A tárcavezető az MTI-nek Új-Zélandról nyilatkozva telefonon elmondta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül nyolcadikként, míg a közép-európai országok közül – Lengyelország után – másodikként nyitott külképviseletet a csendes-óceáni szigetországban.
Mint hangsúlyozta, a magyar külpolitika figyelme az elkövetkező időszakban sokkal nagyobb mértékben fordul majd az óceániai térség irányába, ahol a magyar vállalatok számára a globalizálódó gazdaságban komoly lehetőségek nyílnak meg. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta, hogy elsősorban az autó- és gépipar termékeire, valamint a vízügyi, víztechnológiai megoldásokra és a gyógyvizekre épülő infrastrukturális fejlesztésekre van komoly igény Új-Zélandon. Annak érdekében pedig, hogy a magyar cégek könnyebben beléphessenek az új-zélandi piacra, a kormány 720 millió dolláros (mintegy 207 milliárd forintos) hitelkeretet nyitott meg az Eximbanknál.
A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly – 12 százalékos növekedést követően – már az 50 millió dollárt (14,4 milliárd forintot) is meghaladta a magyar export a szigetország irányába. Jelenleg a fő exportcikkek közé a személygépkocsi, az irodai gépek és az elektronikus eszközök tartoznak.
A wellingtoni nagykövetség megnyitásától és a külgazdasági attasé kihelyezésétől a kormány azt várja, hogy új lendületet kapjon a kereskedelmi forgalom bővülése. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy jelenleg az új-zélandi vállalatok legsikeresebb európai beruházása Magyarországon van: egy tetőfedő anyagokat gyártó cég európai logisztikai központja Várpalotán.
A tárcavezető kiemelte, Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unió és Új-Zéland között létrejöjjön a szabadkereskedelmi megállapodás, amely újabb lehetőségeket kínálna a magyar cégek számára. Szijjártó Péter szerint átfogó és a magyar mezőgazdasági érzékenységet kezelő egyezségnek kell megszületnie, és a magyar kormány azt szorgalmazza, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások már az idei év első felében induljanak meg.
