A határvédelmi pénzkeret legutóbb Kósa Lajos frakcióvezető (Fidesz) tegnapi nyilatkozatával emelkedett tovább. Ugyanakkor nem látni tisztán, hogy határvédelem címszó alatt pontosan mire és mennyi pénzt költ el a kormány, és azt sem, hogy ezek a beszerzések túlárazottak-e. Ennek oka, hogy az illetékes honvédelmi és rendészeti bizottság még arról is zárt ülésen határoz – amint tegnap is tette –, hogy a beszerzések esetében felmentést ad-e a közbeszerzési törvény hatálya alól.
A kormánypárti politikusok nyilatkozataiban emlegetett, a határvédelmi feladatokra szánt pénz szinte naponta emelkedik. Eddig annyit lehetett tudni, hogy a magyar–szerb, majd a magyar–horvát határon tavaly őszre elkészült kerítésre, illetve a határvédelemre összesen 150 milliárd forintot költöttek el. Lázár János kancelláriaminiszter azonban a múlt héten azt jelentette be, hogy újabb 53 milliárd forintnyi többletforrásról gondoskodnak erre a célra.
Bár ez utóbbi csak keretösszeg, amiből nem biztos, hogy mindent elköltenek, de a miniszter szerint néhány hónapon belül könnyen elérheti a 200 milliárdot a határvédelemre fordított pénz. A pluszforrás részben a jelenlegi rendszer működtetéséhez szükséges, de jut belőle a déli határokon felhúzott kerítésnél szolgálatot teljesítők bérének kifizetésére, és például – a tél közeledtével – védőfelszerelések vásárlására. (Lázár János egy konkrétumot említett: 23 ezer védőkabátot fognak a rendőröknek és katonáknak vásárolni).
Ehhez képest tegnap, a honvédelmi és rendészeti bizottság részben zárt ülése után Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke kifejtette, hogy mintegy 90-100 milliárd forintból szerelik fel a határvadász-alakulatokat, és a bizottság ezeket a beszerzéseket a Belügyminisztérium kérésére mentesítette a közbeszerzési törvény hatálya alól. A politikus felidézte, hogy 3000 új határvadászt vesznek fel, az ő felszerelésükről, ellátásukról, elhelyezésükről gondoskodni kell, és ezt a testület is támogatta.
Úgy tudjuk azonban, hogy a bizottság ülésén csak néhány tízmilliárd forint esetében született döntés, például a határvadászok felszerelésével, képzésével kapcsolatban, és kiderült, hogy több járművet is beszereznek. – Senkinek nincs fogalma erről – válaszolta egyik forrásunk arra, hogy vajon reális-e a különböző felszerelésekre és fejlesztésekre megszabott pénzkeret. Az könnyen eldönthető, hogy mondjuk egy lakatnál 3 vagy 30 ezer forint-e a reális ár, de egy épületfelújításnál, egy laktanya bővítésénél, az útépítéseknél vagy egy kamerarendszer telepítésénél már nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Tavaly egyébként néhány részlet kiderült az akkori beszerzésekből, részben Apáti István (Jobbik) kérdéseire, illetve közérdekűadat-igénylésére adott tájékoztatásokból. Például az, hogy a két vonatkapura (Mad Max-vagonra) 9,5 milliót költöttek, és 100 darab láthatósági mellényt szereztek be 240 ezer forintért. Később a Miniszterelnökség közölte lapunkkal, hogy például sátorépítésre több mint 132 millió forintot fordítottak, azt viszont már nem árulták el, hogy ebből pontosan hány darab és milyen típusú sátor készült.
Lapunknak a honvédelmi és rendészeti bizottság tegnapi ülése után Harangozó Tamás (MSZP) annyit mondott: ekkora összegnél, 90-100 milliárd forintnál jutnia kellene arra is, hogy a határon szolgáló katonák és rendőrök munkakörülményeit javítsák, és például ne régi szovjet katonai sátrakban kelljen meghúzniuk magukat. Bár nem egyértelmű, hogy a Kósa Lajos által említett 90-100 milliárdnak része-e az az 53 milliárdos összeg, amit öt nappal korábban Lázár János említett, de vélhetően ez utóbbit is részben tartalmazza a nagyobb tétel. A költségek így is már 250-300 milliárd körül járnak, viszont a ráfordításoknak ezzel koránt sincs vége.
A múlt heti kormányinfón ismertetett döntések között szereplő „53 milliárd forint határvédelemhez rendelt többletforrás nyilvánvalóan nem tartalmazza a második védvonal megépítésének költségét, hiszen annak még a műszaki tartalmáról sem született döntés, így költsége nem számítható”. Ezt közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium. Vagyis annak a második kerítésnek a költsége, amelyet Orbán Viktor jelentett be augusztusban – és amely a miniszterelnök szavai szerint „komoly létesítmény” lesz, és akár több százezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre –, a 250-300 milliárdban nincs is benne. Mivel az újabb kerítésre és a különböző technikai eszközökre vélhetően többet költenek el, mint az első védelmi vonalra, a végső összeg jóval 300 milliárd forint fölé emelkedhet.
Egy 10 kilométeres próbaszakasz egyébként már elkészült a magyar–szerb határon. Ugyanakkor még nem döntötték el, pontosan milyen műszaki tartalommal épül meg az újabb kerítés. Így „a teljes szakasz kivitelezésével, a kivitelezés megkezdésének időpontjával kapcsolatban sem hozott döntést a kormány” – közölte a Magyar Nemzet érdeklődésére a Belügyminisztérium.
Arra célzott Kósa tegnap, hogy tavaszra újabb migrációs hullámra kell készülni (ezt egyébként tavaly év végén is jósolták az idei tavaszra és nyárra, de a nagy tömegek érkezése végül elmaradt). Egyelőre azonban alig lépik át a magyar–szerb határt migránsok. A rendőrség szerint múlt csütörtökön 30-an, pénteken 73-an, szombaton 93-an, vasárnap 209-en, most hétfőn pedig 81-en akartak illegálisan Magyarországra jutni. Ezeknek a migránsoknak átlagosan kevesebb mint a negyede tud átjutni a határzáron, de mivel az átjutókat szinte kivétel nélkül elfogják a határtól számított 8 kilométeren belül, később visszavihetik őket a kerítés szerbiai oldalára. Jelenleg a határon épült tranzitzónákban alig 40-en vannak, és a nyitott, illetve zárt befogadó központokban sem éri el a migránsok létszáma a 600-at.
