A bölcsészekkel és társadalomtudósokkal ellentétben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont csak májusban költözik – ottani forrásunk szerint azért, mert ők nem a Várban működnek, így ki tudták lobbizni, hogy csak akkor kelljen bútorozniuk, amikor tényleg készen áll a helyük, így kimaradtak abból a káoszból, ami a bölcsészettudományi, illetve a társadalomtudományi központ kutatóira várt.
Utóbbiaknál ugyanis a megszokott munkarend sem állt még teljesen helyre, és ahogy Stark Tamás mondta, a költözködés is folyik még, a garázsszinten dobozokban állnak a könyvek. Hogy ez mennyire nem szerencsés, azt a legutóbbi csőtörés is mutatja, aminek tényét újságírói kérdésre Lovász László is elismerte, mondván, az alagsorban valóban eláztak könyvek, de szerinte ilyesmi egy új társasházban is előfordul. Némi kényelmetlenséggel a kutatóknak ezután is számolniuk kell: mint Stark Tamás beszámolt róla, az új könyvtár egy másik, átjárón megközelíthető épületbe kerül majd, így a megszokottnál távolabb lesz. Másik forrásunk pedig az építészet természettudományos szemléletű kialakítására panaszkodott, amit szerinte jól mutat, milyen kevés helyet szántak a könyveknek.
A Kisebbségkutató Intézet egy neve elhallgatását kérő kutatója szerint viszont „nem volt akkora horror”, amekkorára számítottak. Az azonban őket is zavarja, hogy kérdés nélkül tették ki őket a Várból, és elbocsátásoktól is tartanak. Élénken él bennük ugyanis a Természettudományi Kutatóközpontban történtek emléke, ahol szintén olcsóbb üzemeltetéssel kampányoltak, ám miután a fenntartás mégis drágult, a növekvő költségeket számos munkatárs elbocsátásából fedezték. Az intézet kutatói attól tartanak, megismétlődik az eset, és ismét a dolgozókon spórol majd a fenntartó.
