Rendőrper: ellentmondást lát az ügyészség

Egyből a perbeszédekkel kezdődött Gergényiék másodfokú tárgyalása.

Egyedül Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány járult hozzá, hogy képfelvétel készüljön róla a Markó utcai Igazságügyi Palota dísztermében, ahol tizenhárom társával – köztük Bene László volt országos főkapitánnyal – együtt a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt kellett vádlottként megjelennie.

A 2013 óta bírósági szakaszban járó ügy tárgya a 2006-os rendőri műveletekben rejlő elöljárói felelősség. A vádlottak padján zászlóstól tábornokig mindenféle rendfokozatú rendőr helyet foglal, többségük ma is aktív, sokan a Készenléti Rendőrség egyenruháját viselték.

Ha gondatlanok voltak, akkor nem évült el

A Fővárosi Törvényszék 2015 októberében, több mint száz tárgyalási nap után hozott nem jogerős ítélete Gergényi Pétert és a negyedrendű Mittó Gábort, a tévészékház védelmének helyszíni parancsnokát a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette. A többi vádlott esetében az eljárást megszüntették, mivel a terhükre rótt cselekmények csak vétséget valósítottak meg, a vétség rövidebb elévülési ideje pedig letelt.

Az ügyészség fellebbezésének egyik fókuszpontja éppen ez. A vádhatóság úgy látja, a több mint ötszáz oldalas elsőfokú ítélet önellentmondásba kerül, amikor megállapítja az elévülést, de közben megjegyzi, Bene és társai gondatlanul elkövették a terhükre rótt bűncselekményt. A Büntető törvénykönyv szerint ugyanis gondatlanul az elöljárói intézkedés elmulasztásának vétségi formáját nem, csak a bűntetti alakzatot lehet elkövetni; annak pedig hosszabb az elévülése.

Az elítélt Gergényi és Mittó vonatkozásában azt kritizálta a Fővárosi Fellebbviteli Ügyészség katonai ügyésze, hogy a bíróság túlzott súllyal vette figyelembe az időmúlást, ezért az enyhe szankció. A hétfő reggeli másodfokú vádbeszédben azt kérték, a két rendőr kapjon felfüggesztett szabadságvesztést, azzal, hogy előzetesen mentesítsék őket a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. Ez köznyelven azt jelenti, hogy egyáltalán ne legyen priuszuk.

Talán nem is katonai bűncselekmény volt, hanem bűnpártolás

Noha a másodfokú eljárás épp csak megindult hétfőn, azért tartották meg rögtön a vád- és védőbeszédeket, mert egyik oldal sem kért új bizonyítási eljárást. Mint mondták, az eljárási kérdésekben nincs lényegi ellentmondás, a bizonyítékokat elegendőnek tartják, vita a törvényszék jogi minősítésének kérdésében van.

Ügyvédi perbeszédében Bárándy Péter, a negyedrendű vádlott védője kitért arra, hogy az ügyész által a tavalyi ítéletben kifogásolt ellentmondás valóban létezik, ugyanakkor ők azt a felét tartják helyesnek, amely az eljárás megszüntetésére ad okot. Bárándy szerint nem elegáns, hogy az ügyészség csak másodfokon hozakodott elő egy új bűncselekmény ötletével, jelesül azzal, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia, a vádlottak nem követtek-e el bűnpártolást. A védő szerint egyébként nem, már csak azért sem, mert a bűnpártoláshoz kell egy alapbűncselekmény, amelyet pártol az elkövető, ebben az ügyben pedig ilyet nem állapítottak meg, csak szabálytalanságokat, de annak kapcsán nincs bűnpártolás.

Gergényi és Bene ügyvédje is jelezte, szerintük az első fok túlterjeszkedett a vádon, azaz olyan tényeket is mérlegeltek, amelyek nincsenek benne az vádiratban, ez pedig jogellenes. A budapesti exfőkapitány felmentést, az országos viszont a nem jogerős ítélet hatályban tartását várja. Előbbi védője aláhúzta, nem ügyfele volt a tévészékházi művelet parancsnoka.

A vád részét képezi egyébként az is, hogy Mittó ellenszegült a védelmet előíró parancsnak, amikor a székházban lévő csapaterőt kivonta az épületből. Az pedig elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűncselekményét valósította meg az ügyészség szerint, hogy a rendőrök felszerelése nem volt megfelelő. Az egyik rendőr életveszélyes fejsérülést szenvedett, minek következtében maradandó fogyatékosság alakult ki nála – hangzott el ezzel összefüggésben.