A világon jelenleg körülbelül ötmillió, köldökzsinórvérből vett őssejtet tárolnak magánbankokban, és hétszázezer minta érhető el a minden beteg számára hozzáférhető, államilag támogatott közösségi sejtbankokban. Hazánkban utóbbiból azonban annak ellenére sincs egy sem, hogy egy-egy ilyen minta ára külföldről beszerezve hat- és húszmillió forint között mozog – hangzott el a Krio Intézet tegnapi sajtótájékoztatóján.
A vérképzőőssejt-transzplantációra főleg a rosszindulatú vérképzőszervi betegségekben (leukémiában, limfómában, plazmasejtes daganatban) szenvedőknél van szükség. Takács Zsuzsanna, az intézet vezérigazgatója az eseményen arról beszélt: nagy szükség volna egy hazai, közösségi köldökzsinórvérbankra, az ott tárolt őssejtekhez ugyanis bárki térítésmentesen hozzáférhetne.
Az Európai Parlament is elvárja, hogy valamennyi EU-tagállam hozzon létre állami szövet- és sejtbankokat. Huszonkét tagállamban már működnek is ilyen egységek, ám mivel a sejtbankok létrehozásához nem kötöttek határidőt, hazánk eddig nem teljesítette az elvárást.
Magyarországon egyébként jelenleg csupán a születendő gyermekek 7-8 százalékánál döntenek úgy a szülők, hogy magánintézményekben tároltatják a gyermek őssejtjét – derül ki a Krio adataiból. Ennek a költségeit ugyanis sokan nem engedhetik meg maguknak. A felhasználás is ritka, évente körülbelül 300 esetben végeznek őssejt-transzplantációt, eddig mindössze 8-10 alkalommal használtak köldökzsinórvérből vett őssejtet, ezeket azonban nagyrészt külföldről szerzik be. – A köldökzsinórvérből levett őssejteket jelenleg inkább azért fagyasztatják le a szülők, hátha egyszer a jövőben alkalmas lesz valamilyen (nem vérképzőszervi) betegség gyógyítására – erről nemrégiben Masszi Tamás hematológus (vérképző és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó szakorvos) beszélt lapunknak. Ennek ellenére ő is úgy véli: a közösségi köldökzsinórvérbankok létrehozása jó kezdeményezés, hiszen előfordulhat, hogy valakinek a saját lefagyasztott őssejtje soha nem kell, de másnak megmentheti az életét.