A Fidesz ellenállásán túl az ellenzéki pártok marakodása teszi lényegében esélytelenné, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt módosítsa az Országgyűlés a jelenlegi torz, aránytalan választási rendszert, ami már egy viszonylag szűk relatív többségből is jelentős, akár kétharmados győzelemhez segíti a győztes pártot. Bár az ellenzéki oldal abban egyetért, hogy igazságtalan és a Fidesznek kedvező (az épp a kormánypárt által kitalált) jelenlegi szabályozás, amelyen módosítani kellene, lapunk körkérdéséből kiderült: a Demokratikus Koalíció (DK) sosem működne együtt a Jobbikkal semmilyen kérdésben, a Jobbik nem hajlandó a politikai alapú együttműködésre a balliberális oldallal, az MSZP pedig most semmi értelmét nem látja a közös ellenzéki kiállásnak, mivel a Fidesz úgysem akar változtatni a szabályokon. Az LMP, az Együtt és a Párbeszéd ugyanakkor nyitott lenne a többi ellenzéki párttal való egyeztetésre az ügyben.
– Egyértelműen igazságtalan a jelenlegi választási szisztéma. Jól látszott ez 2014-ben, amikor többen voksoltak a kormányváltásra, mint ellene, mégis kétharmaddal nyert a Fidesz – mondta lapunknak Dúró Dóra. A jobbikos politikus úgy vélte, meg lehet tartani a jelenlegi vegyes (egyéni körzetekre és pártlistákra) épülő rendszert, de a német minta alapján sokkal jobban közelíteni kellene az emberek akaratához. Megemlítette azt is, hogy a Fidesz a külföldön dolgozó magyarokat lényegében kizárta a választásból, mivel ők a külhoniakkal ellentétben nem szavazhatnak levélben. Máshol is torzít a rendszer, például az egyéni körzetekben a győzteseket is kompenzálják (a mandátumhoz szükséges szavazatszám feletti rész pluszban a listára kerül). Dúró Dóra ugyanakkor egyértelművé tette, hogy politikai együttműködés a Jobbik és a balliberális oldal pártjai között kizárt, bár annak örülnek, ha ezek a pátok ugyanazt mondják, mint a Jobbik.
– Sosem működik együtt a DK a Jobbikkal – ezt már Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője üzente, aki csak a 2018-as választás után látja lehetőségét az arányosabb választási szabályok bevezetésének. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz akkor ugyanígy nem lesz érdekelt ebben, azzal válaszolt, hogy reményeik szerint a Fidesz nem fog győzni jövőre. Szerinte most a választási szabályok átírása helyett a választókat kell meggyőzni arról, hogy „Orbán Viktornak mennie kell”.
Amúgy szerinte a választójogi törvényt az összes aránytalanságával együtt az EU legitimnek tekinti, így egy esetleges ellenzéki bojkott értelmezhetetlen.
A legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson egyébként a Fidesz–KDNP 44 százalékot ért el listán, önmagában ez alapján egyedül nem alakíthatott volna kormányt. Ám a 106 egyéni körzetből 96-ot megnyert, így a választóktól országosan megszerzett relatív többsége a parlamentben kétharmados többséget ért. Miután a második választási fordulót eltörölték a kormánypártok, megszűnt az a lehetőség, hogy az első forduló eredményének ismeretében az ellenzéki jelöltek egymás javára visszalépjenek.
Nem látja értelmét az ellenzék közös fellépésének és az összefogásnak a szocialista Bárándy Gergely sem, de ő nem ideológiai okok miatt. Egyszerűen azért, mert a témában tartott egyeztetéseken eddig is végig ugyanazt mondták, vagyis hogy torz a választási rendszer. – Ha a Fidesz nem akar ezen változtatni, most nincs értelme újra ugyanazt elmondani – fogalmazott. Szerinte a kormánypártok mindent megtettek azért, hogy „elcsalják a választást”. De ezt nem a szavazás napján teszik meg, hanem az előtte lévő négy évben, amikor olyan jogi és gazdasági környezetet hoznak létre, ami nekik kedvez.
A választójogi és eljárási szabályok minden eleme a kormánypártoknak jó, amire Bárándy Gergely több példát említett: a választókerületek határainak átrajzolását, az egyfordulós szavazást (ami a megosztott ellenzéknek jelentős hátrányt jelent), vagy éppen azt, hogy az egyéni választókerületek aránya nőtt a korábbi rendszerhez képest (most a 199 képviselői helyből 106 egyéniben dől el, korábban a 386 helyből 176 egyéni körzet volt). A győztes egyéni jelölteknek adott kompenzációt pedig igazi hungarikumnak nevezte. Mint mondta, 2014-ben volt olyan egyéni körzet, ahol a győztes fideszes jelölt listán kompenzációként kétszer annyit kapott, mint amennyit a második helyen végzett ellenzéki. – Vagyis a Fideszre adott szavazat sokszor kétszer annyit ért, mint az MSZP-s, és háromszor annyit, mint a jobbikos indulóra adott voks – emlékeztetett Bárándy Gergely, hozzátéve, hogy ha egy rendszer annyira aránytalan, ami a választók akaratát felülírja, akkor súlyos alkotmányossági problémák is vannak.
