A 2014-es csodafegyver újbóli bevetésének lehetősége időről időre előkerül: szűk fél éve Seszták Miklós fejlesztési miniszter említette meg egy interjúban, néhány hete pedig egy rendezvényen több közvélemény-kutató is úgy vélekedett, hogy a Fidesz felhasználhatja rezsicsökkentésre a kedvező iparági tendenciákat. Az egészen biztos, hogy a nemzetközi ágazati környezet sokkal alkalmasabb lenne most a lakossági energiaárak lefaragására, mint négy éve. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők szerint az árampiacon sok mozgástér továbbra sincs.
Az importföldgáz ára rengeteget csökkent 2013–14 óta, így itt lenne mit keresnie a kabinetnek. Akkor a Gazprom ezer köbméterenként 380-400 dollárt kért európai partnereitől, tavaly azonban mindössze 167 dollár volt az átlagos egységár.
A Magyar Nemzet kalkulációi szerint ilyen beszerzési árszint mellett egy újabb 5-10 százalékos lakossági csökkentést szinte biztosan ki lehetne gazdálkodni. A lapunknak nyilatkozó szakértők többsége azonban úgy vélekedett: a termékár lefaragását szinte biztosan megpróbálja majd elkerülni a kormányzat. Ha ugyanis a jelenlegi beszerzési tarifákhoz igazítják a lakosságiakat, azon hatalmasat bukhatnak a következő években. Az orosz gáz 10 százalékos esetleges drágulása is milliárdos kiesést okozna havi szinten a rendszerben, aminek mostanra szinte minden eleme állami tulajdonba került, így a veszteség végül teljes egészében a költségvetést terhelné. Éppen ezért ha hozzá is nyúlnak a rezsihez, valószínűleg nem a gáz árából, hanem a számla más elemeiből próbálnak majd levágni. A rendszerhasználati díj és az árrés szintén nem ad sok mozgásteret, de szakértők szerint az áfakulcs csökkentésével látványos eredményt lehet elérni.
Komoly mozgás azonban állítólag egyelőre nincs rezsiügyben, így az sem lenne meglepő, ha végül valami kevésbé kockázatos és főleg olcsóbb szavazathozó gazdasági jellegű akció mellett döntene a Fidesz. Ilyen lehet például egy év végi – több elemből álló – egyszeri juttatás a nyugdíjasoknak, amit egyre többen pedzegetnek. Az egészen biztos, hogy az erősen alulbecsült infláció miatt novemberben számíthat többletbevételre az idősebb korosztály. A jogszabály értelemében ugyanis minden év elején az arra az esztendőre vonatkozó várható infláció mértékével kellene növelni a nyugdíjakat. Az idén azonban az emelés csak 1,6 százalék volt, annak ellenére, hogy a jegybank már decemberben is 2,4 százalékos rátával kalkulált 2017-re, szakértők pedig ennél is magasabb, 3 százalékot közelítő mutatót prognosztizáltak.
Mindez azt jelenti, hogy az államnak év végén kompenzálnia kell: a tényleges infláció és a becsült 1,6 százalék közötti különbözetet novemberben visszamenőleg egy összegben kaphatják meg az arra jogosultak. Ez pedig egy átlagos nyugdíj esetében 18 ezer forint körüli egyszeri kifizetést jelenthet.
Komoly esély van azonban arra, hogy a postás ennél is nagyobb összeget hoz majd. Egyrészt már a kabinet tavalyi Erzsébet-utalványos akciója idején felmerült, hogy az idén is kaphatnak ilyen támogatást év végén a nyugdíjasok, ráadásul nem is biztos, hogy csak 10 ezer forintot, mint 2016-ban. Másrészt az idén először nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet. Utóbbiról szintén jogszabály rendelkezik: elvileg 2010 eleje óta van lehetőség ilyen juttatásra, ha a gazdaság növekedési üteme meghaladja az adott évben a 3,5 százalékot. Az idén – legalábbis a gazdasági minisztérium szerint – 4,1 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék. Ez pedig – ahogy erről már többen beszámoltak – a nyugdíjasok többségének 12 ezer forintot hozhat. Más kérdés, hogy a Világbank 2,6, az IMF 2,9, az Európai Bizottság 3,5, de még a Magyar Nemzeti Bank is csak 3,6 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál 2017-re. Ezek a számok pedig azt jelentenék, hogy nem vagy csak minimális (kétezer forintos) prémiumra számíthatnának a nyugdíjasok. Valószínűleg nem véletlen, hogy ebben a kérdésben elég óvatos a kormányzat: a Nemzetgazdasági Minisztérium például egy januári írásbeli válaszban azzal tért ki a kérdés elől, hogy év elején korai még erről beszélni.
Ettől függetlenül persze egy prémium nélküli 20-30 ezer forintos egyszeri juttatás is hozhat szavazatokat, igaz, egy ilyen lépés hatékonysága biztosan elmaradna attól, amit a rezsicsökkentésnél láthattunk négy éve.
A Magyar Idők - megerősítve cikkünk tartalmát - azt írta, a nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány úgy számol, hogy jövőre három százalék lesz az infláció, így ugyanekkora mértékű nyugdíjemelés várható. Varga Mihály a lapnak emellett elmondta: az idei esztendő nem hasonlít a korábbiakhoz, a pénzromlás ugyanis minden bizonnyal nagyobb lesz a korábban várt 1,6 százaléknál. „Egyetlen nyugdíjas sem járhat rosszabbul, így ha az éves infláció meghaladja a tervezett mértéket, az év végén nyugdíj-kompenzáció következhet” – jelentette ki. Mint mondta, a pluszpénzek kifizetéséről az inflációs adatok ismeretében, novemberben dönthet a kormány. Hozzátette: szóba jöhet a nyugdíjprémium ügye is.
