Mekkora öngólt rúgtak Tarlósék a Bartók Béla úton?

A főváros két forgalmi sávot akart – nem sikerült, mert az áteresztési ponton nem fér el, csak egy.

Az élet eldöntötte, hogy egysávos, széles járdás, kerékpárutas, minden helyi érintett szerint élhetőbb belső Bartók Béla út lesz-e, avagy megvalósul a „Tarlós-torzó”, vagyis a Móricz Zsigmond és Szent Gellért tér közötti útszakaszon két autóforgalmi sáv lesz, a villamosperonoknál egybefolyva. Már az elején lelőjük a poént: utóbbi valósult meg, a Gellért téri végződésnél már leburkolt, felfestett útfelület várja, pontosabban zavarja össze az autósokat.

Gyorsan szedjük pontokba, hogyan juthattunk idáig:

A kerékpáros ügyekre szakosított egyik internetes riadóláncra tehát felkerült egy, a lapunk által is elkészítettéhez hasonló beállítású fénykép, amely bizonyítja, az útfelújításért felelős főváros eldöntötte a vitát: masszív idézőjelbe tett „kétsávos” belső Bartók Béla út lesz.

2002: búcsú a macskakövektől

2010: a XI. kerületi önkormányzat és a BME közös terve az út egysávúsításáról, járdával, parkolósávval, kerékpársávval, tömegközlekedő folyosóval. Részletek ITT. A tervre Újbuda Városfejlesztési Koncepciója is hivatkozik.

2013: A BKK a BuBi-hálózat tervezésekor átvette a kerület koncepcióját.

2014: Elkészült a négyes metró, ezzel a felszíni utasforgalom jelentős része a föld alá került.

2016: Átadták a fonódó villamoshálózatot, amely jelentősen javította a környék tömegközlekedését.

2016: három beruházás zajlik párhuzamosan, uniós pénzből – 1: villamosmegállók akadálymentesítése, 2: villamospálya felújítása, 3: Főtáv-vezeték cseréje.

És akkor az idézőjelet fejtsük ki egy kicsit!

Egy olyan úton, amelyen elvileg két sáv halad, de időről időre egy sávra szűkül, ott a forgalom gyakorlatilag egysávos. Márpedig a felújított villamosmegállók peronjai olyan szélesek lettek, hogy két teljes, rendes szélességű sáv nem fér el a járda széléig tartó közúti keresztmetszeten. Ebből született a Szent Gellért téri öszvér megoldás: a fotón szereplő (egyébként sárga színe miatt ideiglenesnek tűnő) táblával libasorba rendezik az addig egymás mellett haladó autósokat, így a belső Bartók Béla út áteresztése egy egysávos úténak felel meg.

Emiatt nehezen érthető, hogy a korábbi, a BKK, a kerület, a helyi főépítész, a civilek és a kerékpáros érdekvédők közötti, valóban egysávos, csökkentett autóforgalmú, bringasávos, busz-villamos sávos megoldásról szóló egyetértéshez végül nem tartották magukat a döntéshozók. Pedig sokak szerint így egy sokkal élhetőbb Bartók Béla út jöhetett volna létre.

A Magyar Kerékpárosklub egyébként korábban, a baljós hírekre reagálva gyorsan le is írta, mire gondolt közlekedési infrastruktúra-fejlesztés terén. A kommunikáció a főváros vezetésével azonban – finoman szólva is – igen hézagos volt, aztán pedig maga a klub is a felfestésekből értesült a megakadt egyeztetések gyakorlati eredményéről.

A Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény. 8. paragrafus 1. bekezdése kimondja: „a közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek”. A kerékpársáv elvetése szembemegy a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, és a főpolgármester által aláírt Balázs Mór Terv elveivel és programjával, mely 2030-ra 10 százalékos kerékpáros arányt írt elő Budapesten. A Bartók Béla úton és ehhez hasonló főhálózati elemeken (például Üllői út) elmaradó fejlesztések hiányában nem tarthatóak a célok.

És hogy mennyire nem egyszerűen a kerékpárosok elégedetlenkedéséről van szó, azt nemcsak a fent említett megállapodás igazolja, hanem az is, hogy a 4-es metró létrejötte után már a sínre terelhetők az immár csökkentett számú buszok, erre pedig a BKK szakembere is rájött, már 2014-ben.

Arról, hogy miért baj a Bartók „álkétsávúsítása”, a kerékpárosklub meglehetősen tárgyilagos összefoglalót készített, bemutatva, hogyan nézne ki szerintük optimális esetben a budai sugárút.

A Bartók Béla út kerékpáros forgalma az idén tavaszi számlálási adatok (European Cycling Challenge) alapján a Bajcsy-Zsilinszky út bringásforgalmával vetekszik.

Egy dolog feltűnhet a Bartókon készült fotón, ez pedig a tábla; ideiglenes forgalmi rendet jelez a sárga alapon fekete nyíl, ahogy a burkolaton is sárga felfestés egyesíti a két sávot a Gellért tér felé. Kérdéses azonban, mire vonatkozhat az ideiglenesség, hiszen a téren még egy sáv nem fog elférni, két dolog marad: vagy a végleges tábla nem készült még el, vagy a végleges rendezésen még mindig gondolkodnak odafent. Miközben a fehér felfestés már végleges...

„Az nem megy, hogy mindenki a biciklisek ad hoc ötleteihez alkalmazkodjék” – közölte Tarlós István. Szerinte „sem méltányosság, sem józan paraszti ész” révén nem lehet érvelni amellett, hogy a Belvárost autómentesítsék. Ismét felszólalt a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Károly körúton futó párhuzamos bicikliút és buszos bringasáv ellen. „Miért épült akkor a kerékpárút? Mert a kerékpárosok többsége nem a bicikliutat használja, hanem ott peckeskedik a buszsávban” – jelentette ki a főpolgármester idén áprilisban.