Egy lány és két fiú várakozott gyűrött A4-es papírjait szorongatva az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium előtt arra, hogy Áder János kilépjen az iskolából. Rajtuk és az újságírókon kívül csak két idős férfi ácsorgott a járdán, ahol a Készenléti Rendőrség tagjai jelölték ki számunkra a helyet. A két úr aláírásért jött. Egyikük szolidaritásáról kívánta biztosítani Áder Jánost, másikuk egy, a lex CEU visszavonásáért protestáló brosúrára akarta megszerezni a köztársasági elnöki autogramot. A várakozás azonban elkedvetlenítette őket, úgyhogy, miután ütköztették nézeteiket, úgy döntöttek, hogy szépen hazamennek.
– Őszintén szólva én azért jöttem, mert ki akartam fütyülni Ádert, és azt hittem, hogy több százan, ezren leszünk – mondta csalódottan a kék „I stand with CEU”-s kitűzőt viselő Farkas Endre távozóban. Hozzátette, szerinte eddigi ténykedése alapján tökéletesen alkalmatlan a köztársasági elnök a feladatára. A másik, ősz hajú úr épp ellenkezőleg foglalt állást.
– A civil szervezet, amelynek elnöke vagyok, tökéletesen egyetért Áder elnök úr tevékenységével, valójában csak egy emlékért jöttem ide – mondta az autogramra utalva a férfi, aki szerint a CEU egy fedőszervezet, amelynek az a dolga, hogy a liberális szemléletet terjessze. – Nem a nemzet gyarapításán, hanem a társadalom megosztásán dolgoznak, lám, fölheccelték a Trefort diákjait is, akik közül 560-ból 170-en írták alá a lex CEU elleni tiltakozást, ráadásul a tanári kar több mint fele (75-ből 40) is állást foglalt a törvénnyel szemben.
– Ismerjük rég a módszert: oszd meg és uralkodj! – tette hozzá legyintve az úr, akinek a személyében Szilvásy Györgyöt, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnökét tisztelhettük.
Abban a pillanatban, amikor Áder János kíséretétől övezve kilépett a gimnázium kapuján, a szemben lévő épület emeletén hangos csörömpölés, dobolás hangzott fel. Mosolygós fiatalok ütötték a fémtálcákat, hogy ekképpen odavonzzák az elnöki tekintetet az ablakokon kilógatott „Autonóm oktatást! Autonóm elnököt! I stand with CEU” plakátokra. Áder felmosolygott, majd autója sötétített ablakai mögé huppant, és elhajtott az időközben háromról kétfősre csökkent demonstráció mellett.
Az újságírókat ezután udvariasan betessékelte irodájába az intézmény igazgatója. Az elitgimnázium folyosóin – beleértve az igazgatói irodát is – bármikor leforgatható lenne valamelyik rendszerváltás előtti nagyjátékfilm. Az iskolát szemmel láthatóan nem veti fel a pénz, de a vezetés – a tanulmányi eredményekből kiindulva – bizonyára nem is a külsőségekre fókuszál.
Ezt a gyanút támasztja alá az a tény is, hogy Csapodi Zoltán arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnökkel folytatott személyes megbeszélésen felhozta-e a CEU ügyét, úgy fogalmazott: – Azt gondolom, ha 150 évben egyszer ellátogat a Trefort gimnáziumba az államfő, talán ennél fajsúlyosabb kérdések is vannak a számunkra, függetlenül attól, hogy értem az ügynek az aktualitását.
Az igazgató elsősorban oktatáspolitikai kérdéseket feszegetett a klímaórát követő, Áder Jánossal folytatott beszélgetésben. Jelezte egyet nem értését annak a 2013-as törvénynek a váratlan megszüntetésével kapcsolatban, amely garantálta, hogy a pedagógusbérek a minimálbérekhez legyenek kötve.
– Úgy gondolom, ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy megfelelő színvonalat tudjunk tartani a pedagóguspályát választók között – fogalmazott Csapodi Zoltán, aki az államfővel folytatott megbeszélésen szót ejtett a pedagógusok minősítési rendszerének hibáiról is.
