Faháború helyett érvelni is lehet

Közepesre értékelhető a főváros kiemelten kezelt területein lévő fák egészségi állapota és életképessége.

Értelmes vita kezdete lehet az a kompromisszum, amely az egykori Petőfi Csarnok bontásáról a közelmúltban született a Ligetvédők és a Városliget Zrt. között.

– A „két part” közötti kapcsolat megteremtéséhez a híd építése mindenképpen fontos dolog, de a hídon való átkelés szándékához is – válaszolta lapunk kérdésére Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos. Mindenesetre bizakodásra adhat okot, hogy a folyamatosan tüntetők szándékait az állam figyelembe veszi. És az is, hogy a Liget Budapest projektet teljes egészében ellenzők az ugyancsak jogszerű munkavégzést nem akadályozhatják.

Lapunk rendszeresen tudósított a városligeti eseményekről, amelyek alapján 2016 akár a fák éve is lehetett volna. Budapesten talán soha nem foglalkoztak ennyit a nagyvárosokban is nélkülözhetetlen növényekkel, mint a múlt évben. A Városliget megújításának első terveivel kipattant fakivágási vita már tavasszal háborúvá fajult, ami az év végén azzal zárult, hogy a magukat Ligetvédőknek nevező civilek a 153 milliárdos állami beruházás faátültetési akcióját is meg akarták hiúsítani. Mint annak több sajtótájékoztatón és tüntetésen is hangot adtak, mindennemű építkezés ellen tiltakoznak, s nemcsak a Városligetben, hanem bárhol Budapesten, ahol akár csak egy fát is ki akarnak vágni, gyakorlatilag mindegy, mi okból.

Tart a vita arról is, hogy ki felelős a helyzetért, hogy ma sem fővárosi, sem országos szinten nem lehet beruházást kezdeni, akár közhasznút, akár magáncélokat szolgálót úgy, hogy ne törjön ki vita, ha fák állnak a fejlesztés útjában. Így zajlik ez a Római-parton, ahol az árvíz – ha jön – tízezrek életét fenyegeti, így történik mindez az Orczy-kertnél, ahol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épül, de így volt ez utólag a József nádor téri OTP-mélygarázs-beruházásnál is.

Feltehetőleg az „utólag” és a „bizalom” a két kulcsszó a csaknem egy éve tartó konfliktussorozat megértéséhez. Persányi Miklóst, a Liget Budapest projekt parkfejlesztési biztosát is csak utólag, a Városligetben zajlott botrányok után nevezték ki, s ő is csak jóval a már előzetes egyeztetések nélkül tavasszal és nyáron megkezdett fakivágások után hirdette meg a hangzatos nevű Liget Park Fórumot. Azon pedig éppen a legerőteljesebben tiltakozók, a Ligetvédők nem vettek részt a bizalomhiány miatt. Közölték is, Budapest fáinak védelmét úgy képzelik el, hogy a Városligetben még a meglévő épületek, betontenger helyére sem épülhet semmi. – Egyetlenegy fát sem engedünk kivágni, ez a tárgyalási alap – hangoztatta még az ősszel a tiltakozók egyik képviselője.

Hogy eddig nem közeledtek az álláspontok, azzal kapcsolatban sokatmondó az a feltett kérdés, amelyre saját maguk válaszoltak is: „Vajon érdemes-e beszélgetni a parkról anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a Liget projekt lényegét: miért oda akarnak egy lakótelepnyi betont beönteni?” A Ligetvédők egyik tüntetésének szórólapján ismertetőnek nevezték az aktivisták mozgósítására szánt kérdéseket: „Akarod-e, hogy Tarlós tarra vágja a Római-partot? Belenyugszol-e, hogy megtizedeljék a Városliget fáit? Tetszene-e neked az Orczy-kert betonsivatagként? Platánok nélkül akarod-e látni a Nagymező utcát?”

Sem az eredeti elképzelések, sem a meglévő vagy készülő tervek, sem pedig a hatósági engedélyeztetési folyamatok nem támasztották alá a kivágott vagy kivágandó fákról szóló, civilek által gyűjtött adatokat. A Városligetbe, különösen nem a meglévő zöldterületekre senki nem fog „lakótelepnyi” betont önteni, ezzel szemben jelentősen csökken a jelenleg lebetonozott felületek nagysága. Legújabban a Városliget Zrt. összesen 188 fát akar átültetni a múzeumépítések miatt, s csak 44 elöregedett, balesetveszélyes egyedet vágnának ki.

A Római-part, pontosabban a teljes csillaghegyi öblözet árvízvédelmi tervei nemrég készültek el, a part menti nyomvonal mellé készül egy alternatív változat is, beljebb, a Nánási út és a Királyok útja vonalában. Egyik alapkérdése a vitának, hogy az évtizedekkel ezelőtt Békásmegyernél felépített betongát hatására a partélen kinőtt 1500 „csenevész” növény felét kell-e kivágni (a másik felét átültetnék), vagy a tiltakozók által támogatott nyúlgát menti többtucatnyi platánt, amelyek között közel százéves fák is vannak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának beruházása miatt az Orczy-kertben tavaly állt a bál, de a már 2012-ben ismertté vált tervekben negyedével csökkentették a kivágásra ítélt fák számát. A sporttelep helyén az ott álló 283 fából 62-t az építés miatt, 83-at pedig a növény egészségi állapota miatt terveztek eltávolítani; utóbbiakat azonban felülvizsgálták, és 34 menthetőnek látszik. Emellett 192 előnevelt csemetét is elültetnek.

Bár több más budapesti helyszínen is felvetődött, sőt történt is fakivágás, törvénysértő eljárásról jelenleg nem tudnak a hatóságok. Meglehet, hogy éppen a tiltakozások hatására, Tarlós István főpolgármester még tavaly októberben bejelentette: a Főkert Zrt. kezelésében lévő 27 ezer fasori, illetve 103 ezer parki fát három év alatt több mint nyolcezerrel bővítik. Megkeresésünkre a Főkertnél közölték: a Magyar Faápolók Egyesülete által kidolgozott számítási metódus szerint a főváros kiemelten kezelt területein meglévő faállomány egészségi állapota és életképessége egy 0-tól 5-ig terjedő skálán mindössze közepesre értékelhető. A szakemberek mindezért a felgyorsult urbanizációs folyamatokat s a felerősödő környezeti ártalmakat okolják. Ezek között konkrétan a téli időszakban az utak, járdák sóval való síkosságmentesítését említették, de legújabban a klímaváltozáshoz is kapcsolódó talajkiszáradás is jelentős tényező, akárcsak a levegőszennyezettség, és – nem tévedés – a túlzsúfoltság. A parkokban, így a Városligetben és a Margitszigeten is gondot jelent a korábban egymás közelében elültetett sok fa.

El kell fogadni a tényt, hogy a fa is élő szervezet, amelynek az életciklusa végét a pusztulása jelenti. Ennek folyamata egy erdőben természetes, de a városi környezetben mérhetetlenül nagy veszélyforrás. Ezért vezették be az úgynevezett komplex faállapot-értékelő rendszert, amelynek keretében az elmúlt tíz évben több ezer műszeres vizsgálatot végeztek; a korábban megvizsgált fák állapotát rendszeresen nyomon követik, 2–5 évenként pedig időszakos felülvizsgálatot tartanak. – Vannak százévesnél is idősebb fasori, valamint több mint két évszázados parki fáink is – hangsúlyozta a Főkert Zrt.