Bécsből elismerték: valaki jelentett Lukácsról Észak-Koreának

A birtokunkba került levél szerint „értesítést” küldtek a kommunista ország bécsi nagykövetségének.

Markotay Csaba
2017. 05. 04. 3:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valaki Magyarországról bizonyosan feljelentette az észak-koreai hatóságoknál a Magyar Nemzet munkatársát 2013-ban, nem sokkal azelőtt, hogy Lukács Csaba önkéntesként eddigi utolsó útján ellátogatott a kommunista országba. Ez derül ki abból a lapunk birtokába került levélből, amelyet Észak-Korea bécsi nagykövetségének hivatalos címéről küldtek el az egyik hazai szeretetszolgálatnak.

A 2013. áprilisi levélben a bécsi követség egyik hivatalnoka lényegében elismeri, hogy érkezett hozzájuk jelzés Lukács Csabával kapcsolatban – aki abban az évben kétszer is járt a diktatórikus országban. „Valaki mondta nekem, hogy Lukács úr megjegyzést tett Észak-Koreára a televízióban és az újságban, miután hazatért.” A hivatalnok így folytatta: „Ön nagyon jól ismeri a koreai embert: mi nem adunk esélyt az együttműködésre annak, aki megsérti a legfőbb vezetőnket és a rendszerünket.”

A levélből kiderült az is, hogy az észak-koreai követségre bekérték a Lukács által írt cikkek fordítását. Kilátásba helyezték azt is, hogy ha a jelzések igaznak bizonyulnak, az súlyos következménnyel jár a Phenjannal való kapcsolatokra. A kommunista ország diplomatája úgy fejezte be levelét: „reméli és imádkozik” azért, hogy a lefordított cikkekben ne legyen semmilyen, Észak-Koreára nézve negatív tartalom.

Lapunk számolt be arról, hogy levéltári iratok szerint az Ökumenikus Segélyszervezet vezetőjét, Lehel Lászlót evangélikus lelkészként beszervezte a Kádár-rendszer titkosszolgálata. Az érintett mindeddig nem reagált az ügynökvádra, ahogy arra sincs még válasz, hogy annak idején valóban ő közölte-e levélben az észak-koreai hatóságokkal, hogy Lukács Csaba segélymunkásnak álcázott újságíró, aki rossz színben tüntetheti fel a „szeretett vezetőt”. A levél nyomán csak a szerencsének volt köszönhető, hogy munkatársunk nem került munkatáborba, illetve nem végezték ki.

A Lukács Csabával kapcsolatos feljelentés azért is megdöbbentő, mert akit Észak-Koreában rendszerellenes tevékenység vádjával elfognak, az nem a hagyományos értelemben vett börtönbe vagy munkatárborba kerül. Elképzelhetetlen borzalmakról számolnak be azok, akiket az ottani rezsim politikai okokból bezár. Mindennaposak a kínzások, a verések, élelmet pedig szinte alig kapnak az elítéltek. Az amerikai Kenneth Bae például, akit eredetileg tizenöt évre ítéltek államellenes tevékenységért, 2014-ben szabadult egy börtönből. Később a CNN-nek mesélt arról, hogy napi tíz órában dolgoztatták a földeken, ahol megállás nélkül kellett sziklákat hordania és szenet lapátolnia. A táborba kerüléshez pedig sokszor bőven elegendő ok az is, ha valakit ok nélkül feljelentenek.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján a Lehel Lászlót ért ügynökvádról – amelynek megjelenése óta Lehel felfüggesztette az Ökumenikus Segélyszervezetben végzett elnök-igazgatói tevékenységét – azt mondta: természetesen nem jó hír, ha valakiről kiderül, hogy beszervezett ügynök volt, de máshogy ítéli meg, ha az az ember később nemzetbiztonsági vezető – mint például a Gyurcsány-érában –, illetve ha „egy karitatív szervezetben próbálja [ ] talán a múltját is feledtetni”, és jó cselekedettel igyekszik helyrehozni, amit elkövetett.

A kormány egyébként az elmúlt években szívén viselte az Ökumenikus Segélyszervezet működését. Tavaly ősszel például az Emberi Erőforrások Minisztériuma 930 millió forintot különített el a keresztény közösségek megsegítésére, és az így létrehozott, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság felállítását éppen az Ökumenikus Segélyszervezet tevékenységének fontosságával magyarázták. A szervezet működését igen bőkezűen támogatták. Az utolsó elérhető, 2015-ös pénzügyi beszámolójuk szerint például a nagyjából 3,7 milliárd forintos összbevételük negyede, 974 millió forint származott kormányzati vagy önkormányzati forrásból. Hasonló nagyságrendű, 916 millió forintos támogatást kaptak 2014-ben is, akkor azonban csak 3 milliárd forint volt a teljes bevétel. A 2017-es költségvetés hétfőn benyújtott módosításában sem feledkeztek meg az Ökumenikus Segélyszervezetről, az előterjesztés szerint ugyanis további 218 millió forintot kaphat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.