Egy Pintér Sándor hatalmát érintő döntésben is közrejátszhatott a Kiss Szilárd volt moszkvai agrárattasé nevéhez köthető úgynevezett vízumgyár. A Fidesz ugyanis arra hivatkozva, hogy túl nagy hatalom összpontosulna a belügyminiszter kezében, nem támogatta, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz hasonlóan a polgáriaknál is egy kézbe kerüljön a hírszerzés és az elhárítás felügyelete. Így aztán hiába bukott meg Kiss Szilárd a C típusú vizsgálaton, az Információs Hivatal (IH) orra előtt nyugodtan kijárhatta a schengeni vízumot több ezer ellenőrizetlen hátterű orosznak.
Kiss és mentorai persze nem is tulajdonítottak nagy jelentőséget annak, hogy az agrárattasé az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent. – Köztudott, hogy ha valaki több mint öt évet él külföldön, ráadásul Moszkvában, az már nemzetbiztonsági kockázat – ezzel magyarázta tavaly nyáron Kiss Szilárd egy interjúban, hogy miért vérzett el az úgynevezett C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton.
Belügyi forrásaink nemes „marhaságnak” tartják Kiss állítását; arról azonban nyilvánosan senki nem beszélhet, hogy ha nem a Moszkvában töltött – saját bevallása szerint – 30 év miatt, akkor miért bukott el a nemzetbiztonsági vizsgálaton. Az interjúban Kiss arról is beszélt, hogy agrárattaséi működése alatt 25, de egyes vélemények szerint 50 százalékkal nőtt az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszerexport. Ennek ellentmond a külügyminisztérium belső vizsgálati jegyzőkönyve, amely súlyos kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Kiss valóban a magyar agrárérdekeket szolgálta volna Moszkvában.
Miután az oroszországi külképviselet megkongatta a vészharangot, és a külügyi tárca kénytelen volt belső vizsgálatot tartani a moszkvai konzulátus vízumkiadási gyakorlatával kapcsolatban, kiderült, hogy Kiss egymaga mintegy négyezer, üzleti célú beutazásra jogosító schengeni vízum soron kívüli kiadásáért lobbizott. A követség értékelése szerint Kiss és az érdekeltségébe tartozó részben orosz tulajdonú, offshore hátterű Monte Tokaj Kft. működése igazolható módon nem szolgál magyar gazdasági érdekeket.
Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja szerint igen magas állami, politikai kapcsolatai kellett legyenek Kissnek ahhoz, hogy a külképviseleten nyilvánvalóan szabálytalan eljárások keretében négyezer vízumot adjanak ki általuk sosem látott orosz diplomatáknak. Súlyos politikai és/vagy anyagi érdekek állhattak a leleplezése útjába.
A jobbikos képviselő szerint a vízummutyi ügyében külön vizsgálatot érdemelne az IH és az AH együttműködése, illetve annak nyilvánvaló hiánya. Hiszen a C típusú ellenőrzésen elbukott Kissre az AH-nak fel kellett volna hívnia az IH figyelmét; utóbbi hivatal ezek után már köteles lett volna a szokásosnál is alaposabban górcső alá venni az agrárattasé működését, aki így aligha tudott volna négyezer vízumot kijárni a konzulátuson.
Lapunk megírta: semmiféle hivatalos irat sem utal arra, hogy a magyar hírszerzés jelezte volna Budapestnek a moszkvai konzulátuson tapasztalt szabálytalanságokat. Márpedig nehezen hihető, hogy ne tűnt volna fel mindez az IH-nak.
Egykori nemzetbiztonsági munkatársak szerint a hírszerzésnek értesítenie kellett volna a Moszkvában tapasztaltakról Lázár János Miniszterelnökséget vezető (és az IH-t felügyelő) miniszter útján a Pintér Sándorhoz tartozó AH-t. Ez a jelek szerint nem vagy csak késedelmesen történt meg.
