Gazdagabb országokban már föld alatti kábelekre cserélték a vezetékeket – ám ez a megoldás rengeteg pénzbe kerül. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2010-es becslése alapján az ország légvezeték-hálózatának földkábelbe fektetése mintegy 550 milliárd forintot vinne el. A hazai szolgáltatók ezt – állításuk szerint – nem engedhetik meg maguknak.
Pedig a madarak védelme érdekében már 2008-ban szerződés született. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Démász Hálózati Elosztó Kft., az Elmű Hálózati Kft., az Émász Hálózati Kft. és az E.On Hungária Zrt. írt alá megállapodást a madarakat ért áramütések számának csökkentése érdekében. Az Akadálymentes égbolt megállapodás értelmében 2020-ig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanának madárbaráttá. Azóta számos oszlopot szigeteltek, több ezer madáreltérítő szerelvényt – ezek felhívják a madarak figyelmét a távvezetékekre – helyeztek ki, több nemzetközi madárvédelmi konferenciát tartottak, ám a helyzet nem lett sokkal jobb.
Zokni halála óta a közfelháborodás következtében felgyorsultak az események Dömösön. Az áramszolgáltató már aznap felvette a kapcsolatot a családdal. Az E.On észak-dunántúli vezérigazgatója személyesen is felkereste Mártonékat otthonukban. A szolgáltató képviselői a sajtónak elmondták, hogy a társaság harminc éve foglalkozik madárvédelemmel, és eddig is évente több tízmillió forintot költött a vezetékek és villanyoszlopok szigetelésére. Jelezték, hogy az Akadálymentes égbolt keretében a Hortobágy egész területét madárbaráttá alakították át, a légvezetékes hálózatot földkábelekre cserélték. Dömösön is ezt tervezik, amit a helyi önkormányzat is támogat.
Hogy a Mártonék portáján nemsokára tojásból kikelő öt gólyafióka ne juthasson Zokni sorsára, megígérték: mire a kisgólyák repülőképesek lesznek – azaz körülbelül júliusig –, a közeli veszélyes oszlopokat gólyabiztossá teszik. Kúpszerű ráépítés kerül rájuk, hogy ne szálljanak oda a madarak.
