A civilek jogait képviseljük, sok esetben a hatalommal szemben is, olyan ügyekkel foglalkozunk, amikről a kormány hallani sem akar, és úgy tűnik, hogy ez valamiért ijesztő a számukra – ezzel magyarázta Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója, hogy a TASZ miért vált közellenséggé a kormányzati propagandában.
Kapronczay a Népszavának adott interjúban elmondta, a TASZ a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak – romáknak, értelmi fogyatékosoknak, közmunkában foglalkoztatott szegényeknek – nyújt jogi támogatást regionális ügyvédhálózatuk segítségével. Ha kell, azonban bírósághoz, ombudsmanhoz fordulnak akkor is, ha a rendőrség jogsértő módon tilt meg egy sípos demonstrációt – hiszen a sípolás a véleménynyilvánítás egyik formája, és mint ilyen, alkotmányos védelem illeti meg.
Kapronczay Stefánia nyíltan beszélt arról is, hogy a TASZ bevételeinek túlnyomó része külföldi magánalapítványokhoz benyújtott pályázatokból származik, és a legtöbb pénz valóban a Soros Alapítványtól érkezik – de ebben szerinte semmi szégyellnivaló sincs. „Kezdettől alapelvünk, hogy nem fogadunk el juttatást sem a magyar államtól, sem pártoktól. Mégpedig azért, mert a mindenkori állammal, illetve a közhatalomra törekvő pártokkal szemben képviseljük az állampolgárok jogait” – mondta a TASZ-vezető.
A civiltörvény vagyonbevallásra kötelezné a külföldről támogatott civil szervezetek vezetőit is. Kapronczay ezzel kapcsolatban megjegyezte, vagyonbevallása 12 éve pontosan nyomon követhető a társaság honlapján. „Nincs rejtegetnivalónk, csak nem látunk alkotmányos indokot arra, hogy magánpénzből működő civil szervezetek vezetőit, akik közhatalmat nem gyakorolnak, ilyesmire kötelezzék. Ha engedünk ennek a kötelezettségnek, minek alapján szállunk majd szembe a következő illegitim előírással, ami még abszurdabb lehet?” – tette fel a kérdést az igazgató.
A TASZ-vezető arra is emlékeztetett, hogy a közhasznú civil szervezetek jelenleg is átláthatóan működnek – tehát minden, amit a kormány firtat, nyilvános adat. Kapronczay Stefánia szerint ezért is valószínű, hogy
a civiltörvény igazi célja nem az átláthatóság, hanem annak elterjesztése, hogy ezekben a szervezetekben nem lehet bízni, mert zavaros a pénzügyi hátterük.
Mindez beleillik abba a folyamatba, ami 2010 óta zajlik: minden államon belüli és kívüli szervezet ellen, amely képes lenne a kormány működését monitorozni, kontrollálni, keretek közé szorítani, volt valamilyen lépés.
