Kampány a közösségi őssejtbankokért

Húszmillió forintba is kerülhet egy külföldről beszerzett minta

Kuslits Szonja
2017. 05. 16. 10:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világon jelenleg körülbelül ötmillió, köldökzsinórvérből vett őssejtet tárolnak magánbankokban, és hétszázezer minta érhető el a minden beteg számára hozzáférhető, államilag támogatott közösségi sejtbankokban. Hazánkban utóbbiból azonban annak ellenére sincs egy sem, hogy egy-egy ilyen minta ára külföldről beszerezve hat- és húszmillió forint között mozog – hangzott el a Krio Intézet tegnapi sajtótájékoztatóján.

A vérképzőőssejt-transzplantációra főleg a rosszindulatú vérképzőszervi betegségekben (leukémiában, limfómában, plazmasejtes daganatban) szenvedőknél van szükség. Takács Zsuzsanna, az intézet vezérigazgatója az eseményen arról beszélt: nagy szükség volna egy hazai, közösségi köldökzsinórvérbankra, az ott tárolt őssejtekhez ugyanis bárki térítésmentesen hozzáférhetne.

Az Európai Parlament is elvárja, hogy valamennyi EU-tagállam hozzon létre állami szövet- és sejtbankokat. Huszonkét tagállamban már működnek is ilyen egységek, ám mivel a sejtbankok létrehozásához nem kötöttek határidőt, hazánk eddig nem teljesítette az elvárást.

Magyarországon egyébként jelenleg csupán a születendő gyermekek 7-8 százalékánál döntenek úgy a szülők, hogy magánintézményekben tároltatják a gyermek őssejtjét – derül ki a Krio adataiból. Ennek a költségeit ugyanis sokan nem engedhetik meg maguknak. A felhasználás is ritka, évente körülbelül 300 esetben végeznek őssejt-transzplantációt, eddig mindössze 8-10 alkalommal használtak köldökzsinórvérből vett őssejtet, ezeket azonban nagyrészt külföldről szerzik be. – A köldökzsinórvérből levett őssejteket jelenleg inkább azért fagyasztatják le a szülők, hátha egyszer a jövőben alkalmas lesz valamilyen (nem vérképzőszervi) betegség gyógyítására – erről nemrégiben Masszi Tamás hematológus (vérképző és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó szakorvos) beszélt lapunknak. Ennek ellenére ő is úgy véli: a közösségi köldökzsinórvérbankok létrehozása jó kezdeményezés, hiszen előfordulhat, hogy valakinek a saját lefagyasztott őssejtje soha nem kell, de másnak megmentheti az életét.

Erre jó példa, hogy a Krio Intézetnél jelenleg 40 ezer család köldökzsinórvér-őssejt mintáját tárolják, 2001 óta azonban mindössze négyet használtak fel. Minden esetben egy édestestvér betegségét kezelték vele. Száraz Leonórától, a Krio Intézet tudományos igazgatójától megtudtuk: emellett 63 esetben külföldi, közösségi köldökzsinórvérbanktól vásárolt az állam őssejtet. Ezeket főleg az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban transzplantálták. Szerinte amennyit eddig költött az egészségbiztosító a külföldi mintákra, annyiból már megtérült volna egy közösségi bank létrehozása.

Vérképző őssejtet egyébként csontvelőből és vérből is ki lehet nyerni, és ha szükséges, egy közel 30 milliós, nemzetközi őssejtregiszterből keresnek donort a betegeknek. Ezek a társadalombiztosításnak hála térítésmentesen érhetők el a magyar pácienseknek. Fontos tehát tudni, hogy bár nem köldökzsinórvérből vett mintából, de az is hozzájuthat a vérképző őssejthez, aki egyébként nem szerződött magánbankkal. Ehhez kapcsolódva felvetődik a kérdés, ha ingyenesen is elérhető a megfelelő vérképző őssejt, amit csontvelőből vagy vérből vesznek le, és elég nagy az adatbank, miért van mégis szükség a több százezer forintért tárolt, köldökzsinórvérből vett őssejtre? Erre Nagy Kálmán, a Krio Intézet orvosigazgatója úgy reagált: bár óriási a 30 milliós bázis, előfordulhat, hogy nem találnak megfelelő donort, és ilyenkor előnyös lehet a köldökzsinórvérből vett őssejt. Száraz Leonóra pedig azt hangsúlyozta: az idegen donorral szemben egy édestestvér mintájánál nagyobb az esély arra, hogy sikeres a transzplantáció. Testvére esetében 50 százalékos egyezésnél már elvégezhető a transzplantáció, míg idegen csontvelő esetében ez még kevés lenne.

Az Országos Vérellátó Szolgálat adatai alapján egyébként jelenleg 18 gyermeknek és 122 felnőttnek keresnek őssejtdonort.

A témában kerestük Kriván Gergely gyermekhematológust, aki a csontvelő-átültetés szakértője. Megtudtuk: a gyerekek többségének Magyarországon már találnak sejtadományozót. – Érdekes még, hogy a transzplantációnál ritkább a köldökzsinórvérből vett őssejt felhasználása, inkább a szülők a donorok – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.