Új szereplő a politikai térképen

A Fidesz a legkedveltebb és a legelutasítottabb. Már a Momentum is mérhető.

Katona Mariann
2017. 02. 25. 10:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magasan vezet a Fidesz–KDNP mind a teljes népességen belül, mind pedig a biztos szavazók között, érdekesség ugyanakkor, hogy eközben a szavazók által leginkább elutasított politikai szereplők között is első helyen állnak a kormánypártok. Ez derül ki az Iránytű Intézet lapunk számára készített közvélemény-kutatásából.

A felmérés adatai szerint a teljes népességen belül a Fidesz és a KDNP 29 százalékon áll, a második hely a Jobbiké 13 százalékkal, míg az MSZP jóval mögöttük van hét százalékkal. Az LMP-t és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót (DK) négy-négy százalékon mérte az Iránytű Intézet, s a Momentum Mozgalomnak és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is kimutattak 1-2 százalékot.

A sorrend ugyanez a biztos szavazók között is, de ebben a szegmensben a kormánypártok fölénye még nagyobb. A Fidesz és a KDNP 50 százalékos tábort tudhat magáénak, míg a második helyen álló Jobbik még ennek a felét sem éri el, 21 százalékon áll. A biztos szavazókat tekintve is jelentős a lemaradása az MSZP-nek, a felmérés szerint a szocialista párt szimpatizánsai 11 százalékot tesznek ki. A kutatás szerint több párt is átlépné az ötszázalékos parlamenti küszöböt, hiszen mind az LMP, mind a DK elért hat százalékot.

A kisebb formációk, úgy mint az Együtt, a Párbeszéd vagy a kétfarkú kutya párt meg sem közelíti azt az arányt, hogy az Országgyűlésbe jusson, 1-2 vagy 3 százalékon állnak.

A kutatás kitért arra is, hogy mely pártok számítanak a legelutasítottabbnak. Mint kiderült, a szavazók 28 százaléka egyáltalán nem szavazna a kormánypártokra, vagyis a Fidesz és a KDNP bír a legnagyobb abszolút elutasítottsággal. Ebben a kérdésben a második helyért nagy a „verseny”, az MSZP-re az emberek 15, a DK-ra 14, a Jobbikra pedig 13 százalék biztosan nem voksolna. Az LMP-t csak 3 százalék zárja ki, míg a kétfarkú kutya pártot 2 százalék utasítja el teljesen.

###HIRDETES###

A felmérésből kiderült, hogy legnagyobb arányban a kormánypártok tudták megtartani a 2014-es listás szavazóikat, 76 százalékuk ugyanis ma is rájuk voksolna. Minden tizedik korábbi szimpatizánsuk ugyanakkor már elbizonytalanodott, 5 százalék pedig átpártolt a Jobbikhoz. Vona Gábor pártja mellett is kitart a korábbi támogatóik 69 százaléka, de néhány százaléknyian már inkább a kormánypártokat választanák, míg 15 százalék nem biztos a döntésében. Érdekesség, hogy a 2014-es baloldali összefogás szavazóinak 28 százaléka ma bizonytalan abban, hogy kit válasszon. Ötödük biztosan a DK-ra, illetve szinte ugyanennyien az MSZP-re húznák be az ikszet, de van olyan 8 százalék is, amelyik már inkább a viccpártot, a kétfarkú kutya pártot választaná.

Az egyes pártok szavazóinak életkor szerinti bontása nem okozott meglepetést. Továbbra is a DK rendelkezik a legidősebb szavazótáborral, támogatóik 64 százaléka – a kutatás szerint – 60 év feletti. A legfiatalabb szimpatizánsi köre pedig a Jobbiknak van, a rájuk voksolók 37 százaléka még nincs 30 éves. A Fidesz és a KDNP támogatóinak egyharmada 60 év feletti, de nagyjából ugyanennyien vannak a 40 év alattiak is. Az MSZP tábora is hasonlóan összetett, bár náluk valamivel többen vannak az idősebbek.

Az iskolázottságot tekintve a kormánypártok támogatóinak nagyjából egyharmadát-egyharmadát teszik ki a nyolc általánost végzettek, illetve az érettségizettek, míg szavazóik 16 százalékának van felsőfokú végzettsége. Az MSZP, illetve a DK idős szavazói következtében kiemelkedik az általános iskolát végzettek arányában, a Jobbik táborában pedig az érettségizettek és a szakmunkásképzőt végzők dominálnak.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.