– Valóban szükséges a magyar bérek felzárkóztatása az európai szinthez, de ez az elképzelés a jelenlegi környezetben inkább a vágyak szintjén mozog – fogalmazott ezzel kapcsolatban Mellár Tamás. A közgazdász, egyetemi tanár kifejtette, olyan kormányzati gazdaságpolitikára lenne szükség, ami a jelenleginél jobban támogatja a kis- és középvállalkozások piacra lépését, az innovációt, a kutatás-fejlesztést (amire jelenleg a GDP alig 1,5 százaléka jut), illetve mindehhez az oktatási rendszert kellene szakmai reformok mentén átalakítani. Ha megfelelő versenyképesség, illetve a termelési láncok hozzáadottérték-tartalmának növekedése nélkül emelnek, akkor egy sor vállalkozás bezárhat.
Mellár Tamás emlékeztetett arra, korábban a szocialista kormányok követték el azt a hibát, hogy a külföldi tőkének adtak óriási támogatásokat, és ezt az Orbán-kormányok is folytatták. A többi között autógyáraknak juttattak sokmilliárdos állami pénzeket annak fejében, hogy néhány ezer fővel javuljon a foglalkoztatás. Ezek a cégek viszont nem kényszerülnek arra, hogy a dolgozóiknak európai béreket adjanak, hiszen a körülöttük lévő hazai cégek is alacsony bérszínvonallal foglalkoztatnak. Jelentős béremelés esetén pedig a tőke gyorsan más országokba menne. Az államnak inkább a magasabb hozzáadott értékű termelést, illetve a képzésen keresztül a magasan kvalifikált munkaerő piacra lépését kellene támogatnia, ami a magasabb bért is elhozná. – Ez nyűgös, nehéz feladat, de enélkül az európai bérek elérésének nincs reális alapja – fogalmazott a közgazdász.
Más érveket hozott elő a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás László felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az átlagbéreket tekintve csaknem 30 százalékos lemaradásban van a V3-akhoz képest (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), míg Ausztriában az átlagkeresetek 3,2-szer magasabbak jelenleg, mint a magyarországiak. Így szerinte már 2017-től el kellene kezdeni a bérfelzárkóztatást, évi 10-15 százalékos emeléssel. Kedvezőnek nevezte ugyan, hogy jövőre és 2018-ra megállapodtak a kormánnyal és a munkáltatókkal a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emeléséről, de ő úgy látja, az átlagbér növelése is kell ahhoz, hogy az ország ne csak az árak, hanem a bérek oldalán is közeledhessen a nyugati színvonalhoz.
