Előbb a környezetvédelem, aztán a politika!

Elmaradt a füttyszó, voltak viszont értelmes kérdések Áder János államfőhöz a gimnáziumi klímaórán.

Az újságírókat ezután udvariasan betessékelte irodájába az intézmény igazgatója. Az elitgimnázium folyosóin – beleértve az igazgatói irodát is – bármikor leforgatható lenne valamelyik rendszerváltás előtti nagyjátékfilm. Az iskolát szemmel láthatóan nem veti fel a pénz, de a vezetés – a tanulmányi eredményekből kiindulva – bizonyára nem is a külsőségekre fókuszál.

Ezt a gyanút támasztja alá az a tény is, hogy Csapodi Zoltán arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnökkel folytatott személyes megbeszélésen felhozta-e a CEU ügyét, úgy fogalmazott: – Azt gondolom, ha 150 évben egyszer ellátogat a Trefort gimnáziumba az államfő, talán ennél fajsúlyosabb kérdések is vannak a számunkra, függetlenül attól, hogy értem az ügynek az aktualitását.

Az igazgató elsősorban oktatáspolitikai kérdéseket feszegetett a klímaórát követő, Áder Jánossal folytatott beszélgetésben. Jelezte egyet nem értését annak a 2013-as törvénynek a váratlan megszüntetésével kapcsolatban, amely garantálta, hogy a pedagógusbérek a minimálbérekhez legyenek kötve.

– Úgy gondolom, ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy megfelelő színvonalat tudjunk tartani a pedagóguspályát választók között – fogalmazott Csapodi Zoltán, aki az államfővel folytatott megbeszélésen szót ejtett a pedagógusok minősítési rendszerének hibáiról is.

– Számomra fontos volt első kézből tájékoztatni elnök urat ezekről a kérdésekről, hogy ha olyan közéleti helyzetekbe kerül majd, ahol oktatásügyben kell egyeztetnie, nyilatkoznia, akkor azt mindezek ismeretében tegye – tette hozzá az igazgató. Csapodi Zoltán utalt rá, azt még a CEU-ügy kirobbanása előtt, hetekkel korábban rögzítették, hogy a sajtó részéről egyedül a távirati iroda és a közszolgálati televízió képviseltetheti magát az előadáson, tekintettel a belvárosi iskola szűk tereire.

Az igazgató összességében igen büszke diákjaira, akik nem éltek az Áder János által felkínált lehetőséggel, és nem hozták a fenntarthatóságról szóló előadás elé a politikai kérdéseket.

– Bár számítottam rá, az arányokon magam is meglepődtem, amikor 80 diákból mindössze 5 szavazott arra, hogy fordítsuk meg a menetrendet és helyezzük a szakmai kérdések elé a nagypolitikát – mondta az igazgató, akinek, miután diákjai olyannyira belefeledkeztek a szakmai dolgokba, az is megfordult a fejében, hogy közéleti kérdéseiket fel sem teszik majd.

Az iskolában szokatlan aktivitást eredményezett a lex CEU aláírása, nemcsak a diákok, de a tanári kar is állást foglalt az ügyben.

– A múlt csütörtökön rendkívüli értekezleten vitattuk meg ezt a kérdést, és az értekezletből nagyon érdekes beszélgetés alakult ki – mondta el Csapodi Zoltán, aki szerint függetlenül attól, hogy a tanári kar tagjai politikai nézeteiket tekintve korántsem egységesek, oktatáspolitikai kérdésekben nagyon hasonló módon gondolkodnak.

– Számomra, tekintve, hogy történelmet és társadalomismeretet oktatok, természetesebb, hogy a közéleti kérdések bekerülnek az oktatásba, engem és néhány kollégát ez hivatásunkból fakadóan foglalkoztat, a pártpolitikának azonban nincs helye az iskolában, és amennyiben itt bárki politikai véleményt fogalmaz meg, semmilyen hátrány nem érheti őt ezért – fogalmazott az igazgató arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy a CEU kapcsán megmozdult fiatalok az induló kampányban még aktívabban behozzák majd a napi politikát az iskolába.

– Az, hogy a mai napon többen demonstratív céllal viselték a CEU-s jelvényeket, az a tolerálható határ, ami, azt gondolom, a helyzetre való tekintettel még belefér, de már ezt sem tartom túlzottan helyesnek – mondta Csapodi Zoltán, aki utalt arra, hogy az előadáson részt vevő gyerekek közül csak néhányon látott ilyen kitűzőt, és Ádert mindenki köztársasági elnöknek kijáró tisztelettel fogadta és hallgatta meg. A pedagógus egyébként felkészült, jó előadónak találta az államfőt, aki szerinte sikeresen vette a kanyart, hiszen nem könnyű egy relatív széles (14–18 éves korig terjedő) korosztályt megnyerni és a figyelmét másfél-két órán keresztül fenntartani.

A mai fiatalság számára a fenntarthatóság kérdése az első témák közé tartozik, mondta az igazgató, és ezt támasztják alá Lipták Zoltán szavai is, azé a 16 éves diáké, aki olyan kérdést tett fel a klímaórán, amellyel sikerült megfognia az államfőt.

– Érdekel a fizika, a kémia, és az osztályban többünket foglalkoztat a kérdés, mennyire biztonságos az a gyenge-közepes minőségű atomtároló, amelyet Bátorapátiban építettek 2012-ben – fogalmazott a diák, aki azt feszegette, mi lesz a sorsa a 2047-ben a paksi, ideiglenes atomtárolóból kikerülő kazettáknak. – Ezeket célszerű lenne mélyen a föld alatt tárolni, nem pedig Oroszország és Magyarország között szállítgatni, mert ez elég veszélyes – mondta Zoltán, akinek az elnök azt ígérte, utána fog nézni a dolognak.