Jogszabályban rögzítenék a TEK-es „sikereket”

Szó sem esik a Magyarországot megjárt 14 terroristáról. A nemzetbiztonsági bizottság várja Lázár Jánost.

Sikerekről és kiváló együttműködésről ír a Terrorelhárítási Központ tavalyi tevékenysége kapcsán az úgynevezett zárszámadási törvény, amelynek lényege, hogy az elmúlt évi költségvetés végrehajtását ellenőrizze.

A Belügyminisztériumról szóló fejezetben – egyebek között – az olvasható, hogy az egyik legfőbb irányvonal a migrációs válság kezelése volt, ennek részeként pedig a bevándorlási hivatallal lezajlott kiváló együttműködésben „nemzetbiztonsági szempontból kockázatmentes idegenrendészeti eljárások lefolytatása történt meg”. A szöveg arra is kitér, hogy a „magányos elkövetők felderítése, felismerése terén kiemelt figyelem irányult a Magyarország területén élő olyan személyek kiszűrésére, ellen­őrzésére, akik veszélyt jelenthetnek a védett személyekre, az etnikai, vallási csoportokra, valamint a közrendre, közbiztonságra. Mindez annak fényében érdekes, hogy a TEK éppen nemrég tartott igen részletes beszámolót arról, hogy a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények elkövetői közül összesen 14 terrorista tavaly nyáron és ősszel hogyan járt-kelt Magyarországon. Ez pedig nemcsak abban az időszakban nem tűnt fel senkinek,

a terroristák mozgását a TEK-nek csak azután sikerült visszafejtenie, hogy a francia és belga hatóságoktól némi információt kaptak.

A hazánkat többször is megjárt terroristák között volt a későbbi merényletek irányítójának tartott Salah Abdeslam, aki többeket a Keleti pályaudvarról vitt magával, amikor tavaly augusztusban és szeptemberben kaotikus állapotok uralkodtak ott. Emlékezetes, hogy migránsok ezrei – köztük nők és kisgyerekek is – lényegében ott táboroztak hosszú napokig, a zűrzavarnak pedig nem a hatóságok fellépése vetett véget, hanem az, hogy a külföldiek egészen egyszerűen gyalog elindultak Budapesten és az M1-es autópályán Ausztria felé. A zárszámadási törvényjavaslatban ugyanakkor még ezért is dicsérik a TEK-et. A szöveg szerint ugyanis a „Keleti pályaudvaron kialakult menekülthullám kapcsán a menekültek kezelésében, védelmében, ellenőrzésében sikeres együttműködésre került sor a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal”. Csak a TEK egyébként majdnem 14 milliárd forintból gazdálkodott tavaly, ebben már benne van az a több mint 200 millió is, amelyet kifejezetten a migrá­ciós válság kezelésére kaptak év közben.

Az MSZP-s Harangozó Tamás a Magyar Nemzet megkeresésére abszurdnak nevezte, hogy a 2015-ös évben tapasztaltak után a TEK sikereiről szóljon a törvény ezen része. Véleménye szerint a terror­elhárítási központ ugyanis az alkotmányos feladataiban lé­nyegében csődöt mondott. A minimum az lett volna – mondta a szocialista politikus –, ha a TEK vezetője legalább felajánlja a lemondását.

A TEK-et, illetve a magyar titkosszolgálatokat kritizálja az ellenzék amiatt is, hogy senki nem szúrta ki, amikor egyetlen hajléktalan nevére kétszázezer sim kártyát vásároltak még tavaly. Lázár János tegnap arról beszélt ennek kapcsán, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már egyeztet a mobilszolgáltatókkal, és jövő szerdára, a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésére „meglesz a válasza a kormánynak”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként azt is felajánlotta a bizottságnak, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György „közép-európai befolyásáról”. Szerinte ugyanis a „Soros-módszer” az, hogy az Egyesült Államokban élő milliárdos megpróbálja érdemben befolyásolni egy ország döntés­hozóit a migráció kapcsán. Úgy véli ugyanis, hogy akkor lesz a legjobb, ha Európába milliók jönnek például Afrikából.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy valóban volt ilyen felajánlás a miniszter részéről, és élni is kívánnak vele. Az időpontot már egyeztetik.