Szám szerint több tíz milliárd forinttal nő, valójában tovább szűkül Budapest gazdálkodása az egy éve elfogadott fővárosi költségvetéshez képest – derült ki a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai napirendi javaslatában szereplő előterjesztésből. Csaknem 381 milliárd forintból gazdálkodhat a fővárosi önkormányzat 2017-ben azon javaslat alapján, amelyet Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, valamint Kovács Péter, a fővárosi költségvetési bizottság kormánypárti elnöke terjesztett be. Az előírások szerint a kiadási és a bevétel oldal egyensúlyban van, és nincs hiány; ám ehhez 125 milliárd forint hitelre, kölcsönre, pénzmaradványok és a belföldi értékpapírok felhasználására, lekötött bankbetétek megszüntetésére lesz szükség.
A megállapítások szerint a magyar állam elvonta az elmúlt években átvett feladatokhoz, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, az agglomerációs közlekedéshez kapcsolódó működési bevételeket, romlanak a mutatók. – Az önkormányzatok, így a főváros gazdálkodási szabadsága is csökkent, Budapest finanszírozása és fejlesztése csak akkor lehetséges, ha a „megtaláljuk a közös érdeket” – írta a fideszes városvezetés. Leszögezték: ebben a uniós ciklusban, azaz 2020-ig együttesen 310 milliárdos fejlesztési forrásra számíthatnak. Kiemelten tervezik a 3-as metró infrastruktúrájának felújítását, ami önmagában csaknem 140 milliárd forintba kerül. A tegnap reggel is „műszaki okok” miatt lelassult szerelvényeket kizárólag 60 milliárdos hitelből, valamint abból a 8 milliárd forintból újíttathatják fel, amely a Főgáz-részvények államnak való eladásából származik. Az újonnan indítandó közlekedési és városfejlesztési tervekre – a Lánchíd és a váralagút rekonstrukciójára, valamint a Blaha Lujza tér és a Széna tér felújítására – az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hitelkeretéből költenének.
Ugyanakkor az idén is kiemelt kockázatot jelent Budapestnek a BKV, a tömegközlekedés finanszírozásának megoldatlansága és a lakossági hulladékkezelés, a szemétszállítás is veszélyeztetett. Az állami központosítás és elvonás miatt könnyen lehet, hogy a tartalékokhoz kell nyúlni. Ehhez kapcsolódik, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-nél (FKF) hiába hirdetett sztrájkot az immár 2016 januárjáig visszamenőleg 30 százalékos béremelést követelő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, ezt a bíróság tegnap jogszerűtlennek nyilvánította. Így a hétfőre tervezett munkabeszüntetés elmarad.
