300 ezer évet adna a kormány az embereknek

Révész Máriusz tervei szerint napidíjat kaphat, aki biciklivel jár dolgozni.

– Elégedett a főváros a kerékpáros infrastruktúra jelenével?
Szeneczey – Létrejött Európa egyik legmodernebb közösségi bringarendszere, a budapesti kerékpárút-hálózat közelíti a 300 kilométert, négy év alatt 46 százalékot nőtt. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 8,3 milliárd forintnyi EU-s támogatásra adnak be pályázatokat szeptember végéig, melyből 11 biciklis beruházás várható. Minden forintot le fog fedni tényleges beruházás.
Kürti – Mi nem feltétlenül kilométerben mérjük a kerékpárút-hálózatot, hanem a kerékpárral elérhető terület nagyságában.

– Mostanában azért mintha azért bringásellenes volna Budapest vezetése... sokan veszélyben érzik jó néhány busz-kerékpársáv létét, a Bartók Béla út átalakítása pedig jelenleg nem néz ki a legjobban az integrált közlekedést tekintve.
Szeneczey – Eszünk ágában sincs visszavenni az eddigi eredményekből! Hogy a terveket időnként felülvizsgáljuk, magától értetődő. Egy méter kerékpárút sem szűnt meg, és nincs is ilyen szándékunk.

– A közvélemény tűkön ülve várja, hány sáv lesz a Bartók Béla úton...
Kürti Gábor – Legutóbb Tarlós István azt mondta, támogatja a kerékpárutas megoldást, de a Budapesti Műszaki Egyetem szakmai véleményére vár, és az alapján hoznak döntést. Kész tervek voltak, elkészítésükben a BME is részt vett, úgyhogy nagyon bizakodó vagyok, hogy lesz kerékpársáv. Reméljük, most egy ideig nem kell tüntetni.
Szeneczey – A csillagok állása kedvező, a BME heteken belül kész lesz a munkával.

– Egyéb helyek?
Szeneczey – Lesznek kerékpárosbarát fejlesztések Budán a Pasaréti úttól északra, a Zugligeti úton és az Etele út–Bocskai út–Október huszonharmadika utca térségében.

– A budai Duna-parti konfliktuszónát megpróbálják végre megszüntetni?
Szeneczey – A párhuzamosítás jelenthet megoldást, a környező utak bevonása.
Kürti – Valóban nem kerékpározásra van kitalálva, miközben mindenki szeret olyan úton munkába járni, ami szép. Ki az, aki lemondana a Dunáról reggel? Ezen enyhített volna a pesti oldal megnyitása. Valami lehet, hogy lesz ott, de nagy változás nem.
Szeneczey – 2017 első fél évére elkészül a Dráva utcai úszóaréna, ehhez kapcsolódóan kerékpárút épül dél felé, utána lehet arról beszélni, mi lesz a Kossuth tértől délre.

– A BuBi intézkedési tervében benne van, hogy az általa lefedett területet kerékpározhatóvá kell tenni. Hogy állunk ezzel?
Kürti – A BuBi honlapján számon kérhető dokumentumok vannak ezzel kapcsolatban, részben mi is ezért támogattuk az egészet. Ez érinti hidak újragondolását, az Üllői út és a Váci út belső szakaszát és a Nagykörutat is. Kevés híd átjárható... Úgy látom, megjelent egy üvegplafon-probléma. A kerékpározás fejlődése addig a pontig volt pozitív, amíg nem kellett olyan intézkedéseket meghozni, amik az autózás látszólagos sérelmével járnak. Ennek ékes bizonyítéka a Bartók Béla út. Ha ott kerékpársáv lesz, akkor át fogunk lendülni egy nagyon fontos ponton. Kicsit nagyobb bátorság kellene, vonzó alternatívát kell kínálni az autóban ülő embereknek. Budapestnek ez célja, 2030-ra el kell érni a kerékpáros közlekedés 10 százalékos részarányát.

– Kiemelve még két bonyolult helyszínt: mit lehet tenni az Üllőin és a Nagykörúton?
Kürti – A Kiskörút volt a „Sztálingrádunk”... Ha a Nagykörúton sikerülne valamit elérni, akkor Budapesten „minden meg van oldva”. Igazán kiforrott terv nem nagyon van, a BKK-nál van egy anyag, lehet, hogy odaadják. Az Üllői út is nehéz ügy. Budapest leghosszabb útja vasúti kereszteződéssel. Ha jól tudom, a metrópótlásig már nem nyúlnak hozzá. A részünkről felmerült, hogy a pótlóbuszt kiegészítve a kerékpár is beszállhatna a metrópótlásba.
Szeneczey – Ez kényes téma, a bicikli nagyon kis mértékben tud segíteni egy metrópótlás esetében.

