Több mint két és fél óra vonatozás, 165 kilométer után végre elértük Ábrahámhegyet. A Balaton karnyújtásnyira fekszik a vasútállomástól, nincs más hátra, mint megcsodálni a tavat. De van egy kis probléma. A strand bejáratánál azzal fogadnak: 500 forint lesz a belépő. Hiába magyarázzuk, hogy csak ránéznénk a tóra. Pénz nélkül ez itt lehetetlen.
Ábrahámhegyen egyetlen partszakasz sincs, ahol ingyen elérhető lenne a Balaton. Csak a 180 méter hosszú strandon lehet érintkezni a vízzel – árulja el érdeklődésünkre Vella Zsolt. A polgármester hozzáteszi: korábban a szabad vitorláskikötőn keresztül le lehetett sétálni a partra, de mára azt is bezárták.
És ez így van még jó néhány Balaton menti településen. Hiába hívogatja messziről az ott lakókat és a turistákat az azúrkék magyar tenger, nem lehet a víz közelébe férkőzni. Csak a kijelölt strandokon keresztül – némi ellenszolgáltatásért cserébe. Holott törvény van arról, hogy ez így törvénytelen.
Tizenhat éve, de hiába, nem sok minden történt azóta. Vannak települések, ahol csodás ligetes sétány vezet a tó mellett, de akadnak olyanok is bőven, ahol nem sikerül betartani a 2000-ben megszületett Balaton-törvényt. Ez írja elő a helyhatóságoknak, hogy belterületi parthosszuk 30 százalékán mindenki által szabadon használható sétányt alakítsanak ki. 2002 és 2005 között a vízpart-rehabilitációs tanulmányok is elkészültek, amelyek településenként kijelölték új zöld területként a tervezett sétányokat. Ebből kiderül, hogy van, ahol állami tulajdont érint a nyomvonal, de előfordul olyan is, hogy magántelkeken jelölik ki. Ez utóbbit az önkormányzatok csak kisajátítás útján szerezhetik meg, állami segítség nélkül azonban nem sokra mennek. Ezt erősíti meg Ábrahámhegy első embere is. Vella Zsolt azt mondja, ha a magyar kormány úgy dönt, kisajátítja a telkeket, akkor lesz lehetőség a sétány megépítésére. Az önkormányzat nem tud erre keretet teremteni.
Több további települést is megkerestünk arról érdeklődve, vajon miért nem sikerült megközelíthetővé tenniük a tavat. Töreky Lászlóné, Ederics polgármestere a település korábbi vezetőinek restanciáira utalva elsőre egyszerűen csak annyit válaszol: „Ezt ne tőlem kérdezze!” Balatonedericsen a tervek szerint 2018-ra készülhet el a sétány, amelyet az önkormányzat strandján alakítanak ki mintegy 120 méter hosszan. „Ha lesz pályázat, abból, ha nem, akkor saját erőből fogjuk megépíteni” – teszi hozzá Törekyné.
Szántódon rosszabbul állnak. A Tihannyal szemben fekvő település polgármestere szerint a sétány ügye holtpontra jutott. Állami támogatás nélkül nem tudják kisajátítani a magántulajdonban lévő telkeket. Ezek száma elérheti a százas nagyságrendet is – meséli Vízvári Attila. Egy biztos: ahhoz, hogy a déli part egyik legszebb szakaszán sétálhassanak a helyiek, az önkormányzat módosított a területi rendezési terv szabályozásán. Előírta, hogy a most eladó volt SZOT-üdülő tíz méter széles sávjában a leendő vevőnek biztosítania kell a mindenki által bejárható parti sétányt.
Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere szerint jóval azelőtt kellett volna lépnie a kormánynak, hogy az állami kézben lévő telkek magántulajdonba vándoroltak. Akkor kártérítés nélkül létrehozhatták volna a szabad sávot. A település vezetője szerint partszakaszuknak csupán a négy százaléka van a nagyközség tulajdonában, így önerőből nem tudják megoldani a kisajátítást.
