Káderek diplomata-útlevéllel?

Papcsák Ferenc Kirgizisztánt képviselheti Magyarországon tiszteletbeli konzulként.

Külügyi forrásaink szerint sokan „intéztek maguknak” az elmúlt évtizedekben tiszteletbeli konzuli kinevezést hazánkkal szinte semmiféle gazdasági kapcsolatot nem ápoló távoli kis országokkal csak azért, hogy „zászlós autóval közlekedhessenek”, meghívják őket a diplomáciai eseményekre, és hogy ne büntessék meg őket tilosban parkolásért vagy gyorshajtásért.

A tiszteletbeli konzuli rendszer átvilágítása és átalakítása lényegében már évek óta napirenden volt, de hol diplomáciai óvatosságból, hol nemtörődömségből egyik kormány sem nyúlt a más országokat és polgáraikat elvileg ingyen képviselő amatőr diplomatákhoz.

Annak ellenére sem, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd utódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal is többször megállapította és a kormánynak készített jelentéseiben le is írta, hogy „a tiszteletbeli konzulátusok működésének olyan tendenciája látszik meghonosodni, amely gyakran felveti a jogellenes tevékenység gyanúját”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter végül 2016 januárjában rászánta magát a rendteremtésre. Decemberben Suha György személyében egy olyan embert bízott meg a feladattal, aki előélete folytán jól ismerte a tiszteletbeli konzuli testület tagjait és a tevékenységüket is. Éveken át képviselte a nyugat-afrikai Gambiát Magyarországon, és pár év megszakítással 2001 és 2014 között a Magyarországon Akkreditált Tiszteletbeli Konzuli Testület elnöke volt. Suha, aki egykor Horn Gyula sajtótitkára is volt, még korábban pedig Pintér Sándor sajtófőnöke (amikor Pintér még az ORFK-t vezette), belügyi hátszéllel került a külügybe, és azonnal munkához is látott. A korábban általa vezetett egyesületnek Suha külügybe érkezésekor Zaid Naffa volt az elnöke, aki Jordánia tiszteletbeli konzuljaként kijárta a magyar hatóságoknál a vízumot a nemrég elhunyt Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos számára, aki – bár az amerikaiak állítólag körözték – így simán beutazhatott Magyarországra. A Pharaon-botrány miatt azonban később Zaid Naffa kegyvesztett lett.

Volt azonban Szijjártónak a rendteremtésnél nyomósabb oka is a tiszteletbeli konzuli rendszer átalakítására, azaz, ahogy a külügyesek mondják: a diplomáciai testületbe integrálására. Az Orbán Viktor által meghirdetett déli nyitás politikája ugyanis eddig félsikert hozott. Magyarország számos országban nyitott nem kis költségek árán nagykövetséget: Etiópiában, Ghánában, a Fülöp-szigeteken és így tovább. Ezen országok többsége azonban nem viszonozta a magyar gesztust. Nagyobb részben anyagi okokból vagy érdektelenség miatt nem nyitottak nagykövetséget Magyarországon.

A helyzet így kínos, hiszen a diplomáciában fontos a kölcsönösség. Jobb híján a külügy most kénytelen lesz beérni azzal, ha azokat az országokat, ahol mi a déli nyitás vagy más hangzatos jelszó égisze alatt követséget nyitottunk, legalább egy tiszteletbeli konzul képviseli Magyarországon. – A magyar diplomácia egyre növekvő jelentőséget tulajdonít a Magyarországon működő konzuli képviseleteknek, illetve a számos esetben komoly politikai-gazdasági befolyással bíró tiszteletbeli konzuloknak – fogalmaztak a külügyminisztériumban.

Kerestük az ügyben Suha Györgyöt, ő azonban nem kívánt nyilatkozni, a külügyi tárca sajtóosztályához irányított minket. Ott írásban feltett kérdéseinkre válaszolva lényegében megerősítették a tiszteletbeli konzulokkal való kapcsolattartás módosítását. Eszerint a jövőben a Magyarországra akkreditált tiszteletbeli konzuli testület képviselője a mindenkori doyen, és nem a magyar jog szerint bejegyzett civil szervezet elnöke.

Papcsák Ferenc esetleges kirgiz tiszteletbeli konzuli jelöléséről szólva a tárca sajtóosztálya azt közölte, hogy arról hivatalos tájékoztatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium eddig nem kapott. Papcsákot próbáltuk elérni, de nem vette fel a telefonját.