„Migránsokat csinálnak a cigányokból”

Székesfehérváron a roma önkormányzat vezetője is utcára kerülhet.

Tompos Ádám
2016. 10. 10. 8:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Végül nem marad más számunkra, csak az erdő – mondja egy fiatal cigány lány Székesfehérvár közepén, a Várfal parkban. Őt a nyáron lakoltatták ki szociális bérlakásából, három kiskorú gyermekét a megyében helyezték el nevelőszülőknél, minden hónapban egyszer tudja őket meglátogatni. A mosakodást és a mosást vagy a munkahelyén, vagy a közelben található távolsági buszpályaudvar zuhanyzójában oldja meg. A lány nincs egyedül, alig megyünk pár métert, és felháborodott cigányokkal találkozunk a buszállomáson.

– Azt mondták az önkormányzatnál, hogy mehetünk, nyitva a határ. Migránst csinálnak a cigányokból! – mondja az egyik fiatal férfi felháborodottan. Háta mögött ketten próbálnak egy kérvényükre adott, hivatalos választ kisilabizálni. Amikor meglátják a kiemelt „elutasítva” feliratot, egyikük a földre köp. Ugyanazt panaszolja nekünk a kávét szorongató karika-fülbevalós asszony, mint a nevetve cigarettázó fiatalember. Hogy nem tudnak albérletbe menni, mert nem képesek kigazdálkodni a kauciót, de ha sikerülne is, sehova nem engedik be őket öt-hat gyerekkel. – Rászoktatnak minket a bankrablásra meg az italra – mondják nevetve.

Szalai Mariannától elvették a gyerekeit, ezért élettársával együtt megpróbáltak végezni magukkal. Az egykor a városgondnokságon dolgozó nővel már az erdőben beszélünk. Egy barátjukhoz költöztek ki, a fehérvári panelsor mögé, a fák közé, így szállásuk lett egy nejlonból és falapokból össze­tákolt kalyibában, de állásuk nekik már nincs.

A legtöbb székesfehérvári cigányt a Széchenyi utca 76. szám alól költöztették ki. Az épületnek már csak a nyomait találjuk meg: befalazott ablakokat és egy több­emeletnyi magas téglahalmot. Huszonöt bérlakás volt itt, akadt olyan, amelyikben három-négy család is élt.

A közeli, üresen álló telkeken húzta meg magát családjával Kovács István. Korábban a férfi a vasútnál dolgozott, most szinte karnyújtásnyira lakik a sínektől. Tizenöt nap alatt hagyta el bérlakását, amikor jöttek a végrehajtók. Lomizásból él, kunyhóját is az utcán talált holmikból szedte össze, elmondása szerint egy nyár alatt. A bodega melletti ágon egy óra lóg, pontosan jár is. – Így lakályosabb – mondja nevetve. Szabad­téri tűzhelyén semmit nem tudott főzni ottjártunkkor, mert esett az eső. Így aztán a sparhelten álló edényekben összegyűlt az esővíz, és belehullottak a falevelek. Mi lesz majd télen? István nem tudja. Közben „szomszédja”, Sándor kunyhójából szól a rádió. A kvótareferendum a téma.

Kérdésünkre, hogy előfordultak-e balhés családok a lebontott telepen, Kolompár Ernő bólogatva mondja, hogy igen, de szerinte legtöbbjükkel semmi probléma nem volt. Beszél arról a 2011-es helyi rendelkezésről, amelynek értelmében öt plusz két évre lehet szociális bérlakást kiutalni a rászorulóknak. Szerinte 2018-ig hagyni kellett volna a cigányoknak, hogy maradjanak. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) szerint azonban a város gyakorlata nem diszkriminatív, és elfogadhatónak tartották azt is, hogy a város csak átmeneti segítséget nyújtana a szociális bérlakásokkal, ráadásul – szól az önkormányzati érvelés – legalább kétszáz főnek kellene még segítséget nyújtaniuk. Kolompár Ernő visszakérdez: miért, a kilakoltatottaknak nem kell segíteni? A roma kisebbségi elnök amúgy annak az erdőnek a közelében lakik, ahol sok kilakoltatott cigány él. Legalábbis még egy darabig, ugyanis már ő is kapott egy felszólítást, hogy augusztus 31-én lejárt szociális bérlakásának bérlete, és azt nem hosszabbítják meg. Már a végrehajtótól is megkapta a felszólítást, a napokban várja jövetelüket. Kolompár Ernő, Székesfehérvár cigány kisebbségi önkormányzatának elnöke ezért valószínűleg nem sokkal térdprotézisműtétje előtt az utcára kerül majd. Vagy a közeli erdőbe.

Szerettük volna az ügyben megszólaltatni a székesfehérvári önkormányzatot is, ám közölték: a korábban kiadott közlemé­nyeikhez semmit nem szeretnének hozzátenni. Ezekben egyrészt az EBH határozatát ismétlik. Másrészt közlik, hogy a lakhatási kérdést egységes szakmai irányelvek és szabályok alapján, részrehajlás nélkül, egyformán és jogszerűen kezelik, megkülönböztetést senki irányában nem gyakorolnak. Ezért Székesfehérvár nem adja ismételten bérbe a szociális bérlakást azoknak, akik már hosszú ideje ott élnek. Nem derül ki viszont közleményeikből, hogy mi épül majd a lebontott Széchenyi utcai ingatlan helyén.

Több száz ember vonult A Város Mindenkié csoport felhívására szombaton, hogy ezzel is felhívják a figyelmet arra, a lakhatási válság több millió embert érint, és hogy követeljék a kormánytól és a helyi önkormányzatoktól az érdemi lépéseket a lakhatási válság enyhítése érdekében. A belvárosi Erzsébet téren ételosztást tartottak, majd a demonstrálók átvonultak a II. János Pál pápa térre. A szervezet szerint ma 30-40 ezer ember él a legszélsőségesebb lakhatási szegénységben, hajléktalanként az utcán, szállókon vagy kunyhókban. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.