Kepli Lajos jobbikos képviselő, aki a katasztrófa okait vizsgáló országgyűlési bizottságot vezette, felhívta rá a figyelmet, hogy több terheltet azzal is megvádoltak, hogy nem tettek meg mindent, vagy egyszerűen elmulasztották a katasztrófa elhárítását, illetve a következmények csökkentését. Kepli felidézte: az arra illetékesek nem vagy késve értesítették a rendőrséget, a mentőket, és akadt olyan vezető, akit 6-8 órával a katasztrófa után sem tudtak elérni.
Maga is tapasztalta, hogy Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója magasan kvalifikált fizikus, ezért szerinte neki tisztában kellett lennie a cég által alkalmazott technológia minden előnyével és hátrányával. Kifejtette: a X. számú tározó falának anyaga már nem volt alkalmas a tárolásra, miután a cég áttért a száraz technológiáról a nedvesre. A szénsalakból épült gát anyaga ugyanis rideg, ami a száraz anyagot kiválóan tartja, a víz dinamikus mozgásának viszont nem képes tartósan ellenállni. – A kazettában nem lehetett volna annyi víz, mint amennyit tároltak benne – mondta Kepli. Hozzátéve, hogy Bakonyi Zoltán a bizottság előtt azt állította: elég félméteres vízzel lefedni a vörösiszapot, hogy ne porozzék. Számításaik szerint azonban ehelyett átlagban négyméteres vízoszlop fedte az iszapot, ami legalább egymillió köbméter nagyon erősen lúgos folyadékot jelent.
Nem volt arra előírás, mennyi vizet tárolhattak volna a kazettában – idézte az ítéletet Morvai Krisztina. Szerinte viszont a gondos gazdától elvárható, hogy ha nem ért valamihez, képezze magát a téren, vagy alkalmazzon a célra szakembert. Kepli Lajos emlékeztetett rá, hogy műholdfelvételek tanúskodnak arról, a gát később átszakadt sarka évről évre elmozdult. Ezeket az információkat a vádlottak is beszerezhették volna.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!