A testület ennek ellenére átrágta magát a hatalmas, félszobányi dokumentumon, s ezek között leltek rá arra az észszerűtlen lépésre, hogy az ajánlattevők számát még a kiírás előtt korlátozták. Az az elképesztő szerződéses kikötés már 2010-ben kiderült, hogy az eredeti szerződés szerint az Alstomtól a fővárosnak akkor is át kellett vennie a szerelvényeket, ha azok nem kapják meg a hatósági típusengedélyeket. Tovább fokozta a botrányt, hogy a bankgaranciát francia bankhoz kötötték, így amikor Tarlós István – milliárdokat visszaszerezve – újratárgyaltatta a szerződést, a pert Párizsban kellett „megvívni”. – Korántsem az Alstomé volt a legkedvezőbb ajánlat, az előírt műszaki paraméterek mégis nekik kedvezhettek leginkább, s a döntésnél az ár ötven százaléknál is kisebb arányban nyomott a latban – derült ki a jegyzőkönyvből.
Emlékezetes, hogy a magyar beszerzés miatt a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt már tavaly vádat emelt. A fővárosi testület ez után alakult meg.
