepve, ha a szeptemberi pozsonyi csúcson mindez szerepelne.
– A V4-országok kitartóan gyökeresen más álláspontot képviselnek menekültügyben, mint a nyugati tagállamok, és azért ezzel rendesen bedobták a villáskulcsot az uniós szerkezetbe. Nem jelent veszélyt az együttműködés Brüsszelre nézve?
– Ez nem új dolog, más tagországok is egyeztetik véleményüket egyes kérdésekben. De például az euró bevezetésének kérdését illetően a visegrádiak sincsenek egy állásponton.
– Nem gyengült meg az Európai Unió a brexittel?
– Ha Nagy-Britannia kilép, azzal nem erősödik, az biztos. Az uniós polgárok számára nem kedvező a britek döntése, de az Európai Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja ezt a döntést.
– Az orosz szankciók esetleges feloldása nem erősítené az uniós gazdaságot?
– A szankciók elvi álláspontot jelentenek bizonyos értékek, elvek mellett, de nem a szankciók, hanem az ellenlépések hozzák a negatív hatást. Miközben nem tagadható, hogy ez bizonyos szektorokban gazdasági hátrányt okozhatott, azt megnyugvással könyvelhetjük el, hogy az európai élelmiszer- és mezőgazdasági szektor exportja az elmúlt években több mint két százalékkal növekedett.
