Szántódon rosszabbul állnak. A Tihannyal szemben fekvő település polgármestere szerint a sétány ügye holtpontra jutott. Állami támogatás nélkül nem tudják kisajátítani a magántulajdonban lévő telkeket. Ezek száma elérheti a százas nagyságrendet is – meséli Vízvári Attila. Egy biztos: ahhoz, hogy a déli part egyik legszebb szakaszán sétálhassanak a helyiek, az önkormányzat módosított a területi rendezési terv szabályozásán. Előírta, hogy a most eladó volt SZOT-üdülő tíz méter széles sávjában a leendő vevőnek biztosítania kell a mindenki által bejárható parti sétányt.
Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere szerint jóval azelőtt kellett volna lépnie a kormánynak, hogy az állami kézben lévő telkek magántulajdonba vándoroltak. Akkor kártérítés nélkül létrehozhatták volna a szabad sávot. A település vezetője szerint partszakaszuknak csupán a négy százaléka van a nagyközség tulajdonában, így önerőből nem tudják megoldani a kisajátítást.
A part menti sávot pedig nagyrészt állami területen (a Club Aliga vagyonkezelt részén, illetve az akkori BM-üdülő telkén) jelölte ki a 2000-es törvény, ám később cserék folytán ez utóbbi magánkézbe került, ráadásul sokáig perben is állt az önkormányzat a tulajdonossal. Ám most úgy néz ki, előbb-utóbb megoldódik a település problémája, és ha segít az állam, megépülhet a parti sétány.
De okozhat még némi fejtörést az államnak a kisajátítás, ha a tulajdonosok ellenállnak. A terület egy részének állami kézbe kerülésével ugyanis csökkenhet a telek értéke is. A tulajdonosokat valószínűleg nem fogja kárpótolni az állam egyszeri jóvátétele, hiszen a kisebb alapterületű ingatlan kevesebbet ér majd később is. Nem mellesleg a Balatonon aranyárban mérik a telkeket, így nem csoda, ha bosszúságot okoz a birtokosuknak a kisajátítás, és még az is előfordulhat, hogy perre mennek.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!