Morvai Krisztina a vörösiszapper hiányosságairól

Miként lehet, hogy a polgári perekben a károsultaknak adott igazat a bíróság, míg a büntetőperben felmentették a vádlottakat?

Konferenciát rendeztek pénteken Budapesten a vörösiszapperhez kapcsolódva, amely hétfőn másodfokon folytatódik a Győri Ítélőtáblán. A teremben tíz mécses pislákolt, emléket állítva a vörösiszap tíz áldozatának. Az esemény kezdetén filmet vetítettek, felelevenítve a 2010-ben bekövetkezett tragédia borzalmait.

Morvai Krisztina jogász, a Jobbik európai parlamenti képviselője bevezetőjében azt igyekezett megvilágítani, miként lehet, hogy a vörösiszap-katasztrófa miatt indított polgári perekben a károsultaknak adott igazat a bíróság, míg a büntetőperben felmentették első fokon a vádlottakat. A két döntés ugyanis az átlagember számára kevésbé érthető.

Kifejtette: károkozás esetén a polgári jog objektív felelősséget ír elő, és anyagi kártérítést biztosít. Azaz a károkozásért a cégnek kell felelnie, mellékes, hogy ki volt a vállalat jogelődje, a tulajdonos felelős a jogelőd hibáiért is. A büntetőperekben azonban az egyéni felelősség megállapítása a cél, ilyenkor a vádlottak nem felelhetnek a cég helyett. Márpedig a vörösiszapperben nem a Mal Zrt. mint jogi személy ült a vádlottak padján, hanem annak alkalmazottai – ezt az első fokon eljáró bíróság hangsúlyozta is.

A Veszprémi Törvényszék döntése alapján a megvádoltak nem felelősei a katasztrófának, az ítélet szerint a szerencsétlenség tervezési hiba, illetve az altalaj törése miatt következett be. A bíróság megállapította, hogy a tervezőket kellett volna a vádlottak padjára ültetni, valamint azon hatóságok képviselőit, amelyek jóváhagyták a terveket, illetve kiadták a működési engedélyeket. Ám mivel ez nem következett be, velük szemben nem is hozhatott ítéletet.

Morvai Krisztina szerint a büntetőjog feladata megakadályozni, hogy a vád tárgyát képező esethez hasonló bűncselekmények a jövőben előfordulhassanak, a bíróságnak tettarányos büntetést kell kiszabnia a felelősökre, hogy a sértettek érezzék, a társadalom mellettük áll. Ebben az esetben azonban ez elmaradt.

– Alkotmányos alapjog az egészséges környezethez való jog. Ebből pedig kötelezettség is származik. Akik ezeket az értékeket veszélyeztetik, azokat az államnak meg kellene büntetnie – érvelt tovább Morvai Krisztina, s hozzátette: érdekes, de a liberális országokban a törvény a kiszolgáltatottak mellé áll, nem a nagytőkések mellé.

Kepli Lajos jobbikos képviselő, aki a katasztrófa okait vizsgáló országgyűlési bizottságot vezette, felhívta rá a figyelmet, hogy több terheltet azzal is megvádoltak, hogy nem tettek meg mindent, vagy egyszerűen elmulasztották a katasztrófa elhárítását, illetve a következmények csökkentését. Kepli felidézte: az arra illetékesek nem vagy késve értesítették a rendőrséget, a mentőket, és akadt olyan vezető, akit 6-8 órával a katasztrófa után sem tudtak elérni.

Maga is tapasztalta, hogy Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója magasan kvalifikált fizikus, ezért szerinte neki tisztában kellett lennie a cég által alkalmazott technológia minden előnyével és hátrányával. Kifejtette: a X. számú tározó falának anyaga már nem volt alkalmas a tárolásra, miután a cég áttért a száraz technológiáról a nedvesre. A szénsalakból épült gát anyaga ugyanis rideg, ami a száraz anyagot kiválóan tartja, a víz dinamikus mozgásának viszont nem képes tartósan ellenállni. – A kazettában nem lehetett volna annyi víz, mint amennyit tároltak benne – mondta Kepli. Hozzátéve, hogy Bakonyi Zoltán a bizottság előtt azt állította: elég félméteres vízzel lefedni a vörösiszapot, hogy ne porozzék. Számításaik szerint azonban ehelyett átlagban négyméteres vízoszlop fedte az iszapot, ami legalább egymillió köbméter nagyon erősen lúgos folyadékot jelent.

Nem volt arra előírás, mennyi vizet tárolhattak volna a kazettában – idézte az ítéletet Morvai Krisztina. Szerinte viszont a gondos gazdától elvárható, hogy ha nem ért valamihez, képezze magát a téren, vagy alkalmazzon a célra szakembert. Kepli Lajos emlékeztetett rá, hogy műholdfelvételek tanúskodnak arról, a gát később átszakadt sarka évről évre elmozdult. Ezeket az információkat a vádlottak is beszerezhették volna.

Az ítélet szerint a vádlottak semmi olyat nem tettek, ami miatt végül bekövetkezett a katasztrófa. Morvai Krisztina azonban úgy véli, a 15 vádlottat, vagy egy részüket, nem lett volna szabad felmenteni a felelősség alól.

– Jogászok most azt mondják: jó bírói döntés született, s miért kell mindenáron felelőst találni – célzott Morvai Krisztina a Magyar Tudományos Akadémia közelmúltbéli rendezvényére, ahol Sándor Zsuzsa nyugdíjas bíró és Tóth Mihály büntetőjogász az elsőfokú bírói döntés mellett állt ki. A két jogász szerint nagyon elhamarkodottan választották ki a gyanúsítottakat, jobb lett volna a nyomozás során megállapítani, ki lehet a felelős, nem pedig megnevezni a cég alkalmazottait, és aztán keresni ellenük valami terhelőt.