Az LMP egyetért azzal, hogy a választási rendszer rossz és aránytalan. Hadházy Ákos, a párt társelnöke szerint egy demokráciában az az egyik legnagyobb bűn, ha az alapvető játékszabályokat egyetlen párt diktálja. A Fidesz pedig úgy szabta meg a feltételeket, hogy az csak a jelenlegi kormánypártoknak kedvezzen. Hadházy szerint a Fideszt csak akkor lehetne rávenni a szabályok megváltoztatására, ha azt minden ellenzéki párt egyaránt akarná. – Azonban sajnos az látszik – mondta –, hogy bizonyos ellenzéki kollégák nem látják át ennek a súlyát. – Hadházy hangsúlyozta, kivétel nélkül mindegyik ellenzéki párttal együttműködne az LMP a választási törvény megváltoztatása érdekében.
Hasonló véleményt fogalmazott meg az Együtt elnöke, Juhász Péter is. Lapunknak jelezte, hogy pártja – az LMP-hez hasonlóan – újra bevezetné a kétfordulós választást. Az ellenzéki politikus nem hisz abban, hogy a Fidesz bármilyen változtatásra rávehető, ami nem a kormánypártok hatalmi érdekeit szolgálná. Ugyanakkor kivétel nélkül mindegyik ellenzéki párttal együttműködne az Együtt a módosítások érdekében. Juhász szerint külön pikantériája a jelenlegi jogszabálynak, hogy a határon túli névjegyzéket csak tízévente frissítik, tehát halott emberek is vannak a névjegyzékben, amit rendkívül aggályosnak tart.
A Párbeszéd szerint a jelenlegi választási törvény szemétre való, és annak semmi értelme, hogy ezt próbálják meg javítgatni. Az ellenzéki párt szóvivője, Tordai Bence lapunk kérdésére elmondta, úgy látja, hogy az ellenzék megosztott, és nem látja realitását az összefogásnak. Hozzátette, hogy a Párbeszéd egyébként partner abban, hogy bármely ellenzéki párttal (így a Jobbikkal is) összefogjon egy demokratikus választási törvény létrehozásáért.
A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos egyébként a múlt héten jelezte: a következő egy évben nem nyúlnak sem a választási eljárási, sem a választójogi törvényhez, mivel az utóbbi időszakban tartott ötpárti egyeztetéseken nem sikerült megszerezni az ellenzéki támogatást két javaslatukhoz. Az egyik a külhoniak levélben szavazását könnyítette volna tovább, a másik az úgynevezett kamupártok indulásánál húzott volna meg egy limitet, amit ha nem érnek el, vissza kellett volna fizetniük az állami támogatást.
A választási rendszer igazságtalanságáról az Élet és Irodalom legutóbbi számában Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-felelőse, korábbi SZDSZ-es képviselő beszélt. – Az ellenzéknek ki kell kényszerítenie a választási rendszer megváltoztatását – mondta Haraszti, aki már korábban is szólt ennek szükségességéről. Mint elmondta, ez az ellenzéki pártok legsürgősebb feladata, még a választásra való felkészülésnél is fontosabb, mert ez az egyedüli esélyük arra, hogy „ne csak becsusszanjanak a következő Fidesz-parlamentbe”, és ne csak „demokráciatöltelékek” legyenek. – Csak így lenne elkerülhető a jogállami garanciák lemészárolása, az emberöltőre szóló szobatársi kinevezések sora, a média egyenirányítása, a lopás törvényesítése, az ügyészi elkefélések szégyene – mondta. Haraszti Miklós arról is beszélt, hogy az ellenzéki pártok mindeddig nem magyarázták el a választóiknak érthetően, hogy a Fideszt nem a szavazók juttatták 2014-ben ismét kétharmados hatalomhoz (a párt támogatottsága 2010-hez képest tíz százalékot zuhant), hanem a Fidesz-törvény eredménytorzító matematikája.
A volt sajtószabadság-felelős egy parlamenti napirendtől mentesített összpárti kerekasztal létrehozását sürgette, hogy ott alkossák meg a közös választási törvényt. Végső esetben pedig – véli Haraszti – az ellenzéknek az egypárti parlamenttől sem kell félnie, mert ezzel odaveszne Orbán rendszerének legitimitása és stabilitása is, amelyet ma is épp az ellenzék részvétele biztosít, nem pedig a kormányzópárt támogatottsága.
