Szeptember 7-ig meghosszabbítják a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – derül ki a kormány honlapjára feltöltött tervezetből. A válsághelyzetet – amely tavaly március óta az ország egész területére érvényes – korábban többször is meghosszabbították, annak ellenére, hogy migránsok a déli határzár 2015 őszi felállítása, illetve az idegenrendészeti szabályok tavaly nyár óta hatályos szigorítása óta szinte alig lépnek Magyarország területére. A rendőrség honlapján szereplő adatok szerint napi átlagban 70-80 ember próbálja átlépni illegálisan a magyar határt, de a többségüket még a kerítésnél elfogják, akinek pedig mégis sikerül átjutni, azt – amennyiben a határtól számított 8 kilométeren belül horogra akad – szintén visszavihetik a határzár szerbiai oldalára. Így viszont naponta alig 5-8 embernek sikerül az említett biztonsági sávon túljutnia és ezzel valamelyik befogadóállomásra kerülnie.
Tavaly márciusig még csak 6 déli megyében volt érvényben a migrációs válsághelyzet. Azt viszont már akkor sem lehetett tudni, hogy mi volt az elrendelés pontos indoka, hiszen a menedékjogról szóló törvény tételesen felsorolja, mikor lehet ilyen lépésről dönteni. Eszerint akkor rendelhető el a válsághelyzetet, ha meghatározott időtávon a menedékkérők száma eléri a napi 500-800 főt, vagy ha a tranzitzónákban lévőké az 1000-2000-et, továbbá ha bármely olyan, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény lép fel, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti.
Mivel a mostani tervezet csak a határidőt hosszabbítja, így marad a tavaly márciusi kormányhatározat, amely a felsoroltak közül az utolsó indokkal rendelte el az intézkedést. Arról viszont továbbra sem tudni, hogy bármely település közbiztonsága közvetlen veszélyben lenne. Sőt, a válsághelyzettel kapcsolatban tavaly áprilisban az is kiderült, hogy még 10 évig nem ismerhetők meg azok az adatok, amelyekre hivatkozva az egész országra elrendelte a kormány az intézkedést. Az okokat akkor a Helsinki Bizottság szerette volna megtudni az ORFK-tól, illetve a bevándorlási hivataltól, ekkor derült ki, hogy az adatok 2026-ig titkosak.
A múlt heti kormányinfón egyébként Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy 4 törvény módosul az idegenrendészeti őrizet visszaállítása érdekében; változik a beutazási-tartózkodási, a menedékjogi, a szabálysértési és az államhatárról szóló jogszabály. A kabinet javaslata épp arról szól, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején kötelező tartózkodási helyet írnak elő azoknak, akik bevándorlás céljából kérelemmel fordulnak a magyar államhoz. Ez a tartózkodási hely az országhatár lesz, ahol 200-300 ember elhelyezésére alkalmas konténereket állítanak fel, ezekben kell megvárniuk a migránsoknak kérelmük jogerős elbírálását, korlátozva ezzel a szabad mozgásukat. Ezeken a helyeken a bírósági eljárás feltételeit is biztosítani fogják telekommunikációs eszközökkel – ismertette a részleteket a tárcavezető. Elmondta azt is, hogy az illegális határátlépőket a jövőben az ország bármely pontján, vagyis nem csak a 8 kilométeres sávon belül lehet majd feltartóztatni. Lázár János miniszter jelezte, az intézkedés miatt számítanak vitákra az Európai Bizottsággal.
A kormány kedden benyújtja a parlamentnek az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről szóló törvénycsomagot - közölte Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján.
Az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy a bevándorlóknak egészen addig az országhatáron lévő tranzitzónában kell várakozniuk, amíg menekültügyi kérelmüket jogerősen elbírálják. A zónát ez idő alatt csak Szerbia felé hagyhatják el. Emellett a jövőben nemcsak a határtól számított 8 kilométeres sávon belülről, hanem az egész országból visszaszállítják majd a tranzitzónába az illegális bevándorlókat, kivéve a kísérő nélküli 14 év alattiakat - ismertette a politikus.
Azt is közölte, hogy új szabályként előírnák: szabálysértési eljárás indítható azzal szemben, aki a neki kijelölt területet elhagyja vagy oda nem érkezik meg, megsértve ezzel a tartózkodási rendet. Ennek büntetése szabálysértési elzárás is lehet. A négy törvény módosítását tartalmazó belügyminisztériumi jogszabálycsomag a jogi határzár megerősítését jelenti - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az új szabályok miatt a kormány támadásokra számít Brüsszel és a bevándorláspárti szervezetek részéről egyaránt. (MTI)
