Néhány nap alatt harmincötezer ember osztotta meg a legnagyobb közösségi oldalon Márton András posztját, amelyben „kézzel nevelt” egyéves gólyáját, az áramütés következtében elpusztult Zoknit siratja. A gólya, aki a nevét lábának fiókakori különleges mintázatáról kapta, egynapos korában került a családhoz tavaly, miután kiesett egy fészekből.
Márton András és családja különleges madarak tenyésztésével és vadmadármentéssel foglalkozik. Az általa alapított Fióka és Madármentés civil szervezet évente 2000-2500 áramütést szenvedett, meglőtt, elfagyott szárnyú madárnak nyújt segítséget, többnyire önerőből, a családi kassza terhére. Márton András néhány éve az Ornitológiai Világszövetség által rendezett világbajnokságon aranyérmes lett, miután neki sikerült először fogságban tenyésztenie az Afrikában őshonos villás farkú szalakótát. Mártonék kertjében sokfajta vadmadár él – hattyú, kacsa, gólya –, Zokni volt a kedvencük. A szelíd madár gazdája kezéből evett, és nyár végén repült volna Afrikába – ha egy héttel az első születésnapja előtt egy szigetelés nélküli középfeszültségű vezeték miatt el nem pusztul.
A fehér gólyák fokozottan védett madarak, eszmei értékük százezer forint. Bár harminc-harmincöt évet is élhetnének, az országos statisztika szerint több mint harmaduk áramütéstől pusztul el. A középfeszültségű oszlopok azért életveszélyesek számukra, mert a kereszttartóra ülve könnyen hozzáérhetnek a vezetékekhez. A nagyfeszültségű vezetékek az ütközések miatt jelentenek kockázatot. Az áldozatok elsősorban a hazánkban fészkelő és átvonuló nagy és közepes testű madárfajok: gémek, darvak, gólyák, sasok. Varjúfélék, gerlék, seregélyek is gyakran pusztulnak el szigetelés nélküli vezetékek miatt. Becslések szerint Magyarországon évente közel 170 ezer madár leli halálát áramütés következtében. A természetvédelmi kár milliárdos nagyságrendű.
Dömös, ahol a Márton család él, Natura 2000 minősítésű terület. Azaz olyan, az EU által létrehozott összefüggő ökológiai hálózat része, amely a biológiai sokféleség megőrzését tűzte ki célul a természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül. Ehhez képest a településen négy, a madarakra veszélyt jelentő oszlop áll száz méteren belül.
Gazdagabb országokban már föld alatti kábelekre cserélték a vezetékeket – ám ez a megoldás rengeteg pénzbe kerül. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2010-es becslése alapján az ország légvezeték-hálózatának földkábelbe fektetése mintegy 550 milliárd forintot vinne el. A hazai szolgáltatók ezt – állításuk szerint – nem engedhetik meg maguknak.
Pedig a madarak védelme érdekében már 2008-ban szerződés született. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Démász Hálózati Elosztó Kft., az Elmű Hálózati Kft., az Émász Hálózati Kft. és az E.On Hungária Zrt. írt alá megállapodást a madarakat ért áramütések számának csökkentése érdekében. Az Akadálymentes égbolt megállapodás értelmében 2020-ig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanának madárbaráttá. Azóta számos oszlopot szigeteltek, több ezer madáreltérítő szerelvényt – ezek felhívják a madarak figyelmét a távvezetékekre – helyeztek ki, több nemzetközi madárvédelmi konferenciát tartottak, ám a helyzet nem lett sokkal jobb.
Zokni halála óta a közfelháborodás következtében felgyorsultak az események Dömösön. Az áramszolgáltató már aznap felvette a kapcsolatot a családdal. Az E.On észak-dunántúli vezérigazgatója személyesen is felkereste Mártonékat otthonukban. A szolgáltató képviselői a sajtónak elmondták, hogy a társaság harminc éve foglalkozik madárvédelemmel, és eddig is évente több tízmillió forintot költött a vezetékek és villanyoszlopok szigetelésére. Jelezték, hogy az Akadálymentes égbolt keretében a Hortobágy egész területét madárbaráttá alakították át, a légvezetékes hálózatot földkábelekre cserélték. Dömösön is ezt tervezik, amit a helyi önkormányzat is támogat.
Hogy a Mártonék portáján nemsokára tojásból kikelő öt gólyafióka ne juthasson Zokni sorsára, megígérték: mire a kisgólyák repülőképesek lesznek – azaz körülbelül júliusig –, a közeli veszélyes oszlopokat gólyabiztossá teszik. Kúpszerű ráépítés kerül rájuk, hogy ne szálljanak oda a madarak.
Amíg nem végzik el az oszlopok szigetelését, illetve nem cserélik az összes légvezetéket földkábelre, addig pusztulni fognak a madarak. Illetve maradnak a speciális megoldások. A hortobágyi madárkórházban azt a módszert vezették be, hogy a gyógyult madarakat, mielőtt szabadon bocsátanák őket, két hétig trenírozzák az úgynevezett túlélőröpdében. Itt két villanyoszlop áll, amelyek légvezetékeire villanypásztort szereltek. Ha a madár hozzáér, gyenge áramütés éri, így többször nem lesz kedve rászállni. A módszer működik, a kiképzésen részt vett madarak közül még egy sem pusztult el áramütés következtében.
