Vámos Csaba lapunknak elmondta: szinte lehetetlen, hogy az OKF rövid időn belül megfelelő számú és képzettségű dolgozót találjon a feladatok ellátására. Az év közepén ugyanis, amikor a szervezethez 15 megyében átkerültek az ellenőrzési teendők, nem vették állományba az adott térségben korábban dolgozó szakembereket, emiatt több százan elhagyták a pályát, és más munkahelyet kerestek maguknak. Így alig akad kéményseprő megfelelő szakmai tapasztalattal a munkaerőpiacon. Egy-egy dolgozó betanítása pedig több hónapos képzést igényel. Emiatt tartós lehet az ágazatban a munkaerőhiány. A szakszervezeti vezető megjegyezte: a szakma már júliusban felhívta az OKF figyelmét arra, hogy kevés kéményseprő jut egy-egy területre, ám a katasztrófavédelmi szervezet nem törődött a figyelmeztetéssel.
Vámos Csaba arról is beszámolt: annyira súlyos a szakemberhiány, hogy az OKF az év végéig minden szombatra túlórázást rendelt el kéményseprő munkatársainak. Ám az elnök szerint még így sem lesz képes ellátni a feladatait a katasztrófavédelem, s a hozzá tartozó települések hozzávetőleg negyedében nem végzik majd el az úgynevezett sormunkákat.
Vagyis a tüzelő-fűtő berendezések ellenőrzését, tisztítását, valamint kötelező felülvizsgálatát. Így idén sok helyen elmarad a kémények előírt vizsgálata, ami a gáztüzelésű rendszereknél az év közepétől a korábbi évi egy alkalomról kétévente egyre lett csökkentve. A szakember úgy véli: az ellenőrzés ritkítása önmagában is jelentősen növeli a fűtési balesetek bekövetkezésének a veszélyét. Az elnök hozzátette: az OKF novembertől a korábbi 15 megye 1835 települése helyett már 17 megye 2499 településén felel a kémények rendszeres vizsgálatáért.
A szakszervezeti vezető szerint a katasztrófavédelemnek láthatóan nem volt elegendő az év eddig eltelt része arra, hogy felkészüljön a kéményseprési munkára. Ezért a szakma felajánlotta a segítségét, ám az OKF mindeddig nem fogadta el. A szakmai szervezetek november harmadikán ültek volna tárgyalóasztalhoz a katasztrófavédelem képviselőivel, hogy munkabizottságot hozzanak létre az ágazat problémáinak feltárására és megoldására, de az OKF vezetői lemondták a találkozót.
Emlékezetes: a nyár folyamán a szakszervezeti vezető magánszemélyként népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A referendumon azt a kérdést tették volna fel a szavazóknak: „Egyetért-e ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?” A Nemzeti Választási Bizottság azonban elutasította a népszavazási kezdeményezést. Ezért az elnök felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely szerdai határozatában helybenhagyta a bizottság döntését. Így a népszavazási kezdeményezés elhalt, a Kúria pedig kötelezte a szakszervezeti vezetőt, hogy tízezer forint felülvizsgálati eljárási illetéket fizessen meg az államnak. Vámos Csaba azonban lapunkkal közölte, hogy az illetéket sem most, sem a jövőben nem hajlandó megfizetni, a kiszabott összegből inkább vásárol egy szén-monoxid-mérőt, és egy nehéz körülmények között élő családnak ajándékozza.
Érdemes megjegyezni: július elejétől a lakosságnak ügyfélként nem kell fizetnie a kéményseprésért. Adózóként azonban mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, hogy állja a kéményellenőrzések költségeit, még akkor is, ha nincs is kéménye. A költségvetés idén 5,7 milliárd forintot biztosított az OKF-nek a szolgáltatásra. Így 4,2 millió háztartással számolva egy családra évente 1360 forint kiadás jut az OKF költségeinek finanszírozására. Miközben eddig évente hozzávetőleg 1500 forintot kellett fizetni, de csak a kéménnyel rendelkező ügyfeleknek, és a füstelvezetők ellenőrzése nem kétévente, hanem minden esztendőben megtörtént. Vagyis egy-egy kétévente esedékes gázkéményvizsgálat a későbbiekben több mint 2700 forint terhet jelent az adózóknak.
Hajdú Márton tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: mint minden szakmában, a kéményseprők körében is van munkaerőmozgás, így megyénként eltérő mértékű a szakemberhiány. Ez azonban nem akadályozza a lakossági sormunkák elvégzését. A dolgozók pedig maguk dönthetnek arról, hogy vállalnak-e szombatonként túlórákat vagy sem.
A kéményseprési ágazat egyre nehezebb helyzete már régóta ad témát a sajtónak, lapunk is több cikkben számolt be az egyre romló munkakörülményekről. Előfordul például, hogy a kéményseprőknek munkavédelmi szempontból nem megfelelő felszerelésben kell dolgozniuk, vagy a tömegközlekedést használva juthatnak el az ügyfelekhez.
Elsüllyedt a zászlóshajó
Máris meghirdette az állami felszámoló a június végén bedőlt, valaha a legnagyobb kéményseprő-vállalkozásként számon tartott Magyar Kémény Kft. vagyonát – írta a Világgazdaság. A lap beszámolója szerint két tucat autót és üzletrészeket hirdetett meg eladásra az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a Magyar Kémény Kft. vagyonából. A társaság tavaly márciusban kért csődvédelmet, de az egyezségi kísérlet a hitelezőkkel nem járt eredménnyel, ezért az idén júniusban felszámolták a céget. A hirdetmény szerint két leányvállalatában – a budapesti székhelyű Centrál Kémény Kft.-ben, illetve a kaposvári Kapos Kéményseprő Kft.-ben – lévő százszázalékos üzletrésze egy-egy millió forintért eladó. A Magyar Kémény harmadik leánya, a Palóc Kémény Kft. nem szerepel a hirdetményben. Az ország egykor legnagyobb kéményseprőcégeként számon tartott Magyar Kémény tavaly 865 millió forint árbevételt és 100 millió forint veszteséget könyvelt el, az utolsó három évben összesen csaknem 300 millió forint volt a vesztesége.
