A teljes szakmát és az egészségügyi államtitkárságot megkerülve nyújtott be törvényjavaslatot a parlamentnek az orvosi egyetemek és a hozzájuk kapcsolódó kórházak jogkörének átalakításáról Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Pósán László és Halász János fideszes országgyűlési képviselők. A törvényjavaslat több ponton is szembemegy az egészségügyi államtitkárság eddig hangoztatott koncepciójával. A szakmában elterjedt vélemény, hogy a törvényjavaslat a kancelláriarendszer támadása, amely mögött Palkovics László ambíciói állhatnak, aki a felsőoktatás mellett szívesen bekebelezné az egészségügy területét is.
A javaslat, amely még csak nem is az egészségügyi, hanem a felsőoktatási törvény módosításával lépne életbe, a jelenleginél jóval nagyobb hatalmat adna az orvosi egyetemeknek. A szakmai feladatokkal kapcsolatos hatás- és jogköröket ugyanis – az orvoslásban és egy kórház működésében akár teljesen járatlan – rektor gyakorolná. A debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen ugyanis csupán az intézmény egyik karaként működik az orvostudományi képzés, így a rektor nem feltétlenül orvosi végzettségű.
A javaslat szerint a működéssel és gazdálkodással kapcsolatos hatás- és jogkörökkel az egyetemi kancellár rendelkezne, ráadásul az egyetemek több, eddig szakmailag és gazdaságilag is független kórházat is beolvasztanának. Ezt megerősíti a kormányközeli Magyar Idők napokban megjelent cikke is, amely szerint a Rókus, a Merényi, sőt akár a Szent János Kórház egy része is a Semmelweis Egyetemhez kerülhet. Ezzel forrásaink szerint az egyetem 2600-as ágyszáma 8000-re emelkedhetne, amely meghaladná a legnagyobb szovjet kórház ágyszámát a kommunizmus fénykorában.
Névtelenséget kérő forrásunk a javaslat kapcsán megjegyezte: az egyetemi kórházak így kikerülnének az Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányítása alól, ami semmiképpen sem szerencsés. Ha pedig a felsőoktatás aspektusaiból kiindulva alakítják át az ellátórendszert, akkor abban biztosan zavarok keletkeznek majd. Így ugyanis a betegellátás az egyetemi oktatási, gazdasági érdekeknek lenne alárendelve.
A törvényjavaslat keresztbe húzza Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár hónapok óta tervezett – bár szintén erős szakmai ellenállást kiváltó – kancellária-rendszerét. Ennek lényege, hogy 8-10 kórház gazdasági irányításáért és a lépések összehangolásáért felelne egy kancellár, míg a szakmai munka irányítása továbbra is az intézmények igazgatóinak feladata maradna. Azonban – ahogy arra már kitértünk – a javaslat szerint a gazdasági irányítás az egyetemi kórházak és a beolvasztott intézmények esetén is az egyetemi kancellárok feladata volna.
Az előterjesztők nevében Pósán László a javaslatról szóló parlamenti vitán a múlt héten azzal érvelt: az elméleti oktatás mellett fontos, hogy a hallgatók számára legyen elég gyakorlati képzőhely is, és hazánk versenyképesebbé váljon a külföldi hallgatók körében. Az ő képzésük ugyanis évente mintegy 35 milliárd forintos bevételt jelent. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár is támogatja a javaslatot. Az egészségügyért felelős államtitkár egyébként nem volt jelen a vitán.
Kincses Gyula egészségügyi szakértő, korábbi szakállamtitkár ezzel kapcsolatban lapunknak kijelentette: üdvözlendő volna, ha az oktatói kórházi státus megerősödne, de nem a külföldi hallgatók miatt. Ők ugyanis általában nem tanulnak meg magyarul (hiszen a képzésük sem ezen a nyelven zajlik), ahogy a magyar betegek sem feltétlen beszélik az ő nyelvüket. Szerinte teljes káosz van a területen, és komoly félelem, hogy nem egészségügyben jártas kancellár irányítja majd az intézmények gazdálkodását, és egy szintén nem orvos végzettségű rektor felel a szakmai döntésekért.
Kerestük a Magyar Kórházszövetséget is, szerettük volna megtudni, hogy mi az álláspontjuk a kérdésben. Annyit mondtak, hogy hivatalos dokumentumot ugyan nem kaptak a javaslatról, de az elnökség tárgyalt a témáról. Fel fog állni egy munkacsoport a javaslat véleményezésére, amennyiben erre felkérés érkezik.
