A budaörsi önkormányzat nem akar belenyugodni abba, hogy komoly összegeket fizessen be az államkasszába, a várostól elvett iskolák fenntartására. A város ezért beperelte az államot, a nagy horderejű per pedig múlt pénteken meg is kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyről beszámoló HVG.hu szerint az ügy több témát érint: felveti az Országgyűlés amúgy is sokat bírált jogalkotási gyakorlatát, az ezáltal keletkező károk kérdését, illetve az egyeztetés és hatástanulmányok hiányát.
Az állam 2013-ban átvette az iskolafenntartói szerepet, de bizonyos településeken az iskola működtetője (lényegében az épület és a tárgyi eszközök biztosítója) az önkormányzat maradt. 2016-ban aztán az állam átvette a működtetői szerepet is, az államosítás teljessé vált. Ezzel együtt bevezették a szolidaritási hozzájárulást is. Ez annyira fű alatt történt, hogy Budaörs fideszes képviselője, Csenger-Zalán Zsolt is elismerte: „mikor elfogadtuk, senki sem tudta, hogy egyáltalán kit érint és milyen mértékben”.
Korábban az oktatásért felelős államtitkár tagadta, hogy az önkormányzatokra tolnák az államosítás költségeit. Ehhez képest a jogszabály mellékletében a kormány 21,32 milliárd forint bevételt irányzott elő. Budaörsnek mint a leggazdagabb magyar városnak 2017-ben 2,125 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie, az első részlet januárban volt esedékes: 255 millió forint, utána pedig havonta 170 millió forint.
Ez az összeg kétszer akkora, mint amennyit a város az összes feladatához kap az államtól. A különbözetet havi bontásban vonja le az állam, így a város a költségvetés nettó befizetőjévé válik. A kereset szerint emiatt összeomlott a település költségvetése, veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátása, elúszhatnak a tervezett beruházások. Ezzel párhuzamosan semmi és senki nem garantálja, hogy az állam ugyanazt a szintű szolgáltatást nyújtja az oktatási intézményeinek, amit azok Budaörstől megkaptak.
Budaörs a perrel azt is el akarja érni, hogy függesszék fel az összegek lehívását a jogi eljárás lezárulásáig. Ezt a bíróság elutasította, ahogy azt is, hogy visszafizessék az eddig levont összegeket. A város komplex érveléssel áll a bíróság elé a „jogalkotással elkövetett károkozással” kapcsolatosan. Az állam velük szemben az immunitással érvel: az állam károkozása vizsgálható, de a bíróság nem veheti át a jogalkotói szerepet. Az állam azzal is érvel, hogy a magyar bírói gyakorlat eddig elzárkózott az állami által jogalkotással okozott károk megtérítésének megítélésétől.
Az első tárgyalási napon a bíróság kötelezte a magyar államot, hogy írásban fejtse ki, mire alapozza, hogy a jogalkotással okozott károk tekintetében immunitással rendelkezik; a szolidaritási hozzájárulásként történő elvonás miért nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartaját; illetve elvárhatóan járt-e el a törvény előkészítés során, azaz kikérte-e az önkormányzatok véleményét. A következő tárgyalási nap június 9-én lesz.
