Tízszázalékos bérajánlattal készül a kormány

A munkaadók terhei öt százalékkal mérséklődhetnek 2017-ben.

A mostani ajánlatával a kormány a munkaadók és a munkavállalók elvárásait egyszerre teljesítené. Így a korábbi éveknél könnyebb lesz a béralku, azt viszont nem tudni, hogy a tízszázalékos béremelés és az ötszázalékos járulékcsökkentés mekkora bevételkiesést jelent a költségvetésnek.

(A versenyszférában ugyan az egyes munkaadóknak jelent pluszterhet a magasabb bér, a közszférában viszont a költségvetést terheli ez, ahogyan a járulékcsökkentés hatása is ott jelentkezik.)

Közben újabb, országos sztrájkot hirdetett december 5-re a szociális ágazatban dolgozókért a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete. A sztrájkkal elsősorban azt akarják elérni, hogy november 12-e, a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen, és január elsejétől 30 százalékkal emelkedjen az ágazatban dolgozók keresete – áll a szervezet közleményében. Mint írják, a szociális területen már most is nagy a munkaerőhiány, az alacsony keresetek miatt pedig egyre nehezebb munkavállalókat találni. A szakszervezet szerint fenntarthatatlanok a szociális ágazatban tapasztalható munkafeltételek, és a több diplomával rendelkező munkavállalók a munkaszerződésben rögzítettnél sokkal többet kénytelenek dolgozni átlagosan 110 ezer forintos nettó bérért. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal reagált, hogy 2014 és 2016 között átlagosan 16 százalékkal, bruttó 24 ezer forinttal emelkedett az ágazatban dolgozók bére.

Balog Zoltán miniszter pedig épp a sztrájk bejelentésének napján méltatta a magyar szociális rendszert. A szociális munka napja alkalmából rendezett díjátadón a miniszter azt mondta, hogy minden rendszer annyit ér, amennyit azok munkája, akik működtetik, és mivel a magyar szociális rendszerben kiváló emberek dolgoznak, ez a rendszer nagyon értékes, az egyik legjobb Európában.

A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete idén már kétszer, júniusban és szeptemberben is sztrájkolt. Akkor szintén 30 százalékos béremelést szorgalmaztak, mégpedig az önkormányzati köztisztviselőknek. Azzal érveltek, hogy a több mint 36 ezer önkormányzati dolgozó közül 24 ezernek a fizetése nyolc éve nem változott. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a járási hivatalok – és később, várhatóan januártól a megyei kormányhivatalok – dolgozóitól eltérően ők nem kapnak béremelést. A kormány azonban többször is azt hangoztatta, hogy az önkormányzati dolgozóknak nem a kabinet a munkáltatója. Később viszont Lázár János már arról beszélt: „Nem vitatjuk, jó néhány önkormányzati tisztviselőnek az igénye jogos, hogy béremelést szeretne.”

A Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap már élesebben fogalmazott. Azt mondta, hogy a közszolgálatban nem tudnak több fizetés melletti munkaszüneti napot biztosítani. A szociális dolgozók ügyéről pedig ugyan készek tárgyalni, de szerinte ettől elkülönítve kell kezelni a köztisztviselőket és az állami tisztviselőket. – A „bürokráciában dolgozóknak” ugyanis nem tudnak több kedvezményt adni – mondta. Az önkormányzati tisztviselőkkel kapcsolatban Lázár János felvetette, hogy ezen a területen van olyan, aki 1,5 millió forintot keres havonta, ami magasabb, mint a miniszteri fizetés. – Nem nagyon érzékelem, hogy mi volna az emelésnek a módja és a célja – mondta, bár azt elismerte, hogy ez a jövedelmi szint nem mindenkire igaz, például a kistelepülésen dolgozó önkormányzati tisztviselők valóban keveset visznek haza.