Több helyen módosítani kell a lex Heinekenként emlegetett, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslatot, amelyet hétfőn kezdett tárgyalni a parlament. Arról azonban egyes sajtóhírekkel ellentétben nincs semmilyen döntés, hogy kihátrálnának a javaslat mögül vagy ejtenék – derült ki a Fidesz-frakcióvezető mai tájékoztatóján. Mint mondta, olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket, jelen formájában ugyanis a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amelyet meg kellene. Úgy fogalmazott, nem akarnak olyan szabályozást, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal” fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak.
Az egyik legfurcsább érvelés a Heinekennel kapcsolatban az volt, miszerint ugyan a vörös csillagot számos más cég is használja – elhangzott például a San Pellegrino és a Converse neve –, ezek mindig is használták a termékeiken. A Heineken viszont 1951-ben, legalábbis Európában fehérre cserélte a vörös csillagot, épp arra hivatkozva, hogy önkényuralmi jelképről van szó, és ezt a társaság hangsúlyozta is a döntésnél. 1992-ben azonban visszatért a vörös színhez – hívta fel a figyelmet Kósa Lajos. A politikus szavaiból az következik, hogy a fellépés célpontja részben azért a Heineken, mert ő maga minősítette a hidegháború idején ezt önkényuralmi jelképnek.
Senki nem akar horogkeresztes sört vagy sarló-kalapácsos bort látni – igyekezett tágítani az érintettek körét Kósa Lajos, elismerve, hogy itt valójában két ügy csúszott össze: az, hogy ne lehessen tiltott önkényuralmi jelképet használni kereskedelmi céllal, illetve a Heineken-csoportnak az erdélyi Igazi Csíki Sörrel kapcsolatos védjegyvitája. (Utóbbi gyártója elvesztette a Heinekennel szembeni névhasználati pert Romániában.) „Nekünk minden brand védelmében ki kell állni, ha valaki az erőfölénnyel visszaél” – tette hozzá a frakcióvezető.
Az egyébként már a hétfői parlamenti napon kiderült, hogy még a kormánypárti képviselők sem látnak tisztán az ügyben. A KDNP-s Hollik István például azt mondta, hogy a szabálynak mindenkire kell vonatkoznia. De hogy ez valóban így lesz-e, az egyelőre kérdéses.
„Jönnek a bizottsági viták, és ott minden bizonnyal kell a benyújtott szövegen javítani”, vagyis a törvényjavaslat még változni fog, hogy mindenben megfeleljen a jogszabályoknak – emelte ki Kósa Lajos. Több konkrét kérdés elől azonban kitért a frakcióvezető. Például amikor arról faggatták, hogy mivel a cég a Bajnokok Ligája egyik főszponzora, mi lesz a pálya mellett kihelyezett reklámokkal, illetve a szünetekben látható szpotokkal, közölte: minden kérdésre nem tudja a választ.
Lapunknak egyébként az egyik előterjesztő, a fideszes Vas Imre ugyancsak arról beszélt, hogy nincs szó visszavonásról, és még az elfogadás előtt egy úgynevezett notifikációs eljárás keretében kikérik Brüsszel véleményét is. Ez két-három hónapos folyamat, meg kell várni, hogy ez milyen eredménnyel zárul – mondta. Ami azt is jelenti, hogy tavasszal aligha lesz törvény az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatáról.
