A 28 tagország közül hazánkban volt a legmagasabb a kohéziós finanszírozás aránya, ami a 2007 és 2013 között futó pénzügyi időszakban a beruházásokra fordított állami kiadások körülbelül 57 százalékát tette ki – írja a Bruxinfo egy pénteken megjelent, az Európa Bizottság számára készített független jelentésre hivatkozva. A következő ország, Litvánia esetében is csak az 52 százalékot érte el ez a mutató.
Mégsem Magyarország a nyertes
Külön érdekesség, hogy annak ellenére, hogy Magyarország hívott le a legnagyobb arányban pénzt, a tanulmány nem hazánkat említi mint a kohéziós politika nyertesét. Az írás Lengyelországot és Romániát emeli ki olyan országként, amelyek a válság ellenére is tudták csökkenteni lemaradásukat.
A becslés szerint az uniós forrásból finanszírozott beruházások 2015-ben kereken 5 százalékkal magasabb GDP-t eredményeztek hazánkban ahhoz képest, mintha egyáltalán nem lett volna EU-finanszírozás. 2023-ra nagyjából 4,5 százalékkal magasabb GDP-t jósolnak az országnak az alapforgatókönyvhöz képest a 2007 és 2015 között uniós támogatásokból eszközölt beruházásoknak köszönhetően. Ez a mutató is messze a legmagasabb az EU-ban – írják.
A jelentés aláhúzza, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően 109 ezer munkahely létesült, közel félmillió háztartás csatlakozott új vagy korszerűsített szennyvízhálózathoz. Mintegy 2500 kilométer közutat és 216 kilométer vasutat korszerűsítettek, és emellett 502 kilométer új utat és 20 kilométer új vasutat építettek. Több mint 3900 kutatási projekt részesült támogatásban, és több mint 72 ezren jutottak újonnan széles sávú internet-hozzáféréshez.
Bukás az unortodox gazdaságpolitika
Hiába érkezett több ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz Brüsszelből, az állami korrupció, vagyis a kormányzat által favorizált cégekre kiírt közbeszerzések ellehetetlenítették a piaci versenyt Magyarországon. Azt is mondhatnánk, a hazai versenyképesség azért csökken, mert a cégek nem fejlesztenek, hiszen úgysem a legjobb vállalkozás nyer a pályázatokon.
