Kivétel nélkül veszteségesek azok az európai uniós hulladékgazdálkodási beruházások, amelyekre az elmúlt négy-öt évben sok milliárd forintot költöttek – jelentette ki Csontos István. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egy múlt év végi dolgozói gyűlésen készített – lapunk birtokába jutott – hangfelvételen beszélt arról, miért került kilátástalan helyzetbe az önkormányzati cég, miért nem tudnak felvenni embereket, miért van egyre nagyobb bajban a budapesti szemétszállítás és a köztisztaság, miért nincs pénz például a hóeltakarításra.
„Uniós forrásokból korábban olyan eszközöket, célgépeket vettünk, amelyek nem működnek, használhatatlanok. Csak az úgynevezett szelektív hulladékgyűjtés bevezetése évente 4,5 milliárdos veszteséget okoz, miközben nem tudjuk eladni a külön kukákba összegyűjtött hulladékot, annyira szennyezett. Egyre nő az illegális szemétlerakás” – panaszkodott Csontos István az elégedetlen, legalább 10 százalékos béremelést követelő dolgozók és szakszervezeti vezetők előtt.
Lapunk utánanézett: 2010 után két jelentős EU-támogatású beruházás zajlott Budapesten. Brüsszel és a hazai központi költségvetés együttesen csaknem 4,4 milliárd forintot adott a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítására; a fővárosi önkormányzati önerő megközelítette a 800 milliót. A másik uniós pályázaton még sokkal többet, 8,4 milliárdot nyertek „környezetbarát technológiák bővítésére”.
Az FKF vezetőinek számításai szerint a következő években legalább 7,5 milliárd forintot kellene költeniük a Dunakeszin betelt és a Pusztazámoron hamarosan betelő szemétlerakó rekultiválására; 2025-re pedig lejár a rákospalotai szemétégető engedélye is. A korábbi, csaknem 120 darabból álló járműparkból már csak körülbelül 90 gép van meg, részben ez, valamint az emberhiány az oka, hogy az FKF-nek ma már néhány centiméter lehullott hó is gondot okoz.
„Az állam az elmúlt években csak az FKF-től összesen 7 milliárd forintot vont el, a vállalat éves költségvetéséből 10 milliárd forint hiányzik. Az úgynevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. létrehozásával 2016 októberétől már számlát sem állíthatunk ki. További milliárdok mennek a fővárosi kasszába a finanszírozási problémákkal küszködő BKV fenntartására is” – sorolta a vezérigazgató. Azt mondta, amennyiben megadnák a kért 10 százalékos emelést, tavaszra már fizetésképtelenné válnának.
„Fizessék meg a dolgozókat, nemcsak kérni kell, adni is” – így fakadt ki a vezérigazgatói magyarázatok hallatán az egyik munkás, majd hozzáfűzte: „Kevesebbet kellene lenyúlni!” Erre Csontos István megjegyezte: „Én sem vagyok hülye, látom, mi megy az országban ” Majd így folytatta: „A rezsicsökkentés miatt nem lehet árat emelni, és új díjtételeket sem lehet bevezetni. Évente 36,5 milliárd forintos az árbevételünk, 17 milliárdra rúgnak a szociális kiadások, de ebben minden benne van: a bér, a kafetéria, egészségügyi intézmények eltartása a kötelező hozzájárulásból.”
„Tavaly nekiálltunk rendet csinálni: csökkentettük az internet- és nyomtatóhasználatot, a vezetők csak félprémiumot kaptak. Spóroltunk további fejlesztésekre, de a korábbi béremelések elvitték a pénzt. Újakat képtelenség felvenni. Ma már nem vállalják az emberek, hogy mínusz 20 és plusz 40 Celsius-fok között az utcán, hóban-fagyban, tűző napon dolgozzanak” – áradt a keserűség a vezérigazgatóból, aki egy nekiszegezett kérdésre, hogy tudja-e, ha a műhelyekben és a gyakran lepusztult járműveken dolgozók, szerelők és sofőrök minden szabályt, munkavédelmi és technológiai előírást betartanának, mennyi jármű menne ki a telephelyről, azt válaszolta: egy sem.
Csontos István, aki közgazdász, dolgozott már bankvezetőként is. Mint elmondta, őt személyesen Pintér Sándor belügyminiszter és Tarlós István főpolgármester kérlelte 2015-ben, hogy jöjjön, és próbáljon meg rendet tenni. „Amit elődeim tettek, azért felelősséget nem vállalhatok” – szögezte le a vezérigazgató; azt elismerte, továbbra is előfordulhat, hogy a szennyező anyagokat szállító autók „feketeürítéseket” végeznek. Ezzel egy néhány éve kipattant esetre is utalhatott, amikor benzinkutak olajszármazékait ürítették szippantósok a XVIII. kerületi Cséry-telepre.
Egy másik „bűnös” ügyre a dolgozók hívták fel Csontos István figyelmét: egybehangzó állításaik szerint csak a közelmúltban legalább harminc eset történt, amikor autóalkatrészeket vagy elektromos ellenállásokat a piaci ár tízszereséért vagy még magasabb áron szereztek be. A vezető vizsgálatot ígért. „A közbeszerzés nem más, mint a sikkasztás törvényesített változata” – vélekedett egy dühös FKF-es munkás.