– Mik a kormány friss kerékpáros döntései?
Révész – Öt ilyenről is be tudok számolni: létrejön a kerékpárút-nyilvántartási rendszer, egységes kézbe vesszük az üzemeltetését, hogy ne csak a városhatárokig legyen úgy-ahogy rend, a BuBi sikerén felbuzdulva országossá és kompatibilissé szeretnénk tenni a városi közbringarendszereket, 32 milliárd forintnyi kerékpárút épül – ennek a részletei is készen vannak –, végül támogatni tervezzük a kerékpáros munkába járást. Az óbudai önkormányzat ennek a zászlóshajója, 400 forintos napidíjjal támogatják ezt. Nemzetközi példák vannak, egy másik változat szerint Nagy-Britanniában 20 penny jár mérföldenként azoknak, akik kerékpárral járnak munkába. Nálunk ez nehéz lenne, mert igen zavaros, hogy ki hová van bejelentve...
Kürti – A 8,3 milliárdos összeg akkora lehetőség, amekkora eddig sosem merült fel.

– Mekkora főosztály dolgozik az NFM-ben?
Berencsi – Kicsi, 5 fő. A törvények egy részét mi készítjük elő, illetve mi koordináljuk a döntések összehangolását, az egyeztetések.

– Az uniós pénzügyi ciklust tekintve körülbelül mennyi pénz juthat a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére?
Berencsi – Azért nehezen megbecsülhető, mert sok esetben ezt összevonva kezelik a közutak felújításával. Becslésünk szerint mintegy 60 milliárdos összegről van szó.
Révész – 50 és 100 milliárd forint között.

– Milyen társadalmi megfontolások alapján öntenek ennyi pénzt a kerékpározásba?
Révész – Egy amerikai kutatás szerint 3 évvel tovább él, aki kerékpárral közlekedik. Ha százezer embert ráveszünk erre, 300 ezer évet adunk az embereknek, és az autósoknak is több helyük lesz.

– Évtizedes története van most már a Magyar Kerékpárosklubnak. A szervezetet életre hívó célok megvalósulása hogyan áll?
Kürti Gábor – A vonóhorgos rendszámot, az országos kerékpárút-karbantartást és -nyilvántartást, a közbringarendszert, a turisztikai fejlesztést például mi is zászlónkra tűztük, csakúgy, mint az adókedvezményt, ami költségtérítés formájában az autóra és a tömegközlekedésre már létezik. Örülök, amikor a 2006-os Tour de Voks törekvéslistánkról ki tudunk pipálni dolgokat. Naponta a közlekedők 22 százaléka kerékpárral jár, ezzel 3. helyen áll Magyarország, de a 23 százalékos Dánia abszolút befogható távolságban van.
Révész – Cél, hogy BuBi-bérletet is lehessen venni utazási költségtérítésből.

– A vonóhorogra szerelhető kerékpárszállító és a rendszám viszonyát rendezik valamikor?
Révész – Lesz egy új típusú rendszám, méghozzá szürke, januártól jogszabály írja majd elő a tábla bevezetését.

– Lesznek a közeli jövőben új kerékpáros túrautak?
Révész – Hogyne! Fertődöt Keszthellyel alacsony forgalmú utakon már jövőre összekötjük, az egész munka 45 millió forintba kerül, és egy 150 kilométeres bicikliút létrejön, ami vezet tovább Kismartonig. Létesül egy Győr–Pannonhalma–Csesznek–Zirc–Veszprém–Balatonfüred útvonal is, 100 kilométeren belül meglehetősen sok látnivaló van. Tervezzük már az Egert Debrecennel összekötő utat is, ebben a Hortobágy és a Tisza-tó van benne. Debrecenből pedig majd Nagyváradra lehet továbbtekerni egy éven belül. Ha minden jól megy, jövő ősszel kezdődhet a munka.

– A kerékpáros turizmus igen nagy vonzerőt jelent azokban az országokban, ahol nagy országúti körversenyt rendeznek, gondoljuk a francia Tourra, az olasz Giróra vagy a spanyol Vueltára, hetekig ezeket az országokat reklámozza az Eurosport, az embernek kedve van odamenni. Nálunk van terv felvenni a versenyt ezzel?
Révész – Ma már a szlovén körversenyt is adják, feltett célunk, hogy a Tour de Hongrie is képernyőre kerüljön az Eurosporton. Kormány-előterjesztés szintjén van a dolog.

– Németországban 4 év alatt 4000-ről 600 000-re nőtt az elektromos rásegítésű kerékpárok, a pedelecek, vagyis az e-rásegítésű kerékpárok száma. Számítanak rá, hogy nálunk lesz egy ilyen robbanás?
Révész – Igen, néhány éven belül.

– Garancsi István korábban miniszterelnöki megbízottként volt felelős a kerékpáros ügyért. Mi a helyzet az ő szerepvállalásával?
Révész – Ő már nem megbízott.