A 2006-os, 65 milliárdos közbeszerzést a Központi Nyomozó Főügyészséggel párhuzamosan vizsgáló háromtagú testület még karácsony előtt elfogadta a Demszky-korszak egyik legbotrányosabb ügyéről készült, jogsértéseket is feltáró jelentését.
A december 16-i tanácskozás jegyzőkönyvét tegnap hozták nyilvánosságra a főváros honlapján. Magát a jelentést a közgyűlés január végi ülésére terjesztik elő. A dokumentumot a 4-es metró tanácsadói szerződéseinek, valamint az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében hivatali vesztegetés miatt immár hetedik éve zajló nyomozást jelenleg vezető ügyész kérésére a Legfőbb Ügyészségnek is megküldik.
Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök szerint részben a rendelkezésre álló dokumentumokból, a közbeszerzési eljárás eseményeinek pontatlan rögzítése miatt, egyértelműen nem állapítható meg, hogy miért nem a kedvezőbb ajánlat nyert.
Itt azonban több mint gyanús az, hogy az első helyezett Alstom és a végül másodiknak kihozott orosz Metrovagonmas árajánlata között százmillió eurós, azaz harmincmilliárd forint különbözet volt. Még különösebb, hogy az ajánlatok eleinte tartalmazták a szerelvények legyártásának és szállításának, valamint harminc évre szóló karbantartásának a költségeit. Utóbbiak azonban a tárgyalások során már 5–25 éves időszakra korlátozódtak, sőt a szerződésben a BKV csupán hároméves karbantartásra szerződött, az ár mégsem csökkent.
A jegyzőkönyv szerint tény, hogy a fővárosi önkormányzat megbízásából a teljes közbeszerzést a BKV végezte, ám a lebonyolításért a DBR Metró Projekt Igazgatóság volt a felelős. A közbeszerzési szakértő az Eurometró Kft. volt, míg a közbeszerzés előkészítését és értékelését végző fővárosi bizottságok tagjait részben Demszky Gábor, volt SZDSZ-es főpolgármester, valamint helyettesei jelölhették ki. Az akkor ellenzéki fideszesek nem delegálhattak tagokat ezekbe a testületekbe.
A fővárosi Alstom-bizottság december közepén tételesen végigtárgyalta azokat az eseteket, amelyek szerintük megalapozzák a jogszabálysértések felvetését, egyben nagyban befolyásolták a beszerzés végkimenetelét. Az eredeti részvételi felhívásban közzétett értékelési módszert például jogszerűtlenül változtatták meg az ajánlattételi szakaszban. A legmegdöbbentőbb fordulat akkor történt, amikor az európai gyakorlatban is elfogadott 25 százalékos előleget az egyik hétről a másikra hirtelen felemelték 50 százalékra. Ezt a döbbenetesen sok, 30 milliárd forintot meghaladó összeget kamatoztatták az Alstom hasznára éveken keresztül. A teljesítés nélküli, megmagyarázhatatlan döntésre egyébként a bizottság előtt megjelenő, a Demszky-korszak, konkrétan az egykori főpolgármester „kézi vezérléséről” is valló Aba Botond volt BKV-vezérigazgató sem tudott magyarázatot adni. Vele ellentétben azonban Demszky Gábort meg sem hallgathatták, mert a volt főpolgármester még csak nem is reagált a bizottság levelére.
A testület ennek ellenére átrágta magát a hatalmas, félszobányi dokumentumon, s ezek között leltek rá arra az észszerűtlen lépésre, hogy az ajánlattevők számát még a kiírás előtt korlátozták. Az az elképesztő szerződéses kikötés már 2010-ben kiderült, hogy az eredeti szerződés szerint az Alstomtól a fővárosnak akkor is át kellett vennie a szerelvényeket, ha azok nem kapják meg a hatósági típusengedélyeket. Tovább fokozta a botrányt, hogy a bankgaranciát francia bankhoz kötötték, így amikor Tarlós István – milliárdokat visszaszerezve – újratárgyaltatta a szerződést, a pert Párizsban kellett „megvívni”. – Korántsem az Alstomé volt a legkedvezőbb ajánlat, az előírt műszaki paraméterek mégis nekik kedvezhettek leginkább, s a döntésnél az ár ötven százaléknál is kisebb arányban nyomott a latban – derült ki a jegyzőkönyvből.
Emlékezetes, hogy a magyar beszerzés miatt a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt már tavaly vádat emelt. A fővárosi testület ez után alakult meg.
