Szám szerint több tíz milliárd forinttal nő, valójában tovább szűkül Budapest gazdálkodása az egy éve elfogadott fővárosi költségvetéshez képest – derült ki a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai napirendi javaslatában szereplő előterjesztésből. Csaknem 381 milliárd forintból gazdálkodhat a fővárosi önkormányzat 2017-ben azon javaslat alapján, amelyet Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, valamint Kovács Péter, a fővárosi költségvetési bizottság kormánypárti elnöke terjesztett be. Az előírások szerint a kiadási és a bevétel oldal egyensúlyban van, és nincs hiány; ám ehhez 125 milliárd forint hitelre, kölcsönre, pénzmaradványok és a belföldi értékpapírok felhasználására, lekötött bankbetétek megszüntetésére lesz szükség.
A megállapítások szerint a magyar állam elvonta az elmúlt években átvett feladatokhoz, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, az agglomerációs közlekedéshez kapcsolódó működési bevételeket, romlanak a mutatók. – Az önkormányzatok, így a főváros gazdálkodási szabadsága is csökkent, Budapest finanszírozása és fejlesztése csak akkor lehetséges, ha a „megtaláljuk a közös érdeket” – írta a fideszes városvezetés. Leszögezték: ebben a uniós ciklusban, azaz 2020-ig együttesen 310 milliárdos fejlesztési forrásra számíthatnak. Kiemelten tervezik a 3-as metró infrastruktúrájának felújítását, ami önmagában csaknem 140 milliárd forintba kerül. A tegnap reggel is „műszaki okok” miatt lelassult szerelvényeket kizárólag 60 milliárdos hitelből, valamint abból a 8 milliárd forintból újíttathatják fel, amely a Főgáz-részvények államnak való eladásából származik. Az újonnan indítandó közlekedési és városfejlesztési tervekre – a Lánchíd és a váralagút rekonstrukciójára, valamint a Blaha Lujza tér és a Széna tér felújítására – az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hitelkeretéből költenének.
Ugyanakkor az idén is kiemelt kockázatot jelent Budapestnek a BKV, a tömegközlekedés finanszírozásának megoldatlansága és a lakossági hulladékkezelés, a szemétszállítás is veszélyeztetett. Az állami központosítás és elvonás miatt könnyen lehet, hogy a tartalékokhoz kell nyúlni. Ehhez kapcsolódik, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-nél (FKF) hiába hirdetett sztrájkot az immár 2016 januárjáig visszamenőleg 30 százalékos béremelést követelő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, ezt a bíróság tegnap jogszerűtlennek nyilvánította. Így a hétfőre tervezett munkabeszüntetés elmarad.
Nemrég lapunk beszámolt egy, az FKF-nél tartott dolgozói gyűlésről. Azon Csontos István, az önkormányzati cég vezérigazgatója többek között arról beszélt, hogy az elmúlt években uniós forrásokból milliárdokat költöttek használhatatlan gépekre. Szaniszló Sándor (MSZP) fővárosi képviselő szerint a botrányos ügyet ki kell vizsgálni.