– Számomra fontos volt első kézből tájékoztatni elnök urat ezekről a kérdésekről, hogy ha olyan közéleti helyzetekbe kerül majd, ahol oktatásügyben kell egyeztetnie, nyilatkoznia, akkor azt mindezek ismeretében tegye – tette hozzá az igazgató. Csapodi Zoltán utalt rá, azt még a CEU-ügy kirobbanása előtt, hetekkel korábban rögzítették, hogy a sajtó részéről egyedül a távirati iroda és a közszolgálati televízió képviseltetheti magát az előadáson, tekintettel a belvárosi iskola szűk tereire.
Az igazgató összességében igen büszke diákjaira, akik nem éltek az Áder János által felkínált lehetőséggel, és nem hozták a fenntarthatóságról szóló előadás elé a politikai kérdéseket.
– Bár számítottam rá, az arányokon magam is meglepődtem, amikor 80 diákból mindössze 5 szavazott arra, hogy fordítsuk meg a menetrendet és helyezzük a szakmai kérdések elé a nagypolitikát – mondta az igazgató, akinek, miután diákjai olyannyira belefeledkeztek a szakmai dolgokba, az is megfordult a fejében, hogy közéleti kérdéseiket fel sem teszik majd.
Az iskolában szokatlan aktivitást eredményezett a lex CEU aláírása, nemcsak a diákok, de a tanári kar is állást foglalt az ügyben.
– A múlt csütörtökön rendkívüli értekezleten vitattuk meg ezt a kérdést, és az értekezletből nagyon érdekes beszélgetés alakult ki – mondta el Csapodi Zoltán, aki szerint függetlenül attól, hogy a tanári kar tagjai politikai nézeteiket tekintve korántsem egységesek, oktatáspolitikai kérdésekben nagyon hasonló módon gondolkodnak.
– Számomra, tekintve, hogy történelmet és társadalomismeretet oktatok, természetesebb, hogy a közéleti kérdések bekerülnek az oktatásba, engem és néhány kollégát ez hivatásunkból fakadóan foglalkoztat, a pártpolitikának azonban nincs helye az iskolában, és amennyiben itt bárki politikai véleményt fogalmaz meg, semmilyen hátrány nem érheti őt ezért – fogalmazott az igazgató arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy a CEU kapcsán megmozdult fiatalok az induló kampányban még aktívabban behozzák majd a napi politikát az iskolába.
– Az, hogy a mai napon többen demonstratív céllal viselték a CEU-s jelvényeket, az a tolerálható határ, ami, azt gondolom, a helyzetre való tekintettel még belefér, de már ezt sem tartom túlzottan helyesnek – mondta Csapodi Zoltán, aki utalt arra, hogy az előadáson részt vevő gyerekek közül csak néhányon látott ilyen kitűzőt, és Ádert mindenki köztársasági elnöknek kijáró tisztelettel fogadta és hallgatta meg. A pedagógus egyébként felkészült, jó előadónak találta az államfőt, aki szerinte sikeresen vette a kanyart, hiszen nem könnyű egy relatív széles (14–18 éves korig terjedő) korosztályt megnyerni és a figyelmét másfél-két órán keresztül fenntartani.
A mai fiatalság számára a fenntarthatóság kérdése az első témák közé tartozik, mondta az igazgató, és ezt támasztják alá Lipták Zoltán szavai is, azé a 16 éves diáké, aki olyan kérdést tett fel a klímaórán, amellyel sikerült megfognia az államfőt.
– Érdekel a fizika, a kémia, és az osztályban többünket foglalkoztat a kérdés, mennyire biztonságos az a gyenge-közepes minőségű atomtároló, amelyet Bátorapátiban építettek 2012-ben – fogalmazott a diák, aki azt feszegette, mi lesz a sorsa a 2047-ben a paksi, ideiglenes atomtárolóból kikerülő kazettáknak. – Ezeket célszerű lenne mélyen a föld alatt tárolni, nem pedig Oroszország és Magyarország között szállítgatni, mert ez elég veszélyes – mondta Zoltán, akinek az elnök azt ígérte, utána fog nézni a dolognak.
