Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítélete szerint tényekből levont következtetés, ennek megfelelően pedig a védett véleményközlés körébe esik Bárándy Gergely szocialista képviselő azon tavalyi kijelentése, miszerint Matolcsy György jegybankelnök és családja lopta a köz pénzét.
Az ellenzéki politikus 2016 májusában mondta ezt az Országgyűlés plénuma előtt azzal a jogszabály-módosítással kapcsolatban, mely titkossá tette volna a Magyar Nemzeti Bank által alapítványokba rendelt pénzek sorsát. A központi bank vezetője e megszólalást nem hagyta annyiban, keresetet adott be Bárándy ellen személyiségi jogai megsértése miatt, egymilliós sérelemdíjat követelve.
Matolcsy György nem jelent meg a tárgyaláson. Képviselője, Buczkó Péter ügyvéd azzal érvelt, hogy az alperes valótlan tényt, bűncselekmény elkövetését állította; de ha véleményként fogalmazta volna meg mondandóját, az is öncélú lett volna, nélkülözné az okszerűséget, és ekként sértené ügyfele emberi méltóságból fakadó személyiségi jogait. Az említett törvény körüli aggályokból logikusan amúgy sem következik közvetlenül a lopás – érvelt a jogász, és megjegyezte, az MSZP képviselője nem is az említett törvényről szóló vita keretében mondta el az ominózus mondatot, hanem hetekkel később.
Ez utóbbiról Bárándy megjegyezte, a parlamentben gyakran hetekkel később teheti fel beadott kérdését az általa választott személynek egy képviselő, de meglátása szerint a közvélemény előtt a Magyar Nemzeti Bank visszaéléseivel kapcsolatos vita még akkor is tartott, sőt tart ma is. Erre vonatkozóan jogi képviselőjével, az LMP-s Schiffer Andrással csatoltak egy sajtószemlét a kérdéses időszakból. A felperesi oldal szóvá tette, hogy az iratcsatolásból ők csak minden második oldalt kaptak meg, ráadásul a Schifferék nem tették világossá, mely cikkek mely részét kívánják bizonyítékként használni. Példaként hozta, hogy a szemlébe egy Apa csak rossz van című, családon belüli erőszakkal foglalkozó írás is bekerült.
Schiffer egyébként jelezte, az okszerűség nem azonos a tényszerűséggel. Ha például valaki alkoholistának nevezte volna Matolcsyt a jegybanki pénzek ügyében, az nem volna védhető, ellenben ha egy kormányoldali törvényjavaslat szerint a központi bank vagyona „elveszti közpénz jellegét”, akkor nem öncélú dolog lopásról beszélni azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének unokatestvéréhez, szeretőjéhez és annak anyjához kerülnek az intézménytől nagyobb összegek.
Az alperesi jogi képviselő azt is kifejtette, a közéleti vitákban a lopás kifejezést nemcsak a büntetőjogi fogalma szerint használják, így szokás emlegetni a hűtlen kezelést, a sikkasztást és a közpénz mindenféle tisztességtelen kezelését. Álláspontja szerint Bárándy Gergely is ennek megfelelően használta a szót.
Jakabosné Németh Monika bíró szerint a bíróságnak két dolgot kellett mérlegelnie:
Megállapítása szerint vitán felül áll, hogy Matolcsy György közszereplő, és hogy az alapítványokhoz vándorló MNB-s pénzek témája közügy. A bíró rövid szóbeli indoklásában leszögezte, Bárándy Gergely tények alapján vont le egyéni konzekvenciát, ami a véleményközlés körébe esik.
„A politikai szereplőkről való beszéd lényeges eleme a közügyek megvitatásának” – tette egyértelművé a bíró egy korábbi alkotmánybírósági határozat alapján, hozzáfűzve, hogy ennek során a közszereplőket, tetteiket lehet minősíteni.
A keresetelutasító ítélet nem jogerős, Buczkó valószínűsítette, hogy jogorvoslattal élnek.
