„Ha ló nincs, a szamár is jó. Ez nem jelenti, hogy a lóról lemondanánk, csak most nincs ló.” Ezzel írta körül a kedden elbukott alaptörvény-módosítás utáni helyzetet Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Ugyan nem zárta ki, hogy az alaptörvényt később, például a tavaszi ülésszakban módosíthatnák, de szavaiból az olvasható ki, hogy a Fidesz az érvénytelen népszavazást követő keddi, eredménytelen parlamenti szavazás után lemond az alkotmánymódosításról, és elengedi ezt a kérdést.
Kósa Lajos szerdai tájékoztatóján bejelentette, a kormány felkéri az igazságügyi minisztert, készítsen jelentést arról, hogy az alkotmányból, a sarkalatos törvényekből, illetve a magyar jogrend részévé tett, azaz ratifikált nemzetközi szabályokból milyen következtetések vonhatóak le a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Példaként hozta fel, hogy van olyan átültetett nemzetközi jogszabály, amely tiltja a népesség tömeges lakóhely-változtatását, és a kormányokat az ez elleni fellépésre kötelezi. Emellett várják ebben az ügyben az Alkotmánybíróság állásfoglalását is, a testülettől ugyanis korábban az ombudsman kért erre vonatkozó állásfoglalást.
Az, hogy a Fidesz az AB-ra tolhatja át annak a felelősségét, hogy a kötelező kvóta ügyében állást foglaljanak, már Rogán Antal is utalt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a TV2-nek azt mondta, a magyar kormánynak folytatnia kell a küzdelmet, hogy mielőtt a kötelező betelepítési kvótáról megszületik az európai parlamenti döntés, legyen Magyarországon olyan hatályos jogi szabályozás, amelyik megtiltja a kötelező kvóta alkalmazását. Ezért szavai szerint vagy tavasszal visszatérnek erre a parlamentben, vagy érdemes megnézni, hogy az Alkotmánybíróság hogyan értelmezi az alaptörvényt, és annak alapján lehetséges-e a kötelező kvóta alkalmazása.