A part menti sávot pedig nagyrészt állami területen (a Club Aliga vagyonkezelt részén, illetve az akkori BM-üdülő telkén) jelölte ki a 2000-es törvény, ám később cserék folytán ez utóbbi magánkézbe került, ráadásul sokáig perben is állt az önkormányzat a tulajdonossal. Ám most úgy néz ki, előbb-utóbb megoldódik a település problémája, és ha segít az állam, megépülhet a parti sétány.
De okozhat még némi fejtörést az államnak a kisajátítás, ha a tulajdonosok ellenállnak. A terület egy részének állami kézbe kerülésével ugyanis csökkenhet a telek értéke is. A tulajdonosokat valószínűleg nem fogja kárpótolni az állam egyszeri jóvátétele, hiszen a kisebb alapterületű ingatlan kevesebbet ér majd később is. Nem mellesleg a Balatonon aranyárban mérik a telkeket, így nem csoda, ha bosszúságot okoz a birtokosuknak a kisajátítás, és még az is előfordulhat, hogy perre mennek.
Korábban szó volt arról is, hogy egy 2012-es jogszabály-módosítás nyomán 95 magántelket érint a kisajátítás, de konkrétumok erről nem jelentek meg. Ugyanakkor megszabták az érintett ingatlanok kisajátításához kapcsolódó kártalanítás szabályait, valamint előirányoztak erre a célra 3,7 milliárd forintot is. Ám mégsem lett a Balaton mindenkié.
A Miért nem lett? kérdésre a Miniszterelnökség azzal válaszolt, hogy a 2000-ben elfogadott, majd 2006-ban kiegészített szabályozás nem hozott átütő eredményt, ezért a kormány radikális bürokráciacsökkentő lépést tesz ezen a területen is. Ezt tavaly októberben belengette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor felidézte, hogy a törvény alapján igenis biztosítani kell a Balaton körül a szabad parti sétányt.
Ha egy miniszter veszi kezébe az ügyet, úgy tűnik, esély nyílhat, hogy egyszer tényleg körbejárhassuk a tavat. Mielőtt azonban hátradőlnénk, hogy végre lesz eredménye a tizenhat évi várakozásnak, eláruljuk: a területrendezési terv 2017. december 15-ig készül el. Vagyis becslések szerint még legalább két-három év, mire megvalósítják a koncepciót.
A Balaton kiemelt üdülőkörzet új területrendezési terve nem új tervet jelent, hanem a hatályos felülvizsgálatát. Ám konkrétumokról a Miniszterelnökség válaszlevelében nem esett szó. Az kiderült, hogy mivel a tizenhat év alatt nem sok változás történt, ezért a kormány most olyan koncepcióval készül, amely mindenképpen megvalósítható.
A kormányon belül most arról folyhat egyeztetés, hogyan lehetne a nyomvonal kialakításának költségeit csökkenteni – vélekedik Balassa Balázs. A Balatoni Szövetség elnöke szerint az önkormányzatoknak rengeteg pénzbe kerül a magántelkek kisajátítása, ezért gondolkodhat az illetékes tárca költséghatékonyabb megoldáson. A régi koncepció felülvizsgálata révén megpróbálhatják úgy megtervezni a parti sétány vonalát, hogy kevesebb magántelket érintsen – teszi hozzá.
Hiába írta azonban a Miniszterelnökség, hogy a törvény felülvizsgálata során a kormány szorosan együtt fog működni az érintett önkormányzatokkal, a szakmai szervezetekkel és a helyi civil szervezeteken keresztül a lakossággal, ez még nem történt meg. Az általunk megkeresett önkormányzatok reakcióiból egyértelműen kiderült, hogy a kormány még nem kezdett egyeztetni velük. A polgármesterekhez az idén semmilyen hír nem jutott el arról, hogy lesz-e bármilyen állami szintű területrendezés a településükön.
