A karácsony előtt megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amire Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már előző héten utalt, hogy a teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatottak bérét januártól bruttó 2375 forinttal emeli a kormány (a jelenlegi 79 155 forintról 81 530-ra), vagyis a kézhez kapott összeg az eddigi 51 847 forintnál mintegy 1500 forinttal lesz több, és kúszik valamivel 53 ezer forint fölé. Szakképzettek esetében 5 ezer forintos bruttó emelés lesz jövőre.
Mivel a közmunkásbérek 2017-ben a minimálbérnél kisebb mértékben emelkednek, ez azt is jelenti, hogy minden eddiginél nagyobbra nő a különbség a két érték között. A közmunkások nettó bére már most is jelentősen elmarad a 73 815 forintos nettó minimálbértől, a különbség mintegy 22 ezer forint. Mivel azonban a minimálbér jövőre 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, a különbség jövőre már 32 ezer forint körül lesz. 2018-tól pedig az olló tovább nyílhat, hiszen az országos bérmegállapodás akkorra újabb 8 százalékos minimálbér-növekedést rögzít.
A közfoglalkoztatottak az idén teljesen kimaradtak a béremelésből. Januárban még úgy tűnt, hogy növekedhet a keresetük, február végére azonban kiderült, hogy nem fog, pedig a korábbi években a minimálbér-emeléssel nagyjából egy időben jelentették be az új közmunkásbéreket is. Mivel a „hagyományos” bértárgyalásoktól eltérően a közmunkások keresetéről nem egyeztet a kormány az érdekképviseletekkel, hanem annak összegét rendeletben határozza meg, így egyedül rajta múlik, mennyit vihetnek haza azok, akik valamilyen okból a közfoglalkoztatásban kénytelenek részt venni, mondjuk azért, mert ahol laknak, alig vagy egyáltalán nincs más munkalehetőség. A közmunkásbérek legutóbb 2015 januárjában emelkedtek, akkor csaknem 1200 forinttal „fejelték meg” a 2014-es összeget.
Az utóbbi több mint öt év vesztesei a bérek területén egyértelműen a közmunkások voltak. 2011 szeptemberében például 47 025 forint volt egy közmunkás nettó bére, ami fél évtized alatt nem egészen ötezer forinttal lett magasabb, illetve erre jön rá jövőre a mintegy 1500 forintos plusz. Nyilván vannak olyan közmunkások, akikben nincs is szándék arra, hogy máshol keressenek vagy találjanak állást, de nagy többségük elsősorban azért dolgozik ebben a formában, mert azokban az elmaradott térségekben vagy kistelepüléseken, ahol élnek, egyszerűen nincs más munkalehetőség. Mindez több százezer embert érint. A KSH adatai azt mutatják, az idei első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben 232 ezren, míg július és szeptember között 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, ami nagyban hozzájárult a kormányoldalon dicsért foglalkoztatási adatokhoz.
A közmunkások bérével kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: keresetük növekedése nem lehet magasabb, mint amennyivel a minimálbér nő. A kormány célja ugyanis az, hogy a közfoglalkoztatás átmeneti megoldás legyen. „A közfoglalkoztatás nem lehet végső gyógyszer a munkanélküliségre, a közfoglalkoztatásban valaki átmenetileg van, és pontosan a magasabb bérek ösztönzik arra, hogy kilépjen, továbbképzést vállaljon, és átlépjen (az elsődleges) munkaerőpiacra” – tette hozzá.
Kormányzati becslések szerint a mostani közmunkások nagyjából negyedét át lehetne terelni a versenyszférába. A valós számok azonban ennél rosszabbak; az eddigi tapasztalatok alapján a közmunkások – akiknek külön képzési programot is indítottak – mintegy 10–15 százalékát lehetett átirányítani a versenyszférába. A bérolló növekedésének pedig – egyes érdekképviseletek úgy tartják – azért lehet kérdéses az ösztönző hatása, mert a közmunkások többsége hiába akar, nem talál vissza a munka világába. Az átirányítás talán működhet az olyan, egészséges munkaerőpiaccal rendelkező megyékben, mint a nyugati országrészben lévők, vagy például Pest megye és a főváros, ahol minimális (0,6 és 3,1 százalék közötti) a közmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül. Ugyanez viszont nem várható el a keleti országrészben, ahol 9–17 százalék között van a közmunkások aránya a foglalkoztatásban – hívta fel a figyelmet elemzésében a Policy Agenda kutatóintézet.
