Katonákat küldünk Romániába és az orosz határhoz

A NATO „világos üzenetet” akar küldeni Oroszországnak, így új csapatokat telepítenek a keleti végekre.

A 4000 fős kontingens nagy részét az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Románia és Németország adja majd. Magyarország a V4-es segítségnyújtáson túl jelenleg elsősorban a Várpalota melletti gyakorlótér rendelkezésére bocsájtásával veszi ki a részét az új együttműködésből, itt idén szinte folyamatosak voltak a hadgyakorlatok, és ugyanez várható jövőre is. Egy kormányzati illetékes szerint ugyanakkor, ha kifejezett kérés érkezne magyar csapatküldésre, a kormány valószínűleg teljesítené ezt.

Orosz részről Vlagyimir Putyin csütörtökön szintén arról beszélt a Valdaj Klub Szocsiban rendezett fórumán, hogy szeretne együttműködni a Nyugattal, de ez szerinte például Szíria esetében azért nem sikerülhetett eddig, mert Barack Obama „egyetlen megállapodást sem tartott be”, igaz, Putyin szerint ez nem az amerikai elnök hibája, hanem „Washingtonban akadályozzák a megegyezést”. (Ez viszont akár egy Hillary Clintonra tett utalás is lehet, hiszen ő külügyminiszterként a „washingtoni establishment” egyik hangadója.) Moszkva ugyanakkor látványosan „megúsztatta” flottája legmodernebb darabjait Nyugat-Európa mentén, útban a Fehér-tengerről Szíriába. Természetesen a válasz sem maradt el, brit vizeken folyamatosan kísérték hadihajók az oroszokat, a spanyol kormány pedig megtagadta az orosz kérést, hogy valamelyik kikötőjében vételezhessenek ellátmányt az oroszok.

Jelenleg a NATO és az Oroszországi Föderáció viszonya feszültebb, mint a hidegháború befejeződése óta bármikor. A NATO oldaláról ennek a fő oka Oroszország ukrajnai beavatkozása, tehát a Krím félsziget megszállása, illetve a Kelet-Ukrajnában folyó háború – mondta a Magyar Nemzet Online-nak Rácz András.

A Finn Külügyi Intézet szakértője egy rigai biztonságpolitikai konferenciáról nyilatkozott lapunknak. Rácz András szerint a baltikumi NATO-tagállamok aggodalmaira válaszul a NATO elhatározta katonai jelenlétének megerősítését a régióban. „Ennek keretében a szövetség négy zászlóaljnyi katonát fog állomásoztatni a balti államok és Lengyelország területén, illetve sor kerül egyéb védelmi jellegű intézkedésekre is.”

„Négy zászlóaljnyi NATO-katona természetesen önmagában nem lenne képes megvédeni a balti államokat egy orosz katonai támadástól. Stratégiai értelemben egyfajta „botlódrótként” (tripwire force) szolgálnak majd: jelenlétük garantálja és egyértelműen jelzi Moszkva felé, hogy bármiféle, a balti államokat érő támadást a szövetség a NATO egésze elleni támadásként értékelne, és ennek megfelelően reagálna rá” – mondta Rácz András.

A kutató szerint Oroszország folyamatosan azt kommunikálja, hogy a baltikumi NATO csapaterősítésekre fenyegetésként tekint. „Teszi ezt annak ellenére, hogy az orosz katonai vezetés is pontosan tisztában van vele: négy zászlóaljnyi, tehát legjobb esetben is összesen 2-3000 katona katona semmiféle fenyegetést nem jelent a milliós hadsereggel rendelkező Oroszországi Föderáció biztonságára nézve.”

A NATO-fenyegetésre hivatkozva Oroszország jelentős katonai erőket csoportosít a térségbe, amelyek számszerűen és fegyverzet tekintetében is sokszorosan meghaladják az ott állomásozó NATO-erőket. A Baltikum térségében rendszeresek a több tízezer fő részvételével tartott, nagyon rövid riasztási idővel végzett orosz hadgyakorlatok, és Moszkva folyamatosan erősíti a Lengyelország és Litvánia között elhelyezkedő orosz exklávéban, Kalinyingrádban állomásozó katonai erőit is.

„Látni kell, hogy a Szövetség defenzív jellege, valamint az erők aránytalansága miatt azok az orosz vélemények, melyek szerint a baltikumi NATO-csapatok fenyegetést jelentenének Oroszországra nézve, katonai értelemben teljes mértékben alaptalanok. Ezzel tisztában van az orosz katonai vezetés is.

Ennek ellenére a vélt fenyegetésre való hivatkozással olyan erőket telepítenek legújabban Kalinyingrádba, amelyek valódi fenyegetést jelentenek a térségbeli NATO-erőkre, így többek között nagy hatótávolságú légvédelmi (Sz-400) és hajó elleni (Basztion-rendszer) fegyvereket. Ezekkel képesek lehetnek a teljes balti térségben megakadályozni a NATO tengeri és légi műveleteit, illetve csapatmozgásait, elszigetelve a balti államokba telepített NATO-erőket” – fogalmazott.

A térségben folyamatosan növekvő katonai jelenlét „komoly kockázatot hordoz magában”. Míg az biztosra vehető, hogy „egyik fél sem szándékozik háborút kirobbantani, a nem kívánt eszkaláció veszélye egyre nagyobb”. Ahogy ugyanis egyre több katonai egység állomásozik és működik ezen a földrajzilag szűk és zárt területen, nő az esélye, hogy akár emberi, akár technikai hiba, akár baleset következtében konfliktusra kerüljön sor a NATO és Oroszország erői között.

„Ráadásul a NATO és Oroszország közötti, tartós bizalomvesztés következtében arra sem látszik esély, hogy a helyzet gyorsan javulni tudna. Így tehát elhúzódó, feszültségektől terhes, kockázatos időszakra kell számítani a közeli jövőben is. A reálisan elérhető maximális eredmény az, ha mind a NATO, mind Moszkva képes józanul és felelősségteljesen kezelni az előállt helyzetet” – mondta Rácz András az MNO-nak.