Óriási a kéményseprőhiány

A települések negyedében elmaradhat a kötelező ellenőrzés.

Emlékezetes: a nyár folyamán a szakszervezeti vezető magánszemélyként népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A referendumon azt a kérdést tették volna fel a szavazóknak: „Egyetért-e ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?” A Nemzeti Választási Bizottság azonban elutasította a népszavazási kezdeményezést. Ezért az elnök felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely szerdai határozatában helybenhagyta a bizottság döntését. Így a népszavazási kezdeményezés elhalt, a Kúria pedig kötelezte a szakszervezeti vezetőt, hogy tízezer forint felülvizsgálati eljárási illetéket fizessen meg az államnak. Vámos Csaba azonban lapunkkal közölte, hogy az illetéket sem most, sem a jövőben nem hajlandó megfizetni, a kiszabott összegből inkább vásárol egy szén-monoxid-mérőt, és egy nehéz körülmények között élő családnak ajándékozza.

Érdemes megjegyezni: július elejétől a lakosságnak ügyfélként nem kell fizetnie a kéményseprésért. Adózóként azonban mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, hogy állja a kéményellenőrzések költségeit, még akkor is, ha nincs is kéménye. A költségvetés idén 5,7 milliárd forintot biztosított az OKF-nek a szolgáltatásra. Így 4,2 millió háztartással számolva egy családra évente 1360 forint kiadás jut az OKF költségeinek finanszírozására. Miközben eddig évente hozzávetőleg 1500 forintot kellett fizetni, de csak a kéménnyel rendelkező ügyfeleknek, és a füstelvezetők ellenőrzése nem kétévente, hanem minden esztendőben megtörtént. Vagyis egy-egy kétévente esedékes gázkéményvizsgálat a későbbiekben több mint 2700 forint terhet jelent az adózóknak.

Hajdú Márton tűzoltó alezredes, az Or­szágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: mint minden szakmában, a kéményseprők körében is van munkaerőmozgás, így megyénként eltérő mértékű a szakemberhiány. Ez azonban nem akadályozza a lakossági sormunkák elvégzését. A dolgozók pedig maguk dönthetnek arról, hogy vállalnak-e szombatonként túlórákat vagy sem.

A kéményseprési ágazat egyre nehezebb helyzete már régóta ad témát a sajtónak, lapunk is több cikkben számolt be az egyre romló munkakörülményekről. Előfordul például, hogy a kéményseprőknek munkavédelmi szempontból nem megfelelő felszerelésben kell dolgozniuk, vagy a tömegközlekedést használva juthatnak el az ügyfelekhez.

Elsüllyedt a zászlóshajó

Máris meghirdette az állami felszámoló a június végén bedőlt, valaha a legnagyobb kéményseprő-vállalkozásként számon tartott Magyar Kémény Kft. vagyonát – írta a Világgazdaság. A lap beszámolója szerint két tucat autót és üzletrészeket hirdetett meg eladásra az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a Magyar Kémény Kft. vagyonából. A társaság tavaly márciusban kért csődvédelmet, de az egyezségi kísérlet a hitelezőkkel nem járt eredménnyel, ezért az idén júniusban felszámolták a céget. A hirdetmény szerint két leányvállalatában – a budapesti székhelyű Centrál Kémény Kft.-ben, illetve a kaposvári Kapos Kéményseprő Kft.-ben – lévő százszázalékos üzletrésze egy-egy millió forintért eladó. A Magyar Kémény harmadik leánya, a Palóc Kémény Kft. nem szerepel a hirdetményben. Az ország egykor legnagyobb kéményseprőcégeként számon tartott Magyar Kémény tavaly 865 millió forint árbevételt és 100 millió forint veszteséget könyvelt el, az utolsó három évben összesen csaknem 300 millió forint volt a vesztesége.